. . . Most őszintén: ugye voltál Te is úgy, hogy egyszerűen azt érezted, semmi de semmi értelme semminek. Felkelsz és csak a bajok, kellemetlenségek jönnek veled szembe. Igyekeznél, hogy találj valami örülni-valót, de valahogy nem sikerül. Bekapcsolod a rádiót, és dől belőle a mocsok, kimész az utcára, és szembejön veled a mocsok, bármihez nyúlsz, valahogy csak negatívumokkal találkozol. Ilyenkor semmi se akar sikerülni, legjobb lenne a takarót a fejedre húzni és alatta átvészelni valahogy az ilyen ócska napokat. A legszörnyűbb a tehetetlenség. A lehengerlő dolgok elgyengítenek, elbizonytalanítanak, elveszik a kedvedet az élettől. Minden szituációt háromszor körbeforgatva, a fogaid közt átszűrve rágcsálsz, mielőtt lenyelnéd, de még így is azt érzed, megfekszi a gyomrodat. TEHETETLEN vagy velük szemben….
Talán ez a legszörnyűbb. És még csak le se akarod írni, mert attól tartasz, hogy csak téged bosszant/bánt/izgat/keserít a téma… Pfuj utálom ezt az érzést, az ilyen napokat… Azért a csúcseseményt mégis csak leírom. Íme mai napom koronája: a Gyükésben pótolták ugyan a lelopott akna-fedlapokat, s mint macska a piszkára, rákotortak mindegyikre 10 kg. földet, oly feltűnően, hogy az akár helyet jelölő táblának is megfelelt volna. Naná, hogy a rátermett hű magyar honfitársaink egyetlen kézmozdulattal lesöpörték a föld-kupacot, s mivel nem macskaszar volt alatta, hát elvitték ismételten a vas fedlapokat. És nyilván megtalálták azt a színesfém átvevőt, aki fizetett ezekért. Vagy ki tudja, tán épp azok megrendelésére cselekedtek…
MEDDIG MEGY/MEHET EZ MÉG ITT ÍGY ?????? Van-e értelme írni/szólni bárkinek is ? És miért rajtam ez az Isten-büntetése, hogy tönkreteszi a napomat, elveszi az életkedvemet egy ilyen „jelentéktelen” ügyecske, amikor pedig tudom, hogy ennél sokkal nagyobb disznóságok is vannak ?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése