Nos, ezen
is túl vagyok. Elajándékoztam a köveimnek azon részét, melyekről gondoltam –
megőrzésre érdemesek, vagy valamiféle kőgyűjtőnek, ásványbarátnak örömöt
okoznak…
Ami maradt
(bár azok is kedvesek nekem) – de mivel pontos lelőhelyüket nem tudtam meghatározni
– tudományos szempontból értéktelenek… Kedves köveim a Magyar Minerofil
Társaság tulajdonába kerültek. Remélem jó helyük lesz…
(Tudom, hogy nem valami profi fotók - de hát ilyen telt csak tőlem...)
Azért a kicsit szomorúnak tűnő bejegyzés végére hagytam valami vidámságot is....
Volt egy "kövem", ez:
Irtó büszke voltam rá, régebben még írtam is róla a blogban (azóta töröltem), hogy ez micsoda csoda, mert ez egy "cölesztin, avagy szelesztit". Ugyanis csak ezt a kék követ éreztem az enyémhez hasonlónak....
Mivel azonban nem tudtam a lelőhelyét pontosan meghatározni, csak azt tudtam, hogy a barátnőm hozta valahonnan Németországból, ahol kertásás közben bukkant rá - hát be se tettem a felajánlottak közé. (Feltétel volt a pontos helymeghatározás !)
De azért el akartam vele dicsekedni, hogy micsoda kincsem van nekem. Az én szakértő vendégem kézbe-vette ezt a szépséges kékséget és (szerintem magában csendben mosolyogva) - de nagyon kedvesen közölte velem hogy hát izé... szóval ez se nem kristály, se nem ásvány. Ez egy darab "nyers-üveg", ami az üveggyártás során keletkezik...
Hát nevetnem kellett - bizony: SIC TRANSIT GLORIA MUNDI !
Táska szám hordta haza a fiam a Mária dülőből a 6-os képen látható "közetet,", itt az út mindkét oldala , homokos, tele mindenféle,és formájú közettel volt tele...mig Pécsen laktunk.Költözésnél ott maradtak.
VálaszTörlésGratulálok a "kőveidhez", szép gyűjtemény!
Amit itt látsz, amit elvittek, az csak pár darab. Az itt-ott felszedettek itt maradtak, hiszen bár a kőzeteket meg lehet határozni, de értékük nem sok, ha nem tudod a lelőhelyet. Márpedig 30 év alatt sokfelé jártam és majdnem mindenhol felszedtem pár követ...
Törlésnem tehetek róla. Szeretem őket.
Nekem is van ilyen üvegem. Én a Bükkben találtam egy mészégető boksa mellé kidobva.
VálaszTörlésPZs
Alig várom, hogy hazajöjjön barátnőm Németországból, meg fogom kérdezni pontosan hol is az a kert, ahol találta - hátha ki tudom nyomozni hogy ott, vagy a közelében van/volt üveggyártás....Bár elgondolkodtam ezen a mészégető dolgon. És mi van, ha ez egy megolvad üveg - ami mondjuk pl. a II.vh viharában olvad el... Ó, be kár, hogy a tárgyak nem tudnak beszélni....
TörlésIgen, pl. régi üveghuták környékén lehet ilyeneket a földben találni. Épp tegnap olvastam, hogy a Nagy-mély-völgyben a Kőlyuktól felfelé a völgyben egykor mészégetők voltak. Én már többször is észrevettem azon a területen a patak partján, természetesnek tűnő bemohásodott kőrakatokat, sőt, épületek alapjait is azonosítottam, de soha senki nem tudta megmondani, mik ezek. Ennek fényében talán a mészégetőkhöz tartozó gazdasági épületek maradványa lehet. Az is érdekes, hogy földrajzi nevekben nem maradt fenn, holott a Mecsekben számtalan helyen van Mészégető vagy Mészkemence elnevezésű hely, ahol valóban régen folyt is mészégetés. Én két ilyen mészkemencét pár éve megtaláltam, se erdészek, se senki nem tudott róla. Azóta sem foglalkozott vele senki, pedig egy táblára ki lehetne írni, egy kis ismertetővel. Talán egyszer majd mi megcsináljuk...
VálaszTörlésAnnyi minden marad - sajnos - titokban, amiről talán jó lenne legalább egy "mesét" tudni. De akiket az ilyesmi érdekel kevesen vannak, s akik mesélni tudtak volna, többségében már nincsenek itt. Amíg itt voltak, addig meg senki se kérdezte őket....
TörlésAkkor most egy gond megoldódott jó helyen vannak a köveid! Én is őrzöm egy dobozban a lányom fiatalabb éveiből hazahordott köveit amit mikor hazajönnek a fiai (unokáim) nagy érdeklődéssel nézegetnek:)
VálaszTörlésTudod Éva, én is próbálom a kicsiket a kövek szépségének felismerése felé terelni, de egyelőre nagyon kicsik. A legidősebb, 6 éves, neki azért már van kavicsgyűjteménye...igaz tőlem kapta. De szívesen játszik velük. Szóval azért pici remény talán mégis van. Ha nem is őrzik meg ezt az összehordott kavicsdombomat, de legalább fogják tudni hogy érdemes egy követ kézbe véve elgondolkodni sok mindenen. (Meséltem is ilyesmit a kövek történetéről már....)
TörlésAz utolsó "kövedre": nahát...
VálaszTörlés:-) gondolhatod a döbbenetemet !
TörlésNagyon szép gyűjtemény lehetett. A Pécs Havi hegy jelzésű különösen tetszett. Nálunk a húgomnak van ilyen jellegű érdeklődése, szigorú előírásokkal. Ha valaki követ hoz neki a nagyvilágból akkor pontos idő- és helymeghatározással és fotóval kéri :) A különleges darabokat külön erre a célra kialakított vitrinben és tárolórekeszekben tartja.
VálaszTörlésUtolsó kép - gyerekkoromban nekem is volt egy ilyen kék darabom. Akkor úgy gondoltam, hogy micsoda kincs van a birtokomban :D
Lehet is a köveket szeretni - bár tudom, nem mindenki érez egyforma vonzódást hozzájuk. Még mindig sok olyan kövem van, aminek geológiailag tán nem nagy az értéke, de az "EMLÉK" a fontos, ami hozzá köt. Szerencsére az én családomban is van egy fiatal, aki érdeklődik a kövek(köveim) után, a maradékot ráhagyom. Mindenki más az udvar sarkába dobná - kár lenne értük....
TörlésA kék "drágakövön" még most is mosolygok, ha ránézek....