2018. január 18., csütörtök

Órákig tudnám hallgatni...

A mai postával kaptam egy a videót, s bár tudom, elég messze van még, hogy "élőben'" is hallhassam, de talán épp azért okozott örömöt ez a pár perc. Vannak nagyon kedves, szép Lilis-gyükési  emlékeim fülemüle-dalolásról és olyan jó volt (ha csak pár percre is) visszagondolni ezekre.
Gondoltam, beteszem ide a blogba, de nem sikerült. Így hát kerestem egy másik videót (sok van fent a youtube-on) és azt csatolom. Akinek jó a füle, ezen még a csilp csalp füzikét is hallhatja 😃
Talán van itt köztetek, akinek szintén eszébe jut valami kedves szép emlék ennek a csöppnyi madárnak az énekéről....




És milyen az ember agya (legalábbis az enyém) ? Olyan, hogy egyik dologról ugrik a másikra, egyik emlékről valami egészen más jut eszébe.
Nekem most az erdőről valahogy a gyerekkori kórus-éneklés és a nagyon régen énekelt kánon, ez:




Negyedikes koromtól gimi végéig, 8 évig énekeltem iskolai kórusokban, szerepeltünk is többször. És emlékszem, általánosban (tanárnőm Sólyom Erzsébet néni, később gimiben Ivasivka Mátyás voltak) - mi is énekeltük ezt a dalt.
Igaz, 1954-55 táján még nagyon szegény volt az ország, s benne mi, és nem volt sem fellépő ruhánk, pláne nem matróz blúzunk. Majd csak gimiben lett ez kötelező. És 1954-55 táján templomban se volt szereplés. Viszont működött az azóta bezárt és az összeomlás felé közeledő Liszt Ferenc hangversenyterem, oda ártunk énekelni is, hangversenyeket hallgatni is.  Épp ma sétáltam el előtte. Várom, mikor dől össze...
Persze van mááááááásik. Új, ugyancsak Lisztről elnevezett a Zsolnay negyedben - de ahhoz nekem már semmi közöm.
De többé kevésbé máig tudom pl.  a finn himnuszt (finnül), vagy a Sole mio-t vagy a  Va, pensiero-t olaszul...Mert ilyeneket is tanultunk és énekeltünk. Rég volt....
Moly nénikével együtt számtalanszor elmondom: "Igaz. Szép életem volt."
(Aki nem emlékszik Moly nénire, itt olvashatja:
https://aranyosfodorka.blogspot.hu/2015/09/moly.html)



7 megjegyzés:

  1. Elég volt becsukni a szemem, éreztem az erdei illatot és már ott is voltam...

    VálaszTörlés
  2. Rémálmaim egyike az a régi Liszt terem.Kötelező volt hangversenyre menni a gimiben.Nekem,egy botfülűnek!Órákat nyugton ülni egy örökmozgónak.
    Közben nemhogy élveztem volna,hanem kifejezetten bosszantott az előadás,mert semmit nem értettem belőle,így hát nem is élveztem.Sajnos,nem mindenkinek adatott meg bizonyos tehetség,mint az éneklés vagy zenei hallás is.Olyan volt ez a kényszer,mintha egy mozgássérültet arra köteleznének,hogy artistamutatványokat végezzen-mintha kötelező lenne mindenkinek tudni azt is.Az emberi értékek sokfélék,ha éppen ez nem adatott meg,helyette mást kapott.Szerintem attól még értékes ember lehet.Legalább megtanultam egy életre,hogy soha ne kényszerítsem a másik embert arra,ami nekem kedves,mert lehet,hogy őneki nem az.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem vagyunk egyformák - és ezt el kellene tudni fogadni mindenkinek. Amúgy én se vagyok "mindenevő" a zenében - a számomra "csak zaj"-nak minősített modern, dallam- és ritmustalan "zene" engem is idegesít. De a szépeket szívesen hallgatom.

      Törlés
  3. Lehet,bennem a hiba ?- Mi van Liszt Ferencről elnevezve ? ( én csak a Kodályról hallottam, vagy keverek valamit ?) Ami felülnézetben (állítólag) basszus kulcs alakú. ( F-kulcs ?) - már ha igaz. (2)Ha düledezik a Liszt h.terem, sajnálatos, de (bizonyára) a volt Park mozi is ? - sajnos. Igaz, más téma.

    VálaszTörlés
  4. (2) Mea culpa. A PTE Művészeti Karának van Liszt Ferencről elnevezve hangversenyterme, a Zsolnayban,- E22 épület 3.emelet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a volt Zsolnay gyárban van az "új" Liszt hangversenyerem.
      És igen, tudom, hogy sajnos nem csak a Liszt terem düledezik.... Na de...ki van világítva a tv torony és az biztos fontosabb....(stb.sorolhatnám a hülyeségeket)

      Törlés