2017. április 23., vasárnap

Mert minden relatív….összevissza gondolatok



Szívesen nézek közeli-távoli tájakat bemutató filmeket. Nemrég egy, a Lago Maggiore-ről látott szépséges film bemutatta a tó körüli kastélyokat, és a csodálatos kerteket. Ilyen filmeket látva néha azt érzem, vonatban ülök, s elfut az ablakom előtt az élet. 

Nem, nem vagyok szomorú, hogy nem jártam azon a tájon (se), mert végül is milyen szerencse, hogy bekapcsoltam a TV-t, hiszen legalább így, mások szemüvegén át megleshettem ezt a szép vidéket.
És végül is milyen szerencse, hogy egyáltalán van TV-m…. 
Sőt, milyen szerencse, hogy van szemem, s látok is vele…. 

El tudnék itt tölteni néhány hetet.....
 
Nem szoktam közvéleménykutatást végezni ismerőseim körében, tehát nem tudom, hasonlóképp gondolkodik-e mindenki ? De épp azért, mert nemrégiben találkoztam valakivel, aki tele van pesszimizmussal, reménytelenséggel "nekem ez már úgyse fog menni" érzéssel, elgondolkodtam rajta, hogy milyen szomorú is lehet egy olyan élet, ahol minden reménytelen(nek tűnik). 

Persze azt nem állítóm, hogy nekem nem voltak (vagy akár vannak) rossz napjaim, de valahogy olyan szerencsés vagyok, hogy előbb-utóbb ki tudom rángatni magam az önsajnálatból.
Hogy ennek az-e az oka, hogy életem zömét egyedül éltem, s MUSZÁJ volt erősnek lennem, ha éltben akartam maradni, vagy valami örökség, vagy netán valami megköszönni való adottság - nem tudom.

Olyan sokszor gondolok arra, hogy ha lenne valamiféle paralel élet-lehetőségem, akkor mi mindennel foglalkoznék, miket tanulnék még... geológiát, meteorológiát, csillagászatot, némi orvostudományt, egy kevéske keleti bölcsességet...

És nem, és nem és nem érdekel, hogy milyen mocsokságok történnek körülöttem, ebben az országban, vagy a világ távolabbi tájain, mert még az ilyen témájú híradásokat is többnyire elkapcsolom. És olvasatlanul törlöm az efféle esetleg hozzám érkező "híreket". Struccpolitika ? Meglehet. De ugyan már, hadd határozzam meg én, hogy hátralévő időmet aprócska csodák felfedezésével, vagy a mocskos hétköznapokban való turkálással töltöm.

8 megjegyzés:

  1. Struccpolitika? nem hiszem. Nem szabad túlterhelnünk magunkat negatív hírekkel. Életbemaradásunkhoz kellenek a szépségek.
    "Nem, nem vagyok szomorú, hogy nem jártam azon a tájon (se), mert végül is milyen szerencse, hogy bekapcsoltam a TV-t, hiszen legalább így, mások szemüvegén át megleshettem ezt a szép vidéket.
    És végül is milyen szerencse, hogy egyáltalán van TV-m….
    Sőt, milyen szerencse, hogy van szemem, s látok is vele…. "----csatlakozom.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mindig könnyű így gondolkodni - de ha meg se próbálja az ember - akkor nagyon nehézzé válik az élet.Én állandóan igyekszem, s többnyire sikerrel.

      Törlés
  2. Egyetértek azzal a részlettel (is) amit Mamka idézett Neked, meg igen, valahogy így szoktam én is levezetni magamban, milyen szerencsés vagyok.

    Én is igyekszem kizárni a túl sok negatív dolgot az életemből. Tudom, attól még azok léteznek, megtörténnek. Nem zárkózok el tőle, nem dugom homokba a fejem, de a mocskosság, országok/pártok/emberek egymásra való fröcsögésétől, mutogatásától már nem akarom felnyomni a vérnyomásom.
    Én is szeretem megválogatni, hogy mivel tegyem az életem szebbé, tartalmasabbá. Mert az nekem jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugyanis, ha te nem törődsz önmagaddal, ha nem te irányítod legalább a gondolataidat, akkor mit se ér az élet. Szerintem.

      Törlés
  3. Ha nincs tv-d, mint nekünk szerencsére a neten is sok szépségre akadunk. Kellenek, nekem is , nagyon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De, van TV-m, csak megválogatom, mit nézek. Magyar adást nem tudok, se antennám, se előfizetésem, viszont van vagy 400 német csatornám, ott azért akad látni/néznivaló.

      Törlés
  4. Gyönyörű hely lehet, még csak képekről ismerem, de listán van.
    Tetszik ez a pozitív bejegyzés ❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért ha választanom kellene egy alpesi túra és egy hajókázás között, nem kérdéses, melyiket választanám :-)
      De tény, látványnak ez is gyönyörű.

      Törlés