2009. augusztus 8., szombat

Sci-fi

Ilyen és ehhez hasonló témák olvashatók itt: http://integrativmedicina.hu/scifi/index.html A földön egy helyen találhatók a legnagyobb, legkolosszálisabb kőtömbök, ez Libanonban, a mai Baalbek városa. Ez a hely mindig is „népszerű” volt, az ókori görögök Heliopolis-nak (a Nap Városa) nevezték, előttük a föníciaiak a „Titkok Városának”, a vallásos írások „Shamash Isten Lakhelyének” nevezik, Gilgames, Uruk város ötödik királya, a halhatatlanság keresése közben járt erre, és egyszerűen reptérnek nevezte. Ő azért jött ide, hogy eltulajdonítson egy űrrepülőt és eljusson a legfőbb istenekhez, a halhatatlanságot követelni, lévén nagyobbik részben isteni származása. Gilgamesh nagyapja volt Utu/Shamash isten. Gilgamesh részletesen leírja útvonalát, illetve a leszállóhelyet, a cédrus erdők mellett, illetve olyan precízen leírja egy űrrepülőgép felszállásakor észlelt fény, és hang jelenségeket, továbbá a föld remegését, a levegő vibrálását, a keletkezett légmozgásokat, hogy bármelyik olvasni tudó, ma élő kisiskolás azonnal rávágná, ez egy repülőgép felszállása. Ha ma valaki felkeresi a helyet, akkor arról híres, hogy itt vannak a Római Romok. Ez volt a valaha emelt legnagyobb templom, Jupiter isten (a görög Zeus) temploma. Méreteiben nagyobb volt, mint a római Jupiter templom, sőt az egész birodalomban nem volt nagyobb építmény. Időszámításunk előtt az első évszázadban épült, mikor a Római Birodalom terjeszkedett, katonai ereje teljében volt. Később rengeteg római isten számára is építettek itt a közelben templomot, azonban ezek mérete messze kisebb, mint a Jupiter templomé. De miért építettek ide ekkora templomot a rómaiak? Mert előttük ezt tették a görögök. Mikor elfoglalták a helyet a római katonák, akkor, ahogy ezt más máskor is tették, porig rombolták a görög emlékeket és pont a helyükre egy nagyobb, gigantikusabb templomot emeltek. A görög építményt le tudták ugyan rombolni, de annak az alapjául szolgáló nagy kőtömböket nem tudták megmozdítani, így hát rá építkeztek. Előzőleg a görögök építettek ide templomot Zeus tiszteletére, aki ugyanaz az isten volt, mint a rómaiak Jupitere, aki nem más, mint a sumer Enki isten. Már a tizenhetedik századtól megemlítik a helyet a neves utazók, és alaposan körbe is járták, lemérték, vázlatokat készítettek róla. Az igazi felfedezők a németek voltak az első világháború környékén, majd később a franciák. Innen tudjuk, hogy az egységesen kőlapokkal alapozott terület nagysága kb. 465.000 négyzetméter, legnagyobb hossza kb.800 méter. Napjainkra teljesen beépült a terület, a házak lassan csak a római templom területét hagyták szabadon. A régészeti feltárások során kiderült, hogy az alapot képező, téglatest formájú szabályos kőtömbök tömege kb. 1.100 tonna. A rájuk épített építmény falai már kisebb, 500 tonnás kőtömbökből állnak. Csak érdekességként kell megjegyezni, hogy a nagy Gízai piramis 2,5-3,5 tonnás kőtömbökből áll. Az alapot alkotó 1.100 tonnás kőtömbök mérete kb. 20x4,5x4,5 méter, kb. 5.200 darab alkotja az alapot, melynek össz súlya kb. 5,7 millió tonna. Ma sincs olyan ember készítette technikai eszköz, mely ezeket a tömböket meg tudná emelni, legalább egyet. Nem csak megemelni kellett őket, hanem néhány kilométerrel arrébb kifaragni, idehozni, egymás mellé illeszteni. A kitermelés helye ma is látható, mert egy befejezetlen kőtömb ott maradt, melynek faragását, méretre vágását még nem fejezték be. Ma még nincs olyan technikánk, hogy ezt �befejezhetnénk�. Az első sumer leírások, pontosan meghatározzák a Vízözön előtti leszállópálya helyét, annak kapcsolatát az irányító központtal, illetve a leszállást segítő irányjelzőkkel. Gilgames utazásait térképen követve egy az egyben ezt a helyet kapjuk leszállóhelyként megjelölve. Ezen túlmenően a Földön sehol sincsenek ehhez mérhető gigantikus kőtömbök, ráadásul ilyen szépen, síkba lerakva, ekkora területen. Egy profin megépített reptér, űrrepülőtér. Továbbá a Földön sehol sincs és sosem volt több cédruserdő, csak ez, amely ugyanaz, mint ahol Gilgames járt. A Vízözön után használhatatlan lett a terület mint leszállóhely. A mai modern tudásunk szerint, innen indult el a növénytermesztés, mintha itt lett volna egy vetőmag gyártó üzem, és innen hordták volna szét mindenfelé a vetőmagot. Enki és Enlil naplói szerint, itt kezdtek el foglalkozni a növénytermesztéshez szükséges növények „házasításával”, mert ez a terület ugyan be lett borítva egy vékony földréteggel, de ez hamar kiszáradt. Túl azon, hogy méreteiben gigantikus, igazából ez az egyetlen megmaradt alkotás az Vízözön előtti időkből. Életkora néhány százezer év.

2009. augusztus 6., csütörtök

Szegedre üzenem

Szavatok nem lehet, mert azért Szegeden még ilyent nem láttam, mint ami most van a bajorországi Schwandorfban. Milliárdnyi "Tiszavirág" - ott "Eintagsflieger" Egynaposrepülő-nek hívják, lepte el az utakat, több közlekedési balesetet is okozva. Esetleg akit érdekel, a Google-ban így keressen: schwandorf eintagsfliegen

Esti vendégeim

Ilyen az, amikor egy tehetségtelen, gyenge masinásnak "elsül a keze" :-) Tegnap esti fotók. 








2009. augusztus 5., szerda

Étel

Olvasom, hogy: ma már intelligens tányér segíti a diétázókat. Napjainkra jellemző, hogy mindent pontosan megmérünk és számszerűsítünk: miért ne tegyünk így ételeinkkel is minden egyes étkezésnél? Roni Paslah ötletes tányérjának köszönhetően mostantól mindig pontosan tudni fogjuk, hogy miből mennyit fogyasztottunk el! A mérleggel felszerelt tányér jelzi a rákerülő ételek tömegét. A tervező szándékai szerint az intelligens konyhai kiegészítő segíti majd a fogyókúrázókat és azokat, akik valamilyen betegség miatt diétázni kénytelenek. Kép: http://www.hg.hu/blog/7479-intelligens-tanyer-segiti-a-dietazokat És olvasom ezt is: A médiában a túlsúlyos embereknek fogyasztószereket reklámoznak, míg híradásokban afrikai éhező gyerekeket láthatunk. Az elmaradott országokban emberek milliói halnak éhen, a kifejlett országokban pedig egészségügyi problémákkal küzdenek az elhízott emberek. A FAO (ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete) legutóbbi megállapítása, hogy a Földön 800 millió ember nem jut elegendő élelmiszerhez. Tudományos bebizonyítást nyert, hogy Földünk képes az emberiséget eltartani élelmiszerrel, tehát az okot a termelési és elosztási viszonyok egyenlőtlenségében kell keresni. Kép: http://kezdokrisnas.freeblog.hu/files/2008.10/starvation.jpg Tegnap voltam valakinél, akinek a délelőtt eltett mindenféle tökből vittem, hiszen nekem annyi van, hogy már nem fér a hűtőmbe. /Hozzátéve, hogy ezt az óriási mennyiséget barátnőmtől kaptam, akinél épp a tökből „túltermelési válság” volt idén…/ Amikor kinyitotta a saját hűtőszekrényét, /mit is mondjak ? megdöbbenve ?/ láttam, hogy szinte üres… Rettentő lelkiismeret-furdalásom van, holott tudom, nem tudok én egymagam mindenkin segíteni. De akkor is. Én bizony ismerem ezt az „üres-a-hűtő” szindrómát, csak azzal a különbséggel, hogy engem a szegénységem anno elég ügyessé és találékonnyá tett. Van ismerősöm, aki a mai napig emlegeti, hogy tőlem hallotta először, a pirított gríz csak úgy „magában” esetleg pici lekvárral, vagy kevés porcukorral ehető étel…Tényleg képes voltam a semmiből főzni valamit. Ez – szerintem – szerencsés adottság, s nem rendelkezik mindenki vele. Bár nekem vannak még halvány gyerekkori, háború utáni, szűkös évek-beli emlékeim is… Én tudom, hogy a tök beléből, kevéske otthon lévő zöldséggel és kis vegetával nagyszerű levest lehet főzni, stb… nem akarok most itt olcsó recepteket felsorolni. Kétségtelen, én akkoriban képes voltam hajnalban kimenni a piacra, mert tudtam, az első vásárlónak, ha alkuszik, engednek a piacozók, merő babonából, nehogy elmenjen vásárlás nélkül, s „elvigye” a későbbi vevőket. Egyébként is, a piacon mindig olcsóbb volt vásárolni, mint az ABC-kben, igaz, a piac kicsit messzebb volt a lakásomtól, mint az ABC, vagy pláne a kisbolt. Már tegnap este óta agyalok azon, miképp tudnék az illetőnek segíteni, legalábbis átmenetileg, vagy inkább alkalmilag és úgy, hogy el is fogadja. Semmi okosabb nem jut eszembe, mint az a hihető mondás, - némiképp jelen esetben igazság - hogy nekem sok van, neked meg kevés… /…hmmmm…. vagyis semmi./ Hát majd meglátjuk….

Angol fordítás, nyelvtanítás Pécsett

Pécsett angol fordítást /rövid határidővel is/, vagy tanítást vállal kiváló ismeretekkel, több éves gyakorlattal rendelkező tanár.
Ide írhatsz: aranyosfodorka@gmail.com

2009. augusztus 4., kedd

Muñoz

Bocsánat, bocsánat, de a mai napom olyan sűrűre sikeredett, hogy csak most, este kerültem gép elé.
A tegnapi – számomra ismeretlen - festő után, mára egy ugyanilyen szobrászt találtam: Muñoz, Juan szobrászművész (Madrid, 1953–Ibiza, 2001)
Juan Muñoz nevető és szomorkás figurái egyedül maradtak, amikor a nagy tehetségű művész 48 éves korában, karrierje csúcsán, hirtelen eltávozott az élők sorából. 2005-ben kiállítása volt a londoni Tate Modern-ben, ahol, mint első spanyol művész állíthatott ki, s nemzetközi szinten nagy elismerésnek örvendett. A magány, az identitáskeresés és az emberi lét drámája képzik munkájának fő gerincét. Juan Muñoz figuratív művészete megtörte az addigi nonfiguratív vonalat, mely a minimalizmus utáni szobrászatot jellemezte, megelőzve olyan nemzetközileg elismert szobrászok munkáját, mint Kiki Smith, Robert Gober vagy akár Thomas Schütte.
Jaun Muñoz a londoni Central School of Art-ban végezte tanulmányait, melyeket a New York-i Pratt Centre-ben bővített ki. Első önálló kiállítása 1984-ben volt, Madridban, majd 1986-ban részt vett a Velencei Biennálén. Ettől kezdve egyike a legismertebb kortárs szobrászoknak, szobrait többek között Dublinban, Bristolban, Barcelonában, Kasselben és Chicagóban láthatta a nagyközönség. 2000-ben a spanyol állam neki ítélte a Nemzeti Szobrászati Díjat. /artportal.hu/ A Googleban sok szobra látható.
Képek: http://elcodigodelosinvisibles.files.wordpress.com/2009/04/juan-munoz-2.jpg http://quevedoportwine.com/wp-content/uploads/2008/12/juan-munoz-cordoaria.jpgv http://farm3.static.flickr.com/2124/2247515845_95eaf81a9a.jpg

2009. augusztus 3., hétfő

Switzerland

http://www.pointernet.pds.hu/touristinfo/free_wallpapers_austria.html
Szombaton svájci nap volt a 3SAT-on, élvezkedhettem a szebbnél szebb hegyes filmekben. Pl. egy, a magas hegyek közt gazdálkodó nagy-család életét láttam az esti főműsorban. Nem akarom én itt most részletezni, nekem tetszik az az életmód, habár eszméletlenül fárasztó, nehéz. Mégis szemmel láthatóan jól megvannak/élnek ott az emberek. Külön lakásban, de egy nagy házban a két öregszülő, a fiatal pár két gyerekkel. A papa 71 éves, még kaszál a kecskeszédítő meredeken, a nagyi se teenager, ő meg gereblyézi a szénát. A fiatalok lelkesen vállalkoznak, épp új istállót építettek – mit mondjak, helikopter szállította fel az anyagot…Egyébként az életük/évük 3 helyszínen zajlik, az időjárás függvényében. Van 30 tehenük, gyakorlatilag abból élnek. Persze van terepjáró, elektromos szénaszállító kötélpálya, de kutyakemény ott az élet. A 4 éves kisfiú gyerekgereblyével ott gereblyél a felnőttek között. S ha a hóban kell a teheneket egy „emelettel” lejjebb terelni, mi sem természetesebb, mint hogy a kiskölök nem az apja nyakában, hanem a saját lábán teszi meg az utat. Egy mozzanatát a nagyonis cselekményes filmnek nem fogom egyhamar elfelejteni. A fiatal gazda, fáradt arccal megáll az istállóban egy nehéz nap után, végignéz barmain, és azt kérdezi:
„ - Hát nem gyönyörűek ? Épp csak beszélni nem tudnak. …” A másik film az más szempontból volt érdekes. Nem hiszem, hogy szégyellnem kellene, én még sosem hallottam svájci Franz Gertsch nevét. Most láttam róla is egy filmet. Az 1930-ban született hiperrealista portréfestő életéről és műveiről szólt. Óriási méretű képeit fotók alapján készíti, valami hihetetlen precizitással, tényleg megszólalásig élethű módon. Kitalált egy különös technikát, nem is tudom, magyarul hogyan lehetne ezt fordítani, hatalmas fa táblákra igen hegyes vésővel aprócska pontokat vés, amiből aztán kialakul a kép. Igen különös képek, álomszerűek, mégis reálisak. Nekem nagyon tetszett a füves sorozata…Hát ha valamikor a Magyar TV mutatna róla filmet, nézzétek meg, érdemes… /A Google képkeresőben sok képét láthatod. Ne tévesszen meg, nem fotók, festmények!/ http://www.museum-franzgertsch.ch/museum/franzgertsch/werke Itt a múzeumában látható képekből találsz egy válogatást.
www.weserburg.de/index.php?id=284&L=1 ww.kultur-online.net/?q=node/5739&nlb=1

2009. augusztus 2., vasárnap

Repülők

Ha a kis írásom borongósnak tűnik, az nem azt jelenti, hogy ilyen a hangulatom. Egyszerűen csak a gondolataimat írom le, ma délelőtt ezek voltak. Pár napja, hogy ilyen elviselhetetlen a meleg, és se a lakásban, se a mini-kertemben nem jó már, kitaláltam, hogy kimegyünk egyik-másik parkba, vagy olyan „szabad helyre” ahol jár kicsit a levegő. Viszek egy plédet, olvasnivalót, Lilinek vizet, s ott töltünk 1-2 órát. Aztán este újra egy ilyen túra, és akkor valahogy elviselhetővé válik a forróság. Szóval ma délelőtt is olvastam, keresztrejtvényt fejtettem és néha csak úgy néztem kifelé a fejemből. Én szeretem ezt az állapotot, nem tudom, ki hogy van vele, olyan, mint a mosás utáni öblögetés. 

 Gondolat 1. A szépséges kékséges égen gyakran húznak el repülők, gyorsan múló kondenzcsíkokat húzva maguk mögött. Nem is értem, valamikor a jugó háború idején kezdtek átjárni fölöttünk, akkor se örültem ennek túlságosan, most meg a háborúnak – állítólag – vége, akkor miért röpködnek itt ? Vajon fizetnek nekünk ezért ? Ha igen, mennyit, kinek és mire fordítják azt a pénzt ? Kapnak-e azok belőle, akik „veszélyeztetettebbek” mint azok, akik fölött nem repülnek át ? Ez mellesleg felmerült bennem a pogányi reptérrel kapcsolatban is. Biztos profitál belőle a város, ám ki tudja, mire megy el az a pénz ? 

Gondolat 2. Nagyritkán motoros gépek is szállnak erre, mély morgó hangjuk messziről és messzire hangzik. Kivétel nélkül minden alkalommal, amikor ilyen gépek zúgását hallom, eszembe jut a háború. Persze, igen, a második világ….A „Béke első napja” előtt majd két héttel születtem, tehát nem lehetnek személyes élményeim, habár anyám hasában csak csak megéltem a pécsi állomás bombázását… Szóval „élőben” nem láttam, de rengeteget olvastam róla és azért filmekben is láttam, s emiatt valahol a lelkem legmélyén van egy rossz érzés az ilyen morgó repülőgéphang hallatán. „Jönnek….” Mindig ez a szó bukkan fel bennem… Mintha tucatnyi bombázást éltem volna át, valami összerezzen bennem. Jönnek és menekülni kell. Egy villanás az egész, és perszehogytudom, semmi baj. Mégis. Szeretném tudni, hogy a nálam fiatalabb generációban, vagy más, velem hasonló korúban ébrednek-e ilyen érzetek ? 

Gondolat 3. Ma épp /ez ugyan azért még nem rendszeres/, de jött egy helikopter is. /Halász Judit után előszeretettel hívom helikoffernek – kicsit csökkenti ebben a formában a félelmemet./ Nem tudom miért, egészen biztos, hogy Apám háborús meséiben NEM helikopterből lőtték a menekülő katonákat, hanem „rendes” repülőből, mégis ha helikoptert látok, akkor meg ez a kép „ugrik be”. Jön a heli, lábukat lógatva ott ülnek a géppuskások és rám vadásznak. /Tán valami filmben láttam ??/ El kell rejtőzni ! Persze ez is az elmém másodpercnyi csalóka villanása, hiszen tudom én, hogy ezek mentősök /=sárga/ rendőrök /=kék/ vagy egyéb gépek, akiktől /amiktől nem kell félni. Mégis. Mégis valahol az agyam legmélyén ott lapulnak ezek az alattomos kis gondolatok. 

Gondolat 4. Aztán, hogy „vidámabbra” /?/ fordítsam a szót, a következő meg Édesapámtól tanult nóta felbukkanása a fejemben: „A gépágyús tüzér vigyáz ha száll a gépmadár A gépmadár ha zúg, az angyalát szedjétek le fiúk ! Repülő jobbról, sebesség 80. Követem. Megvan. Kész! Már indulhat a tüzelés” Ó jaj, jaj, él e még valaki, aki ezt énekelte, aki emlékszik erre a nótára ? Valami miatt az az érzésem, hogy ha ezeket a dolgokat elfelejtjük, elfelejtünk félni is, elfelejtjük tisztelni – legalább emlékét – azoknak, akik részesei/szenvedő alanyai voltak a mindenféle háborúknak. S ha elfelejtkezünk valamiről, akkor könnyen beleeshetünk újra valami hasonló hibába… Az élet ugyanis addig ismételgeti a negatív példákat, míg meg nem értjük a rejtett mondanivalót. Ahogy elnézem a világ történelmét, nem vagyunk túlságosan tanulékonyak…. Hát ezek. Ma ezek jutottak eszembe a felettem elrepülőkről.

P.s. Mellesleg, hogy mennyire igazam van, írd már be a Google képkeresőbe azt a szót, hogy ”bombázó”…Meglátod az eredményt.





2009. augusztus 1., szombat

A jövő fényei

@x ajánlatára olvasom, hogy szeptembertől végleg eltűnnek a 100-as izzók a boltok polcairól: http://www.nol.hu/gazdasag/20090731-egy_honapja_maradt_a_szazas_izzonak Aztán olvasom ezt is: a hajlítható világításé a jövő. http://www.hg.hu/cikk/lakberendezes/7464-hajlithato-vilagitase-a-jovo Nézd meg benne a videót, abszolút futurisztikus…Legalábbis nekem. A Youtube-on több hasonló témájú is van. Kép: http://m.blog.hu/cg/cggrafikus/image/lightbulbs.jpg Aztán kicsit megsirattam a régi lámpákat, miközben elgondolkodtam, hogy az elmúlt 65 évemben mi mindentől kellett már – akarva-akaratlanul - megválnom, elbúcsúznom. Nem tudom, ha valami varázslattal képes lennék a pluszokat és a mínuszokat, a nyereményeket és veszteségeket valamiféle egyenletbe felírni, milyen eredmény jönne ki ??? És hogy ne borongós gondolatokkal hagyd el blogomat, tessék: - Hány KOS kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Csak egy! Talán valami nem tetszik? - Hány BIKA kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Egy elég, csak győzd meg, hogy a régi, kiégett körte értéktelen, és ki kellene dobni! - Hány IKREK kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Kettő. Az egyik tartja a létrát, és összehajtogatja a vasalt ruhát, a másik kicseréli a körtét, és elkészíti a vacsorát. - Hány RÁK kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Egy, de csak akkor, ha nem tudja újra éleszteni a régit. - Hány OROSZLÁN kell egy villanykörte kicseréléséhez? - 30. Egy, hogy kicserélje, és 29, hogy ezt megtapsolja. - Hány SZŰZ kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Nagyjából 1.000.000 , - egymilliómodnyi hibalehetőséggel. - Hány MÉRLEG kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Hát . . . egy . . . vagyis . . . kettő . . . azaz, inkább mégis egy . . . vagy. . . talán mégis inkább kettő ... ez így jó lesz válasznak? Egyáltalán, muszáj kicserélni azt a villanykörtét? - Hány SKORPIÓ kell egy villanykörte kicseréléséhez? - SEHÁNY! A sötétség jó lesz! - Hány NYILAS kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Süt a nap, gyerek még az idő, előttünk még az egész élet, te pedig odabent egy ostoba kiégett villanykörtén rágódsz? - Hány BAK kell egy villanykörte kicseréléséhez? - A válasz bizonytalan. Nincs elég információ megadva. Milyen magas a plafon? Milyen nagy a villanykörte? A legjobb lenne odamenni, és felügyelni az egész műveletet! - Hány VÍZÖNTŐ kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Egy se, de ha 10 vízöntő összejön, megszervezi a villanykörte-konferenciát, és feltalál egy új, forradalmi, ön-kicserélő fajtát! - Hány HALAK kell egy villanykörte kicseréléséhez? - Villanykörte? Miféle villanykörte? / http://chosy.blog.hu/ /

2009. július 30., csütörtök

Programajánló

A régi blogból átmásolt anyagok bekategorizálásával foglalkozom mostanság, s már a második anyag „veszik el”. Nem tudom mi az oka. Igaz, ehhez anno nem voltak kommentek… Mindegy, most újra beírom, aki olvasta, attól bocs… Lehetett volna húsvéti program is, de nyári kirándulásnak is megfelelő: érdemes megnézni a Tojásmúzeumot Zengővárkonyban. Egyéb infók: http://www.kul-tura.hu/index.php?varos=110847076923539
A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak. Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjtő több mint 5000 darabos míves tojás gyűjteményéből mintegy 3000 darabot adott át az állandó kiállítás céljára. A vitrinekben közel 2100 alkotás látható, a további mintegy 900 díszített tojás a fióktárlókba került. A gyűjtemény darabjait 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő több mint 30 különféle technikával készítette. Sok a viaszlevonatos, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. A legszebb darabokról képeslapok illetve másodpéldányok vásárolhatók a helyszínen. Az otthoni tojásfestéshez mintalapot, festéket, írókát és hasznos tanácsokat tartalmazó egységcsomagot és képes albumot kínál a múzeum. A helyi népművészeti hagyományokat bemutató tájház udvarán lévő egykori pajtában található múzeum a nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.