Mivel tavaly lemaradtam a kikerics-nyílásról, ma délután bepattantam az autómba és irány Magyaregregy. Vagyis nem pontosan, mert nem kell odáig elmenni, csak az arra vezető úton a hajdani zobáki víztározókig, mert ott, az útnak azon a részén az erdő alja, az út menti rét telis-tele van most kikericsekkel.
Örömmel fotózgattam őket, igyekeztem nem zavartatni magam az úton szinte megállás nélkül száguldozó és maximális hangerőre felpörgetett motorokkal. Megpróbáltam "kiiktatni" őket az agyamból - bevallom elég nehéz volt. Nem is tudom, miért nem áll itt pár rendőr, rendesen megszedhetnék magukat, mert megállás nélkül büntethetnének közveszélyes gyorshajtásért. (Igaz, ugyanez van a komlói úton is...És rendőrt még ott se láttam soha.)
No de inkább nézzük a virágokat, hiszen olyan gyönyörűek !
|
Hosszúhetény felé menet balról a Kövestető, majd középen a Hármas hegy és a jobb-szélen a Zengő, egy része látszik a szépen növekvő, útmenti cseresznyefasor mögött. |
|
A Hármashegy kezd már színesedni de ez még nem az igazi őszi pompa.
|
Ez a kedvenc rétem, ahol a legtöbb kikerics található.
Különlegességre is akadtam. Még sosem láttam albínó (=fehér) kikericset.
|
Bogáncs |
|
Aranyvessző verőköltő poloskákkal (téves nevén suszterbogár) |
|
Seprence |
Hazafelé a Mecsek déli lejtőjén ijesztően sok sárguló, elszáradt lombú fát láttam. Tönkrementek az idei szaharai nyárban. Vajon életben maradtak-e ?
Jó volt, örülök, hogy elmentem. Nem fényképeztem, de elhihetitek, megettem a "szokásos" krémesemet a szokásos kis vendéglőben, amiről már írtam, s amit már többször fotóztam - és szokásos módon nagyon jól éreztem itt magam. És mint mindig, elgondolkodtam azon, mi is lett volna velem, ha húszegynéhány évvel ezelőtt végrehajtom azt a tervemet, hogy felszámolom pécsi életemet és Magyaregregyre költözöm. De nem költöztem. Viszont nagyon szívesen jövök mindig ide.
Ez volt az útvonalam:
Jobb oldalon felül, a piros szöveg jelzi a kikericsek helyét.