Régészeti hír

2008.06.01.vasárnap

A rejtély megoldódik? 

A National Geographic Channel rendkívüli filmje egy legalább háromszáz házból álló "elveszett városról" ad hírt, melyet Stonehenge legendás kőtömbjeinek tőszomszédságában tártak fel. A stonehenge-i kövek egykori funkciójáról évszázadok óta folyik a találgatás, Artúr király varázslójától, Merlintől a druidákon át Apolló napistenig szinte mindenkivel összefüggésbe hozták már őket. A 4500 éves titok egy rendkívüli régészeti felfedezésnek köszönhetően most végre valóban megoldódni látszik. A film a brit régész, Mike Parker Pearson rendhagyó elméletét tárja elénk. Pearson és csapata a frissen kihantolt bizonyítékok birtokában a misztikus leletegyüttest a világ egyik legnagyobb prehistorikus vallási központjának szívébe helyezi, gyökeresen új fényben tüntetve fel a kövek funkcióját és építői kilétét.
 

A kutatócsoport számára az áttörést az jelentette, amikor Stonehenge-től alig néhány kilométerre rábukkantak egy 4500 éves város eltemetett maradványaira. Legkevesebb háromszáz házával ez a legnagyobb kőkorszaki település, mely Észak-Európában valaha előkerült, ám igazi jelentősége mégsem a méretében, hanem a központjában található misztikus köralakzatban rejlik, mely azonnal Stonehenge-et juttatta Pearsonék eszébe. A radiokarbon és egyéb vizsgálatok később alátámasztották a régészek feltevését: e fából készült "második Stonehenge" valóban a híres leletegyüttes másolata volt, és azzal egy időben épült.
Amikor a kutatók elkezdték behatóbban vizsgálni a két kör közötti összefüggést, egy újabb lenyűgöző felfedezést tettek: rábukkantak egy 30 méter széles sugárút maradványaira, mely a fából készült körtől egyenesen a közeli Avon folyóhoz vezet. A kovakövekkel borított, feltehetőleg ünnepi menetek számára épült sétány az egyetlen ilyen jellegű út Nagy-Britanniában. De a területről más érdekes leletek is előkerültek: egyebek mellett állati csontokkal teli gödrök, melyek sokat mesélnek Stonehenge építőinek életmódjáról, valamint cölöptartó mélyedések a folyó feletti dombgerincen, melyek arról árulkodnak, hogy miként bántak halottaikkal, és hogy a nagy kőkör milyen szerepet játszhatott szertartásaik során.  

Parker Pearson szerint Stonehenge egy kőből emelt emlékmű volt a halottak lelkének befogadására, melyet egy széles szertartási sétányok kötöttek össze a másik, az élők világát jelképező, fából épült körrel. Drámai felismerés, hogy az év leghosszabb és legrövidebb napjain a két műemlék egy vonalban áll a felkelő, illetve a lemenő Nappal! A feltárt bizonyítékok alapján ma már arról is többet tudunk, hogy mi zajlott ezeken a ceremoniális tereken. A nyári és a téli napforduló idején ezrek gyűltek itt össze Nagy-Britannia különböző tájairól, sőt talán még távolabbról is, hogy részt vegyenek az évet - és az életüket - szakaszokra osztó két nagy ünnepségen. A nyári szertartás köszönetnyilvánítás volt az ősöknek az élet megújulásáért és a földek termékenységéért, a téli pedig a halottak örök nyugalomra helyezésének alkalma volt. http://nol.hu/cikk/493586