2017. április 6., csütörtök

Múltidéző - előszóval


(ZÁRÓJELBEN: Sokszor elhatároztam és minden alkalommal belebuktam... Aki régóta idejár, tanúja lehetett pár "esetemnek"... Nem kell(ene) nekem a hétköznapok csúfságait idehozni, nem kellene másról írni/beszélni csak a szépről, a jóról, arról az álomvilágról, amiben az ember  szereti önmagát elringatni, mert milyen jó is feledni a rosszat - elhallgatva letagadni, hogy létezik a durva valóság.....

De furamód (?!) az életem együtt jár azzal, hogy a szemem meg a fülem nyitva van - és gyenge jellem vagyok, nem bírom magamban tartani a felháborodásomat, pláne, ha valaki jól meg is fogalmazza azt, amit én is mondanék... és akkor bemásolom a blogba. És talán elrontom más álmodozó szép napját is. Netán felhergelem...
Ilyenkor szoktam azt gondolni, hagyni kéne nekem ezt a blogolást a fenébe - mert egyik embernek ez nem tetszik, a másiknak meg az, az egyik megírja, a másik a hallgatásával jelez... 

Tele a puttonyom...
A fene tudja, hogy az alábbi kinek, miért nem fog tetszeni...
Nekem  "muszáj" írni - olvasni viszont senkinek nem kötelező....😉 )



Nos,  én bizony nyíltan kijelentem, nagyon szeretem az ABBA-t. Tessék, lehet rajtam nevetni, vagy csendben csodálkozni....
Valószínű azért szeretem őket,  mert az ifjúságomat idézik vissza, azt a csodás időt,  amikor táncos lábbal egy éjszakát is át tudtam repülni a zene szárnyán. Mert imádtam táncolni – még ha nem is hiszi ezt el rólam senki (ma rám nézve).

Az ABBA-t szerette minden fiatal, tán az idősebbek is, és még ma is nagyon sokan kedvelik a zenéjüket. Nem véletlen, hogy egy-egy kósza hírnek nagy az olvasottsága, mert néha elkezdik az emberek beszélni azt, amire vágynak hogy t.i. „újra összeállnak”.  (Én ugyan nem hiszek ebben és talán így is van ez jól. Maradjanak meg emlékezetünkben olyannak amilyennek megismertük őket….)

Egyébként régi „kedvenc zenéim” feljegyzései között kutatva (egészen mást keresve) bukkantam ma megint rájuk és megállás nélkül végighallgattam egy teljes youtube-os sorozatot. És énekeltem és fütyültem és jó lett a kedvem és eszembe jutottak szépséges emlékek...

A sok szép közül számomra talán az a legemlékezetesebb, hogy 1976 nyarán, amikor Édesapám Londonból hazaért, a legnagyobb híre az volt, hogy van egy zenekar, akik a királynőről írtak egy számot és hogy az micsoda siker…. (Apám 55 éves volt már ekkor, nem az a táncos-lábú tinédzser - nagyon meg voltam lepődve a lelkesedésén.) Nem volt akkor még ismert itt az ABBA. Hát persze nem az angol királynőről szól a dal, hanem egy táncoló királynőről – de ennek semmi jelentősége.
Apám Londonból azzal a hírrel jött, hogy a világsikerű dal arról a királynőről szól - és talán akkor mások is ezt hitték. Annyira előttem van hazaérkezése, az utazástól fáradtan, de valahogy mégis „feldobva” élményekkel telve mesélt a kinti eseményekről. Már nem is tudom pontosan, de azt hiszem, akkor már másodszor járt Londonban öreg barátjánál (akit pár évvel később én is megismerhettem) és mesélt Ascotról (ott is élt egy barátja – vele is találkoztam) és a lóversenypályáról, - ahol ugyan épp nem volt derbi sem amikor ő járt ott, sem később, amikor én – de hát azért mégiscsak micsoda szenzáció volt annak a közelében lenni. És itt is volt, meg ott is - na de hát ez a zene ! Egész London ezt dúdolja....

Az emlékek különös ajándékok. Én nem tudom a Dancing Queen-t úgy hallgatni, hogy ne Apu jusson eszembe.






És ha valaki "megkívánta" őket, itt az én legkedvesebb válogatásom a számaikból:




10 megjegyzés:

  1. Érdekes én a késői játékfilm után szerettem meg a számaikat, őket. Mamma Mia. Addig inkább hallgattam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én több filmet is láttam velük/róluk - - de valójában a hangulat, amit teremteni tudtak - az fogott meg (azt hiszem) mindenkit.És hát persze a fülbemászó muzsika....

      Törlés
  2. Azt hiszem sokunknak jelent kedves emléket ha a zenéjüket halljuk. Nekem a kis falusi általános iskolás éveimet hozza vissza, mikor a zsibongóban farsangkor vagy klub délutánokon az ABBA-ra roptuk. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A zenéjük - valami okból, nem értek hozzá, miért, pedig biztos van oka - még évtizedek múlva, ma is kedvelt. Ha nem is minden számukat, de néhányat a mai fiatalok is ismernek - akkor pedig kell legyen valami varázsa ennek a zenének.

      Törlés
  3. A mai napig szeretjük..Anno mikor a lemezeket adták ki, volt egy ismerős, minden lemez ami megjelent eltette..Most Cd-én van...Jót zenéltek... emlékek is elő jönnek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is van CD-m - de bevallom a youtube-on olyan a választék, hogy azt nem lehet űberelni... Gyakran hallgatom őket én is.
      És hát persze nem csak a zene jó.... az emlékezés is.

      Törlés
  4. A szüleim is szerették és hallgatták. Az első emlékem egy hangkazettáról egy ABBA kazettához fűződik és én is szívesen hallgatom a zenéjüket. Szerintem ők is örök-zenét játszottak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyszer hallottam egy riportot, amiben arról volt szó,hogy ők maguk sem értik, mi a sikerük titka. A fülbemászó dallam, a közvetlen stílus ? Valójában mindegy is, a világ minden táján szertik a zenéjüket.

      Törlés
    2. Igen, emlékszem erre. Szerintem a teljes csomag úgy ahogy volt, ott és akkor, ahol volt.

      Törlés
  5. Bűn az, ha valaki szereti az ABBA-t? jó, akkor bűnös vagyok, mert én a mai napig bármikor szívesen meghallgatom a számaikat. A fiatalságomat hozza vissza, már csak azért is szeretem :))

    VálaszTörlés