Érdekességek Svájcról

2007.április 14.szombat

A 7,5 millió svájci létszámát nagyon nehéz „szaporítani”. Nem mindegy, ki melyik kantonban kezdeményezi svájciasítását, mert beszélnie kell a nyelvet. Franciául tudó vietnaminak pl. nincs keresnivalója a német nyelvű Appenzell tartományban. Glarusban nem elég a némettudás, a kétnyelvű Fribourgban viszont mindkét nyelv ismeretét elvárják. Mellesleg a német, az olasz és a francia nyelv föderális szinten egyenrangú, sőt 1996 óta annak számít a rétoromán is. De nem csupán nyelvi alapon kell megválasztani a letelepedés kantonját, az úgynevezett állampolgársági adó sávja is roppant széles, 1000-100.000 frank között mozoghat. Az olcsóságnak azonban ára van, Schwyzben – és még számos más tartományban – például az a szabály érvényes, hogy a helyi közösségek tagjai titkosan szavaznak a jelentkező állampolgársági kérelméről és kívánalmaik gyakran követhetetlenek, teljesíthetetlenek. Mindenütt elvárják a megfelelő nyelvtudás mellett a biztos anyagi hátteret a jelölttől, a szolíd családi életet, a helyi aktivitást. Jól jön például az önkéntes tűzoltósági tagság, a faluközösségi részvétel. Ajánlatos egészségesnek lenni, és nyilván az sem véletlen, hogy nagyon sok beépülni akaró kezdeményezi idegenül csengő nevének németesítését. Előfordul, hogy a számtalan feltétel teljesülése ellenére leszavazzák a pályázót csak azért, mert nem szimpatikus. Igazi pechje annak a külföldinek van, aki, miután elutasították, egy másik kantonban próbálkozik az állampolgársággal, de ott a 12 éves várakozási időszámítást elölről kell kezdenie…