Egy angol és egy perui kutatónak hála, sikerült megfejteni a Chankillo titkát. A Limától 400 kilométerre található eddig szakrális helynek vélt monumentális épületegyüttesrôl kiderült, hogy valójában napobszervatórium. Ezek szerint a dél-amerikai ôslakók már 2300 évvel ezelôtt képesek voltak elôrejelezni az év legfontosabb napjait, eseményeit a napállás függvényében.. A Chankillonál talált épületmaradványok 13 négyzet alapú, sorba rendezett toronyból állnak.
A 2-6 méter magas, egymástól öt méter távolságba épített tornyok egy enyhe lejtésû dombon sorakoznak. A tornyok belsejében lépcsô vezet fel a magasba. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a hely kultikus szertartások helyszíne lehetett, vagy védelmi célokat szolgált. Nemrégiben viszont újabb építménymaradványokat tártak fel, amelyek már arra utaltak, hogy más funkciója volt a helynek. Ezen építmények maradványairól nézve a gerincen emelkedô tornyok fésûszerû alakzatban láthatók, és a köztük lévô terek kiválóan jelölik a Nap állását az év során.
Ezzel a felfedezéssel a chankilloi az amerikai kontinens legrégibb ismert obszervatóriumává vált. A kutatók megfigyelései szerint a korabeli építôk az építmények elrendezésekor pontosan meghatározták többek között a téli és nyári napfordulót, de a bizonyos napállásokhoz kötôdô ünnepnapokat, a vetés és az aratás idejét is. Chankillo rejtélyének megoldása felerôsítheti azokat a vélelmeket, amelyek a mintegy 2000 évvel korábban épített Stonhenge-i kövek, valamint az egyiptomi piramisok csillagászati funkciójáról szólnak. Szakemberek úgy vélik, hogy Stonehenget kr. e. 2600-2500, és Kheops fáraó piramisát is kr. e. 2000-3000 körül építették, talán hasonló céllal, mint a monumentális perui obszervatóriumot.
 |
 |
 | |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése