Pár nappal ezelőtt Michelangelo verset idéztem, bemásolok most ide még egyet, ezt is érdemes elolvasni !
Michelangelo Buonarotti: Szonett
Kalapácsom a kőből kiszabadítja sorra
a lények benne rejlő formáit:
testre testet,
de lendületem Tőle jön,
ki százszor nemesebb
s nagyobb énnálam.
Markom a szerszámot csak fogja.
Mivel minden az Egytől jön, ki az eget lakja,
az örök mozgató, ki kalapácsot nem másolt,
hanem az ideából faragott kalapácsot,
ki a szépséget adta, s aki mindannyiunk Atyja.
S mert a pöröly csapása attól hatásosabb,
ha
a kovács nem csak izmos,
de mentől magasabbra
emeli:
én nyomorult is, örökké felnézek,
mivel minden munkámmal meddő,
befejezetlen
torzó leszek,
s magamnak is semmivé kell lennem,
ha nem kapok az égi műhelyből segítséget.
/Faludy György/
.
 |
Azt hiszem meghallgatták "ott fenn" imáját, és kapott segítséget, mert bizony anélkül ilyesféle alkotások nem jöhettek volna létre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése