2018. április 5., csütörtök

Kövek-gondolatok


Van pár elgondolkodtató idézetem – melyeket elolvasás után „félretettem”, hogy majd egyszer jó lesz valamire. Időnként beleolvasok.
Ha épp a hangulatomhoz illőt találok, akkor azon elmeditálok, vagy írok róla.
Előrebocsátom, tudom, hogy híres emberek ”szájába” sok idézetet/kinyilatkoztatást beletömtek már, így hát nem tudom, tényleg a Buddha mondta-e, de ez volt a szöveg alatt. Valójában persze nekem mindegy, ki találta ki, ha valami miatt találónak érzem.
Pl. ma ezt:
„Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad.” Buddha

Rendben. Egyetértek. De vajon kinek adhatnám tovább a semmit-érő kő-gyűjteményemet ? Kinek jelent (rajtam kívül) bármit is több tíz kilónyi, csak-én-tudom-honnan (vagy én se) összegyűjtött és emlékbe eltett  KŐ !? Jó, van benne pár érdekes darab, de a többség csak nekem szép/kedves.
Mégis, ha arra gondolok, hogy egyszer a szemétbe (jó esetben az udvar sarkába) kerül, fáj a szívem…..








(Csak zárójelben: fel nem foghatom, csak "tudom", hogy amikor ezeket a fosszíliákat kézbe-veszem sok sok sok millió évvel találkozik a kezem....)


12 megjegyzés:

  1. Az idézet találó tetszik. Arra ne gondoljál hogy mi lesz ha... gyönyörködjél benne még nagyon sokáig mert valóban szépek érdekesek és számodra sokat jelentenek! Kisebbik lányom gyűjtögetett gyerekként köveket aztán itthon hagyta, mikor jön a család haza az unokák szokták rakosgatni a lányom magyarázza nekik melyik milyen kő és hol találta! A gyerekeknek nem mond túl sokat csak jó nekik pakolgatni:-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, sok olyan "dolgom" van, aminek a végső sorsa cseppet sem érdekel. De a köveim....biztos én vagyok a "nem normális" - de hát nem tehetek róla....Egyszer valahol ezt olvastam: "Ha utódod nincs, semmid sincs." Szerintem igaz.

      Törlés
  2. Figyelemre melto gyujtemenyed van! Gondolj arra,barhova is kerulnek, egyiket-masikat valaki majd megtalalja,es akkor neki lesznek kedvesek,o fog orulni nekik! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretném, ha sikerülne gondoskodnom róluk... Gondolom, mindenki valami ilyesmit érez azzal kapcsolatban, amit értéknek tekint és itt kell hagynia. Hát nekem csak a köveim vannak.
      Ja, meg esetleg a macskák....

      Törlés
  3. ohh, de szépek és érdekesek!!!! főleg amiben a lenyomatok vannak, a harmadik képen a felsőn, mintha egy rák nyomai lennének?? :O :O de a csigák, kagylók is, ha belegondolok, mikor kerülhettek azok oda/bele, hát az már őskor! :O :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hátköznapi, 80-100 évre tervezett kis agyunk fel sem tudja mérni azokat az évezredeket, melyekről ezek a kövek mesélnek, ahonnan jönnek, s aminek az emlékét őrzik. Ezért az emberek nagy része nem is foglalkozik ilyen gondolatokkal, mert nem látja értelmét, hogy olyasmivel foglalkozzon, ami nem a "má"-ról szól.

      Törlés
  4. Gyönyörűek! És milyen csodásak a fosszíliák. Az a nagy barna egy trilobita? A fölötte lévő képen egy rákféle? És a löszbabák!
    Micsoda kincsek!
    Vigyázz rájuk! Gyönyörködj bennük! A jövőjükért ne aggódj!
    PZs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A rákféle az biztos rákféle... De ami fölötte van, azt én inkább valami különös falevél lenyomatnak tartom, ugyanis a szénbányából, ahonnan több társával együtt hoztam, sokféle levél és mag-lenyomat volt. Talán valami őspáfrány ? nem tudom...
      A löszbabák a kedvenceim, sajnos egyik sem "csörgős"...

      Törlés
    2. Nekem volt egy csörgős. Sajna a macsom leverte és széttört. Próbáltam megragasztani, de sikerült. Szóval volt.
      PZs

      Törlés
    3. Felétek nincs ásványbörze ?? Itt Pécsett van minden évben, esetleg nézek neked egyet, ha tényleg kívánod ! Ki tudja, hátha találok...bár nem igazán "értékes" kő-fajta.

      Törlés
  5. Azt gondoltam, mikor a bejegyzés cimét olvastam, hogy voltál a kavics kiállításon...De ezek igazi mesélő emlékek...hogy mi lesz velük, ne is foglalkozz vele...rossz hasonlat, de mindig mondom ,mert tudod mennyi kézimunka van, ha nem kell eldobják...vagy majd valakinek érték lesz... de azt már mi fogjuk tudni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól gondoltad, mert bizony minden ősszel elmegyek az ásvány-börzére, már évek óta - de ez most a saját ásványkiállításom :-)
      Amúgy meg, hát a csoda tudja, hogy miért pont ezek sorsa olyan fontos nekem. Valószínű sosem fogok rájönni, pedig bizonyára van oka....

      Törlés