2017. május 12., péntek

Újra Drávasztára és az emlékeim....



Ha valahol – még elérhető helyen – én boldog vagyok, akkor az Drávasztára. Aki régi olvasóm, olvashatott több beszámolót – és tudhatja, hogy egész pontosan most nyáron lesz 45 éve hogy én „barátságot kötöttem” ezzel a hellyel és benne egy családdal. Náluk laktunk a nagy árvíz alatt – és a mai napi – egyetlen év kivételével, minden évben lent voltam a Drávánál, a barátaimnál.

Fényképező nélkül sosem megyek, lesznek hát a szöveg között fotók is… De először azt mondanám el, hogy már tavaly is, idén is úgy mentem – hogy tán utoljára. Öreg, beteg barátnőm,  ha elúszik a Dráva habjain a mennyországi folyók felé – akkor nem hiszem, hogy sok értelme lesz „csak” a régi helyszínek felkeresésének. Habár ma is megállapítottam, varázslatos, hogy a majd fél évszázaddal ezelőtti képek milyen hihetetlenül élesen élnek bennem. Persze nem csoda, az az 1972-es árvíz nagyon fontos eseménye volt az életemnek. Városi lány lévén, először kerültem igazi faluba, csak tátottam a számat (amikor épp volt pár szabad pillanat a védekezés őrületében) – hogy a falusi élet mennyire más, mint az, amit én ismerek.

Nagyon, nagyon sok minden változott meg az elmúlt évtizedek alatt – elsősorban persze maga a falu – mondhatom, kihalt, alig van már lakója. Persze se Tsz, se savanyító, se semmi nincs. Szerencséjükre volt egy igen jó állapotú, szép, nagy iskolájuk, az most körzeti iskolaként üzemel, de aztán ezen kívül 2 kocsma és egy bolt van, még jó, hogy a temető üzemel. Aztán már csak az országhatár következik  és itt a vége  Magyarországnak. (A szó szoros és átvitt értelmében.)


A bal oldalin szinte még levél sincs, csak virág

Odafelé menet, nem győztem csodálni az akácosokat. Most látszott – épp a virágzás csúcsideje van – hogy milyen rengeteg van ebből az invazív fából. Ami persze igen jó a méhészeknek (már ha nem döglöttek ki a méheik- hallom, van valami méh-vész is az országban, az egyéb vészek mellett)- jó a mézet szeretőknek, de vannak az akácnak ellenségei is, akik legszívesebben tűzzel, vassal, fűrésszel mindet kiirtanák. Megálltam több helyen is fényképezni, hát elmondani, leírni nem lehet azt a pompás illatot, amit a rogyásig virággal  rakott fák áraszatnak. Van, amelyiknek szinte levele sincs, de virág annyi, hogy nem látszik az ág…

Az úton két helyen is találkoztam a rendkívül drasztikus fakitermelési módszerrel, ami manapság divatos ebben az országban. Hogy a városban hatalmas bükköket, platánokat csonkolnak meg, de tövig, hogy még a szemnek is fáj – az egy dolog. (Nem értek egyet vele. Nem vagyok egyedül, de senki sem kíváncsi a véleményünkre.) De itt az út menti vegyes, erdősült részeket irtják tarrá. Csatolok egy képek, hogy milyen irtás nélkül/előtt az út egy része (még) és néhány másik képet, hogy néz ki irtás után. Hja, kell a fa a pécsi hőerőműbe. Pelletnek dolgozzák fel és azt viszik égetni.

Ilyen "irtás" előtt az út


Irtás után..

Feldolgozásra várva

Pellet halmok

Itt már a pelletnek is csak nyoma van...
Csodás azonban a természet – ahol valamit kiirtunk, megpróbál valami mást produkálni. Itt pl. fantasztikus méretű fagombák nőnek a pellet maradékon. Még sosem láttam ilyen óriásokat. Sajnos nem ehetők.
Csak a méret miatt tettem rá a karórámat...



Persze lementem a vízhez is. Minden alkalommal el kell mennem egy olyan helyszín előtt, ahol a nagyvíz levonulása után az árvédelmi naplót írtuk – az egyik főnököm, akivel itt ültem, már csak fentről nézheti a helyszínt, a másik is közel van ehhez az állapothoz. Már csak én vagyok, aki erre a trióra emlékezni tud….

A két út Y-jában a  kis "szigeten" ültünk. Lábunkat akár a vízbe is lógathattuk volna...

Mindig besétálok kicsit a gátra – habár ez már nem az a gát, ami 45 éve állta a nagy vizet – ez egy újabb, de nekem mégis azt a régit juttatja eszembe. 

A gát mentett oldali része...

...és a víz felőli gát-rész
 
Ha bármikor, bárhol szóba kerül, mindig megemlegetem a szakadás közelébe került gátat, és azt az éjszakát, amikor mégis meg tudtuk a tomboló, nagy vizet állítani, több száz kiskatona segítségével. Összeszorul a szívem, vagy nem is tudom, a meghatottságtól majd elsírom magam, ha ez a kép megjelenik a szemem előtt. Éjjel a mélységes világvégi sötétségben, a félelmetesen surrogó hatalmas erejű víz rohant a gát mellett, s a gáton kiskatonák százai rakták fáklyafény mellett a töltést megerősítő/emelő homokzsákokat… Aki nem volt ilyesminek tanúja, el se tudja képzelni ezt a szituációt….Soha, remélem soha nem fogom ezt elfelejteni.

Itt még tart a gát...a gátőrök figyelik megállás nélkül

Itt már átszakadt.
 Képek: http://greenfo.hu/hirek/2012/04/17/dravai-arviz
 
Odafelé Vajszló-Sellye felé mentem, vissza egy másik vonalon, a vízhez közelebb, Zaláta-Kemse-Luzsok felé. Édes Istenem, micsoda világvégi, szegény, lepukkant, elmaradott falvak… Tényleg az Isten háta mögöttiek, hiszen a 'magyar isten' Budapesten lakik, szerintem életében nem hallotta, hogy van  egy Luzsok nevű falu is valahol. Benne pl. egy összeomlás előtt álló református templom (sajnos, a fotóról lemaradt a csúcson még meglévő csillag).…

Európa itt kapna röhögő-görcsöt....
A templom....
 



 Útközben elmentem a baksai gyógynövény-feldolgozó előtt is. A gyár mellette egy óriási táblán kamilla nő. Hogy a közút mocska-pora rászáll a kis virágokra, valószínű senkit nem zavar. Sajnos nem voltam elég ügyes és figyelmes és elfelejtettem hazafelé jövet lefényképezni a kamilla táblától kb.10 m-re kezdődő vegyszeres gazirtás nyomait. Nyilván abból az irtószerből is jutott a kis virágokra valamennyi. – És te, meg te, meg te megveszed, és hiszel benne, hogy meggyógyulsz tőle….és csodálkozol, ha nem,  sőt esetleg még betegebb leszel…Igen, ilyen világban élünk.

Kamillamező az országút mellett. Ebből lesz a drága gyógytea.
 
Ezt egy rét szélén fotóztam. Hát, ha valahonnan, innen szedtem volna....

No de elkanyarodtam Sztárától. Még pár sor erejéig visszatérnék. Tavaly is írtam, hogy vannak barik, hát most is ott vannak még, igaz, azt a tavalyi nagyon kedveset ...izé.... szóval azt  megették már 😭.  Viszont most van egy kicsi fekete bari – nem valami jól sikerült a fotója, de elhihetitek nekem, csoda aranyos. Igaz, nem barátkozós, de azért legalább nézni hagyta magát.



Hát ilyen a "fekete bárány"... aranyos nem ?

Mutatok egy érdekes kis képet még: aki nem látná, egy döglött óriás poszméhet vonszol egy hangya ezen a képen !!!



Ezt feltehetném találós kérdésnek, de inkább elárulom, mi ez. Ez kérem a "kakukknyál"  - népiesen így is nevezik a nyálhabot. A hab védi az abban élő kabócalárvákat növekedésük, fejlődésük alatt. A kifejlett tajtékos kabóca (imágó) a habból bújik elő.

Az ezüstnyár zsenge levelén ringatózik a kakukknyál....


És hát persze, hogy lementem a kikötőbe – teremtett lélek nem volt lent és én ettől olyan csodásan éreztem magam, az egész Dráva az enyém volt, a horvátországi Papuk hegyvonulat ide látszik, - még ha csak ködösen is -  és olyan jó volt tudni, hogy ott is, arra felé is jártam….jó, nem a Triglav, de mégis…

Ott a háttérben, ködösen a Papuk pici része....

Mint egy csendes tó - pedig itt "lefelé" folyik. Különben itt a határ Mo.és Horváto.között.
A túloldalon, Slatinán lakott öreg barátom, aki az első Júlia-Alpok-beli túrámhoz sok segítséget, ötletet adott.
Úgy tűnik, nekem (vagy minden öreg embernek) – a legapróbb dologról is azonnal a múltja, szép emlékei jutnak eszébe. De végülis milyen jó, hogy van mire, van elég szépség a múltamban, amire vissza tudok emlékezni…

Boldog napom volt, hálás is vagyok érte kellőképp.



Nem emlékszem és most nem fogok keresgélni a több száz térképem között, hogy betettem-e már ide a blogba azt a térképet, ahol a Drávának ez, a Drávasztára környéki szakasza (is) látszik. Természetesen elmozdítható a térkép minden irányban, lehet a Dráva vonalát végig követni az egész országban, sőt külföldön is, de majd meglátjátok, sehol nem maradt olyan élesen nyoma a holtágaknak, mint itt, ezen a tájon.(Érdemes kicsit kinagyítani.)
Különös látvány, ahogy a mai napig látszik a Dráva sok évszázados ide-oda kanyargásának, a volt holtmedreknek a szép, íves nyoma.  Én annyira szeretem azt a képet – olyan lágyság, olyan harmónia van benne….Persze, lehet hogy csak számomra….

Aki idáig elolvasott/megnézett, annak bónuszként itt van még pár nekem kedves virág-fotó:  

Gyöngyköles

Farkas kutyatej pár szomjas hangyával

Kúszó hortenzia

Lucerna

Egy gyönyörűséges pipacs - egyik kedvenc virágom....

Hússzínű vadgesztenye

Veresgyűrű som

Itt a mese vége. Aludjatok jól, álmodjatok szépeket. Jóéjszakát gyerekek....

19 megjegyzés:

  1. Ismerjem el, szép,tartalmas beszámolóval leptél meg bennünket. (vagy engem) A cím alapján feltételeztem, hogy kb. milyen "hangulatú" lesz. Kicsit (megint) mosolyogtam is magamban, jó napot választottál, ( bár elég meleg volt (Pécsett a max. +26,4 C°)-de minden relatív,ki,hogy' viselte a pénteki időjárást,- szóval jó,hogy nem 05/13-án mentél,mert aznap épp' kerékpártúra lesz azon a vidéken. (Cikk: Kincsek között kerekeznek a hétvégén.)
    1.) Próbálnám tartani a blog sorrendjét : (épp' a napokban ajánlottam egy filmet a méhekről, abban benne volt,hogy mi a "gond" a méhekkel.(pl. Európában, de Kínába is, ahol szinte nincs is méh ) ) -ill. épp' voltak megbeszélések a napokban (?)- téma : Drávamenti horvát-magyar mézmárkával hódítanának. (van is egy ilyen cikk is )
    2.)A fákról pár gondolat : ( kell a fa a pécsi erőműbe ) valahogy nem egészen érzem igaznak, ha pl. beírod,hogy Pannonpower pellet ... nem csak fával fűtenek,- sőt ! - amúgy pl. a pécsi "facsonkítások" nekem sem tetszenek túlzottan,- ( bár épp' a napokban kértek meg (...) írjak
    az Ürögi patak mellett álló kanadai (?) nyárfáktól..( száll a szöszmösz napok óta- stb.) - lényegtelen. Szóval : az eléggé öreg platánokkal ( és más fákkal) csak-csak kell kezdeni valamit, balesetveszély, (!) - felnyomódott gyökérzet, meg sok egyéb más. (Kapcsolódó téma : közös ismerősünk története (Kozármisleny) mi történt a házuk előtt állt nagy fával. (Facebookon) - ( Ahogy nekünk is van élettartalmunk... úgy a fáknak is ! - ezt sem ártana figyelembe vennünk. )
    (3) > Permetezés : feltételezem,a várakozásra vonatkozó előírást betartják... ill. nem nagyon tudok olyan növényről ( főleg zöldség,gyümölcs) ami ne lenne permetezve (vegyszerrel kezelve) - és ne bonyolítsam. Ha mást nem, citromot (narancsot) csak-csak veszel...és talán még bele is reszeled a süteménybe. (Állítólag nem az út pora a veszélyes, (ahogy írtad)- inkább a járművek kipufogógáza... (vizsgálták, de nem bizonyított.)
    ...remélve,hogy sikerült ezt el is küldenem... (folyt.később)

    VálaszTörlés
  2. * Egész tűrhető... kisebb hibáktól eltekintve,(Kínában )
    (4) Soha nem néztem utána annak,mi az a LEADER - falu ( bár sejtettem) - olvasom most : "Helyi akciócsoportot" kell(ene) létrehozni, ők döntenek a pénz felhasználásról. Ezek szerint úgy döntöttek, van fontosabb dolog is,mint a templom...ki tudja. Igaz,régebben olvastam a Drávasztára település fejlesztése (2015. - 11,5 millió Ft ) c. anyagot, ill. volt is épp' elég vita a neten... kerékpárút, meg tudom is mi nem... ( "ellopták-e a pénzt" -vagy sem... jó-e az, vagy ellenkezőleg ) - szóval csak-csak történnek ott is dolgok.
    (5) Természetesen azt megértem én,hogy (másoknak is ) " minden apróságról a múlt, a régi szép dolgok jutnak eszedbe " - ( kis "csúsztatás" ez (?) - mert eszünkbe jutnak negatívumok is ) - de inkább az a fontosabb, hogy ha minden nem is tökéletes...(...) vannak változások is. (vagy próbálkozások )- és minden relatív,hogy azok jók-e az ott élőknek, a látogatóknak...
    (6) Hogy ki tud arról, hol van Luzsok... (nem tudom) - legalább annyian nem tudják, mint azt,hogy hol van Nagygéc ! (Csengerhez van csatolva, annak városrésze ma már.) -ill. (kifelejtettem) (református templom) - az államtitkár is református...dr.H.P.) -de napi politikát nem akarnék én "elővenni."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1.Boldoggá tennél, ha a kommentjeidben nem dörgölnéd a jövőben minden alkalommal orrom alá a faszbuktól való elzárkózásomat.
      A NEM az nálam NEM. Értsd meg már végre - okom van rá. Tegyetek ti többiek, amit akartok, éljetek akár.... ezen az oldalon - de engem hagyjatok ki ebből.Mindenesetre szomorú, hogy a családtagjaimmal történt eseményekről nekem a faszbukon kellene hírt kapnom..De ez legyen az én bajom.
      2.Igen, mindenkinek - neked is - más és más véleménye van bizonyos dolgokról. Ez azonban az én blogom, tehát azt írok benne és úgy, ahogy érzek/ahogy a dolgokat gondolom.
      Kommenteket sem szoktam törölni, mert az olvasóim is azt írhatnak amit akarnak, amit gondolnak.

      Törlés
  3. Az Ormánság Baranya legcsodálatosabb része szerintem.. De sokat jártam ott és szerettem is ott lakni! Csak annyit tudok mondani hogy az eltelt húsz egynéhány év alatt biztos sokat változott. Engem is sok szép emlék köt oda és jó volt látni a képeidet! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én "hegyi" lánynak tartom magam, nem is szeretem amúgy a vizet - de ez a vidék (persze nyilván az emlékei miatt is) végtelenül kedves a számomra. Már csak azért is, mert ha jól végiggondolom, Orfű-Abaliget kivételével valószínű nincs olyan hely,ahol ennyiszer jártam volna....Örülök, ha a képek szép emlékeket idéztek !

      Törlés
    2. Én meg "szerencsésnek" tartom magam :-) mert 22 évet közvetlen víz (Ráckevei Duna) mellett töltöttem minden szabadidőm, majd öt év Baranya után immár 21 éve a hegyek alján élek! De itt is közel(5 perc) az Ipoly és a kertem mögött a Börzsöny patak! :-)
      Ami meg az árvizet illeti magam is 7 héten át részese voltam a 70-es nagy árvíznek a Tiszán, Fehérgyarmattól Szegedig! Ami meg a "Faszbúkot" illeti, tökéletesen megértelek...néha nekem is kivan vele a hócipőm! :-)

      Törlés
    3. Talán, talán, ha úgy alakul az életem, hogy víz partján töltök/élek némi időt, nekem is megváltozott volna a vízhez való viszonyom. De így, hogy 72 éve Pécsett élek - erre nem volt esélyem sem. Rendesen úszni sem tudok, eleve, kisgyerek korom óta van bennem valami félelem a víztől. Az árvíz - hát az meg egy külön valami - félelmetes, de egyben lenyűgöző. Ha lehet ezt mondani, én "szeretem" azokat a helyzeteket, melyekben a Teremtő eszembe jutatatja, hogy porszemnél kevesebb vagyok. Szükségem van rá és megjegyzem...
      FB hát még ha tudnád a történetemet, hogy miért irtózom tőle...De ez most nem téma.
      @x-nek meg kell/ene (már) értenie, hogy miért vagyok ilyen "merev/stur/makacs". (A fene egye, csak egy az apánk-anyánk :-) legalább ő értené meg...mások véleménye nem bosszant fel) ennyire.)

      Törlés
  4. Üde bejegyzés volt, tudod, mikor apám meghalt többet a nyaralójában nem tudtam megmaradni. Elmenekültem. Üres lett. Nagygécen tavaly jártunk, akkor adták át az emlékparkot az árvíz miatt kiürített falu felújított temploma mellett. Így legalább embereket, életet visznek oda.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony nem véletlenül írtam, hogy ha öreg barátnőm nem lesz itt, akkor tán már én se fogok évente lejárni. A szépet a szívemben is meg tudom őrizni....

      Törlés
  5. Szeretem az ilyen visszaemlékezős írásaidat. És nem csak az idősebbek, hanem a fiatalabbak is szeretnek szerintem elékezni. Ja és a középkorúak is, mint én. :-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha tetszett - és annak is, ha vannak hozzám hasonló gondolatú/gondolkodásmódú emberek körülöttem. Mert nem vagytok túl sokan....

      Törlés
  6. Szégyen, hogy hagyják így lepusztulni a református templomot. Sajnálom, hogy másoknak ez egyáltalán nem fontos, még akkor is, ha már élő református gyülekezet tulajdonképpen nincs is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most épp NEKED mondjam, hogy mi van ezen a téren ebben az országban ? Ez van. Akinek nem tetszik, el lehet menni.....

      Törlés
  7. De jó volt olvasni ezt a bejegyzésed! olyan helyekre vittél el, ahol persze soha nem jártam.
    Én azt hittem, hogy Szabolcs, Borsod apró falvaitól szegényebb helyek nincsenek, de megtalálható ezek szerint majd mindenütt az országban.

    A református templom látványától összeszorult a szívem, lelkem :((( hol lesz ott arra pénz valaha is, hogy felújítsák?

    A fakivágások...évtizedek óta utazgatunk haza Szabolcsba s ami pusztítást már mi láttunk csak az út mellett???? mi lehet ott, ahol nem is járunk? ész és korlátozás nélkül vágnak ki mindent.
    Akácillat, olvastad nálam is, mi is jártunk tegnap erdőben, tudom miről írsz :) annyira, de annyira finom!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A szegénységhez: és akkor még képeket a jelenlegi falvak-beli állapotokról nem is mutattam, csak a templomot..Őszintén szólva nem is mertem volna megállni egy két rom előtt, láttam, kik laknak/élnek benne/mellette - még jó, hogy egyelőre nem sátorban, de még az az idő is visszajöhet. Én ugyanis emlékszem sátras cigánytelepre is ezen az úton....
      Ami az erdei favágást illeti - van egy bizonyos szint, amit megértek és elfogadok. De gyűlölöm pl. a tarvágást, és nem tetszik ez a fajta fakivágási módozat sem, amit mutattam. De hát nem kérdez meg minket senki semmiről. Egyszer kérdeznek X évenként, a többség akkor is rosszul válaszol.....

      Törlés
  8. Ide is értem és milyen jó volt a sorokat olvasni, a képeket pörgetni... Nyugalom, derű és kiegyensúlyozottság áradt mindenből. :-)
    Akácillat..., az orgonáról az idén lemaradtam, itt elverte az eső. Remélem azt a kevés akácot megtalálom, ami erre nő!
    Milden igaz amit írsz, a fatarolás után is a természet újra épül. Más arcot vesz fel, de nem csügged, csak nő és növekszik. :-)
    A poszméhet cipelő hangya fotója fenomenális!!!
    Nagyon jól emlékszem, amikor gyerekként először láttam azt a nyálhabot. Fogalmam sem volt mi az. Egy fűszállal kotorásztam és meglepődve találtam meg benne a pici lárvákat, amikről akkor még nem tudtam, hogy mik lehetnek. Talán a Búvárzsebkönyvekből bogoztam ki, hogy milyen lárvák. Míg élek el nem felejtem ezt a felfedezésem! :-)
    A ladikos képed nagyon tetszik, szívesen veled tartottam volna!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira kellenek néha az ilyen "feltöltődős napok! Még úgy is, ha van bennük némi szomorúság, vagy bosszúság. Nem véletlen, hogy Drávasztára kedvenc helyeim legfontosabbika.
      A hangyás képnek igencsak örültem, az én gépemmel ugyanis ilyen közeli fotókat ritkán sikerül élesre csinálni - de most még néhány virágos is sikerült. De hogy az a picuri hangya azt az óriást vonszolta !!! Próbáltam hasonlatot keresni, de nem tudom, nekem mit kéne húznom, hogy összehasonlíthassam magam ezzel a kis erőművésszel !

      Törlés
    2. Ahhoz ki kellene számítani hányszor súlyosabb a poszméh a hangyánál és annyak függvényében kereshetnél magadnál nehezebb tárgyat. Már olvastam ilyen hasonló számításokat. Pontosan már nem emlékszem arányokra, csak arra, hogy igen meglepő!

      Törlés
    3. Egyébként a hangyák csodálatos világa több-kötetnyi olvasnivalót biztosítana. Láttam már filmet róluk - különös kis világ az övék.

      Törlés