Az elmúlt évmilliók alatt számtalan klímaváltozás történt a Földön. Ezek emlékeit őrzik többek között a cseppkövek, az édesvízi mészkövek, a kagylóhéjak, és a talaj ásványai. Napjaikban a tudósok zöme úgy véli, hogy legalább 90-95 százalék a valószínűsége annak, hogy az ember jelentősen hozzájárul a – minden korábbi időszakhoz képest sokkal rohamosabb – klímaváltozáshoz. A világon több mint 100 ország több ezer kutatója, geológusok, meteorológusok, történészek elemzik a múltbéli éghajlatváltozásokat, hogy a világ különböző területein fel lehessen készülni a drámai következményeket sejtető változásokra.
 |
„A múltban lezajlott folyamatokat szinte napról-napra végigkísérhetjük: a cseppkövek éves szinten, a kagylóhéjak egy-két hetes pontossággal tükrözik a hőmérsékleti és csapadékbeli változásokat. A kutatások során vizsgált legrégibb cseppkövünk 600 ezer éves, de a mindenki számára ismerős aggtelek-jósvafői Baradla-barlangból is több, tíz- és százezer évek klímaváltozásait tükröző mintákkal foglalkozunk.
A cseppkövek tükrözik a jégkorszakhoz vezető fokozatos lehűlések időszakát, a hosszú hideg időszakot és a gyors felmelegedési periódusokat. Vizsgálunk a Mecsekből 5 ezer éves, a Bükkből 2500 éves cseppköveket is, amelyek a 10 ezer éve tartó meleg időszak, az úgynevezett Holocén klímaoptimum időjárásáról árulkodnak. Az elmúlt 5-15 ezer év évszakos változásait a Kárpát-medence folyóiban, állóvizeiben élt kagylók héja tükrözi. Stabilizotóp-összetételükből a nyári, tavaszi csapadék mennyisége is kikövetkeztethető, akár hetekre bontott pontossággal” – mondja dr. Demény Attila, a Magyar Tudományos
Akadémia Geokémiai Kutatóintézetében 2006. februárjában megalakult Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport vezetője.
A Kutatócsoport munkájának összegzésére még legalább két évig várni kell. Ám az már az eddigi vizsgálataik alapján is bizonyosnak látszik, hogy a múltbéli klímaváltozások arra figyelmeztetnek, hogy a Kárpát-medence vízrajza megváltozhat.
Várható a nyári csapadék csökkenése, amelyet nem ellensúlyoz a téli csapadék kismértékű növekedése. Fel kell készülni a nyári aszályos időszakokra, az ivóvízkészlet fogyatkozására és szennyeződésére is. A Kárpát-medence vízrajzát, a folyók eloszlását is megváltoztathatja a klímaváltozás. A gyors ütemben lezajló környezeti változások pedig társadalmi változásokhoz vezethetnek. /National Geographic/
Elolvasásra ajánlom még: „Sivatag születik a Kárpát-medencében?”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése