Mert a
sarkon mindig történik valami. Megtörténhet - ha meredek utcában van a sarok –
hogy egy fékevesztett teherautó belerohan. (megtörtént) Télen, a járdáról
lelapátolt havat az itt kínlódva forgolódó autók felhányják/pörgetik kínódásuk
közepette nem csak a járdára, hanem akár a ház falára (szintén megtörtént, nem
is egyszer). A sarok a fent említett terepadottságok miatt rosszul van
kiképezve vízelvezetés szempontjából.
Minden (tényleg minden) nagy esőnél ide folyik 2 utcából is az ár, áztatva a
házfalat, s volt, hogy elöntve az udvart, mert a víz nem veszi figyelembe, hogy
a kapu, az telekhatár…
A saroknak
ezen felül még három nagy baja van: 1. a kutyák és részeg emberek szeretik
levizelni, 2. a szerelmes kandúrok szeretnek holdvilágos éjen itt nyervogni és
3. az emberek szeretnek itt megállni, beszélgetni.
Mindegy,
hogy hajnali kettő, leülnek a járda szélére, maguk mellé teszik félig kiszopott
sörösüvegjeiket, és itt beszélik meg a nőügyeket, a meccseredményeket és a fene
tudja még mit. Veszekedni is valami miatt itt szeretnek leginkább. Mintha „erőt
adna” ez a hely…Szerelemesek is megállnak itt néhány csókváltásra. Ez azonban
viszonylag csendben zajlik, a csókszünetekben azonban a beszélgetés már nem.
Nem is
értem, úgy viselkednek késő éjjel az emberek, mintha délután 3 lenne. Sőt !
Öregasszonyok
is megpihennek itt, kicsit tereferélni. A kosarat leteszik a földre, szuszognak
a hegyoldalon való felcaplatás és a nagy meleg miatt, és közben beszélgetnek
!!! Hogy néha miket tudok meg…
Becsszó,
nem hallgatózom, csak itt ülök a szobában, halkan szól a rádió, és nyomkodom a
számítógépemet. A hang meg csak úgy bejön… Hát most dugjam be a fülemet ?
Ezeket most
csak azért írtam meg, mert a ma reggeli öregasszonyt nagyon megsajnáltam.
Valamerre fentebb lakhat, a hangját nem ismertem. Mondja a cipekedő-társának:
”
………megpróbáltam kirakni, de nem bírom. Most mondd, mit csináljak ? Nem bírom
egyedül megcsinálni, a gyerek meg ötszáz kilométerre…csak nem fogom ezért
hazahívni…”…
Mire a
másik: „Nalátod, ezért mondtam a menyemnek: nem köll gyerek. Minek ? Rááldozod
az életed, aztán nekimegy a világnak. Ha kéne, sosincs itt.”
Szuszognak
még pár pillanatig, aztán valószínű újból kézbeveszik a motyót és indulnak
tovább.
Pár
mondatot itt hagytak az életükből. Hogy legyen min gondolkodnom.
Most
cipelhetem én.
 |
| Kedvenc szobrászművészem, Fűkő Béla "Cipekedő" című szobra. |
Hasonló műsort hallhatsz panelban is, akárhányadik emeletről is. Ott meg többen laknak, nagyobb a merítési lehetőség. Amiről meg beszéltek elszomorító. A gyerek messze van, tán idegen országban, van oka hogy elment, de szavazzon ide. Nem is értettem, elment ezzel szavazott, de mégis szavazzon?
VálaszTörlésVannak gyerekek akik elmennek, de vannak gyerekek akik itt maradnak /elég sokan /tapasztalat/, csak inkább az elmenőkkel szeretünk példálózni((/ és itt találják meg a számításukat. Sok gyerek aki itt marad Mo-n azok közül is van aki nem segít a szülein pld., de menjen aki úgyérzi, hogy mennie kell, hiszen világpolgárok lesznek, miért rossz ez, anno azt szerettük volnak, hogy nyítottak legyenek a határok, és mehessünk, jöhessünk az egész világban. Aki akar szavazzon ide, aki meg nem az ne szavazzon, mindenki a meggyőződése szerint. Bocsánat, ha valakit ez érzékenyen érintett, minden bántás nélkül írtam, csak úgy látom egyre dívatosabb dolog inkább..... na nem írom tovább, bocs mégegyszer.
TörlésAnikó
Ebben a blogban (általában) elmondhatók a vélemények - hacsak nem valami szélsőséges mondanivalójúak. Egyikőtöké sem az, mindketten elmondtátok a véleményeteket a témával kapcsolatban.
VálaszTörlésPróbáltam összeszámolni, hogy hány ismerősöm, ill. hánynak a gyereke él most külföldön - persze ez lehetetlen. De elég sokan vannak kint, olyan is van, aki felnőtt fejjel ment, vitte a nagy gyerekeit és nem fognak már hazajönni.
Persze, sokan maradnak itthon is. De most NEM az itthon-maradott gyerekekről volt szó, hanem az itthon maradt szülőkről - legalábbis én erre gondoltam.
És tény, a szülő egyedül maradhat akkor is, ha ugyanabban a városban él, ahol, a gyereke. Igen erre is tudok példát.
Én leírtam egy sztorit – és mindenki gondolhat hozzá bármit.
Én azt gondolom, a fiataloknak nincs túl jó jövőjük itthon és igen, azt gondolom, talán mégis jobb, ha „világpolgárokká” válnak.
Minket meg majd eltemet az állam. Arra azért egy kis pénz mindig fog maradni a nagy kiadások mellett…..
Egy hete voltam „állami” temetésen – tehát tudom, milyen.
Aki a koporsóban feküdt, annak már teljesen mindegy volt.
Köszönöm szépen! :)
VálaszTörlés