2017. október 29., vasárnap

A szivárvány meg a kis kavics


Gondoljon mindenki, amit akar…én egyszerűen akár könnyekig is meg tudok hatódni egy váratlanul megjelenő, varázslatos hídként, az égen átívelő szivárványtól. Láttam párat életemben, nyugaton, keleten, délen – de valahogy úgy alakult, hogy északon még soha.

Tegnap amikor Kozármislenyből Vasas felé autóztam, cseperegni kezdett az eső, és mint egy tündér varázspálcájának intésére, először halványan, majd egyre határozottabb színekkel egyszer csak  megjelent  egy csodálatos és hatalmas szivárvány északon, majdnem pontosan a városom fölött: 




Nem meglepő módon – de azonnal eszembe jutott egy másik gyönyörűséges, bár jóval kisebb szivárvány, amit évekkel ezelőtt a Vintgar völgy-végi vízesésnél fényképeztem: 

erről pedig az alábbi vers:



Reményik Sándor: Szivárvány


A párában a vízesés felett,
Halványan, mint egy álom,
És testetlenül, mint egy lehelet:
Az örökifjú szivárvány lebeg.

Megrokkannak a sziklák, a hegyek,
A kő mállik, az erdők sírba térnek,
Új medret tör a patak magának,
S a régit testálja a feledésnek.
Megőszül a világ.

De a szivárvány mindig egy marad
S színei meg nem fakuló csodák.
Örök ifjan és egyformán lebeg.
Halványan, mint egy álom
És testetlenül, mint egy lehelet.
Mint a művészet az élet felett.

Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja,
Az Isten, aki a szívekbe lát.
 


De a nap nem ért véget a szivárvány-híd csodájával. Tulajdonképp azért mentem Vasasra, mert a messzi élő kis barátnőm nagypapájának a sírjára "kellett ránéznem" - hogy akiknek ez a feladata, rendben tartják-e ? 
A sírnál tegnap még nem járt senki, majd tán ma, vagy holnap,  halottak napjáig még van 3 nap. Én csak pár virágos borostyánágat vittem, ledobáltam a tavalyi szélfútta, elkopott művirágokat, készítettem egy fotót, hogy elküldjem a messzi unokának. Már elindultam, elfordultam a sírtól, amikor valamiért (?)visszanéztem. Nos, a sírkő szélén ezt láttam:
  

 


Nem tudtam otthagyni. Barátnőm, itt üzenem, valahogy el fog jutni hozzád nagyapád "ajándéka".....


12 megjegyzés:

  1. itt pedig egyik pillanatról a másikra, -szó szerint- bejött a szél, a beúsztak a felhők, stb, elromlott az idő. Hol fent, hol lent, kinél így, kinél úgy. A vers szép.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elég vad idő volt tegnap is, de szavunk sem lehet a Németországban végzett pusztításához képest.

      Törlés
  2. miért is kellene azt szégyellni, ha valaki szereti a természet adta gyönyörűségeket? én is rajongásig tudok szeretni égi, földi jelenségeket és sosem jut eszembe, vajon mit gondolnak ezért rólam :) úgyhogy Te se tedd :)

    ma egész nap szakadt az eső, most meg úgy süt a nap, mintha egész idő alatt ezt tette volna :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindig arra gondolok, hogy nekem nagyobb ajándékom, mint ami szépséget a természettől kapok, nem lehet. Ez bizonyosodott be hosszú évtizedek alatt. De azt is tudom, nem mindenki áll hozzá bizonyos témákhoz úgy, mint én.
      Persze nem baj sokan vagyunk, sokfélék vagyunk.

      Törlés
  3. Láttad, egy arc van a kavicson.
    PZs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Micsoda "sas" szemed van. Eddig nem vettem észre, de most bizony látom !Értékelhetem + ajándékként is.

      Törlés
  4. ❤️Ez megkönnyeztem, olyan szép.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is kedves, szép a vers, bár nem igazán szeretem Remenyik minden versét - de ez most a témámat illetően "telitalálat".

      Törlés
  5. Igaz, én abban az időpontban vendégeket vártam, vagy épp' megérkeztek. Nem láttam,- (csak később) az online újságokban. További több kép is van pl. az idokep.hu-n a szivárványos fotók között. (pécsi képek) Laikus vagyok... valahogy nekem nem sikerült megállapítanom azt, hogy ez "északi oldalon" lett volna ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem kerestem/láttam más fotókat és nagyon boldog voltam a magam "sikerével".

      Törlés
  6. Mert lélekben gyermekek vagyunk...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ... és szerintem annak jó, aki felnőtt korában is meg tud őrizni valamennyit gyerekkorából.

      Törlés