Kedvelem a verseit

VARRÓ DÁNIEL: ESZEDBE JUT, HOGY ESZEDBE NE JUSSON  

Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson 

valahogy mégis elfelejteni, leírod, aláhúzod, 

kiragasztod, szamárfülecskét hajtogatsz neki, 

kisimítod, odateszed a székre, az ágy mellé, 

hogy szem előtt legyen, leülsz, kötsz egy csomót a lepedőre, 

elalszol, elfelejted, hirtelen eszedbe jut, felugrasz, zsebre vágod, 

a szíved közben összevissza ver, 

sehogy sem hiszed el, hogy ott van nálad, 

kihúzod, megtapogatod, de mindjárt el is teszed, 

és ráhúzod a cipzárt - mikor megnyugszol, akkor veszted el.