Olvastam valahol: A palackorrú delfinek ismerik egymás nevét, és ha szabadon élnek, folyton "hívogatják" egymást ezeken az egyéni azonosító-jeleken. A St. Andrews Egyetem kutatói Florida partjainál végezték kutatásokat. Palackorrú delfineket vizsgáltak, és rögzítették az általuk kibocsátott hangokat. Hamar felismerték, hogy minden egyed alkalmaz egy csak rá jellemző hangjelet, ami alapján társai felismerik - mintha csak bemutatkozna. A kutatók a hangfelvételen rögzített füttyjeleket digitálisan átalakították úgy, hogy az azt eredetileg kibocsátó delfin hangja ne legyen felismerhető, csak maga a tartalom. Ezt a géphangot víz alatti hangszórón keresztül lejátszották az állatoknak. Az eredmény megdöbbentő volt... A delfinek sokkal nagyobb arányban fordultak a hangszóró felé, amikor általuk jól ismert, a közösségükhöz tartozó egyed hangjelzését játszották le, mint amikor egy ismeretlen palackorrúét. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az azonosító füttyjelek elsősorban nagyobb térben, a nyílt vízen bírnak jelentőséggel, hogy az egy csapatban úszó delfinek könnyen megtalálják egymást, együtt maradhassanak. Fogságban, olyan medencében tartva, ahol jól láthatták egymást, az állatok nagyon hamar leszoktak "nevük" ismételgetéséről.
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése