Özönnövények 1

A mai két bejegyzést az özönnövényekről, már évekkel ezelőtt egyszer közzétettem. Most kissé javítottam rajta, kiegészítettem - talán ma is érdemes elolvasni.

A nem-alvásnak vannak néha előnyei: kifoghat az ember véletlenül egy-egy olyan filmet, melyről lemaradt előző nap… A BR-en ment egy csodajó film, az erőszakosan terjedő növényekről, és ezek irtásának szükségszerűségéről. Magam is meglepődtem, mi minden tartozik ebbe a kategóriába, s bizony sokukról nem is tudtam, hogy ide sorolják őket.

Tájidegen növények

Tájidegennek számít miden olyan növény, mely képes az őshonos vegetáció kiszorítására.

Behurcolt növények

Csak hozzáértő fűvészek igazodnak el a vadon termő lágyszárú növények világában. Az ártéri vegetációban az észak-amerikai, kelet-ázsiai gyomfajok tömegaránya ma már 10–30%-ra tehető, a gyepszintben sok-helyütt még magasabb, állítja Németh Ferenc neves botanikusunk. A hatalmas gyommag produkció az érintkező és távolabbi lápmedencéket is fertőzi és az őshonos fajok kiszorításával élővilágukat elszegényíti. Így lepte el a Nyugat-Dunántúl vízmelléki területeit a kúpvirág, a bíbor nenyúljhozzám, a Tiszántúlt a keserű édesgyökér, a gyalogakác, az egész országot a kanadai aranyvessző, a süntök, a japánkeserűfű. Homokpusztáinkat elözönlötte a selyemkóró, és a híradásokban egyre többet szerepel a hiperallergén parlagfű.

Özönnövények  

Inváziós- vagy özönnövények olyan, hazánkban nem őshonos növényfajok, melyek az emberi kultúrából kiszabadulva tömegesen terjednek és hatékonyabb növekedésük révén az elfoglalt új élőhelyekről az eredeti, rendszerint őshonos növénytakaró alkotóit kiszorítják. Eredetükre nézve lehetnek véletlenül behurcolt növények, de vannak "kultúr-szökevények" is szép számmal, melyeket az ember termesztés céljából hozott be. Az emberi kultúra által alaposan átformált tájban a szigetszerűen fennmaradt természet- közeli növénytakaróban komoly veszélyt jelentenek az inváziós növényfajok.

Invazív faj 

Azon tájidegen faj, amely agresszíven és nagy tömegben terjed, tűrőképessége, szaporodó- és terjedőképessége révén elfoglalja a természetes vagy az ember által létrehozott élőhelyeket, módosítja és veszélyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, és ezáltal ökológiai, gazdasági és/vagy egészségi károkat okoz. Az invazív fajok jelentős része szándékos betelepítés eredményeként jelenik meg új hazájában. A betelepített vagy behurcolt fajoknak csak egy része válik később invazívvá, azonban a növénytelepítések számának és mértékének növekedésével az ilyen fajok elszabadulásának valószínűsége egyre növekszik. Szintén növeli megjelenésük - és ezzel későbbi károkozásuk - veszélyét a degradált és művelés alól kivont, de nem helyreállított területek kiterjedésének gyors növekedése. Növényfajok esetében az invazív faj megnevezés leváltására érdemes bevezetni a magyarosabb, ma még alig használt özönnövény fogalmat. Különösen veszélyes özönnövények hazánkban, amelyek a természet-közeli vegetációtípusokat veszélyeztetik:

 

Ürömlevelű parlagfű (irtása kötelező ?)

De !!! Mindenképp olvasd el ezt a cikket is: 

https://naturportal.hu/erdekessegek/parlagfu-az-ellentmondasos-gyogynoveny/

Iva, parlagi rézgyom (szaporább és veszélyesebb allergén növény, mint rokona, a parlagfű)

Zöld juhar

Bálványfa (népi nevén ecetfa) 

Kanadai és magas aranyvessző

De ! Olvasd el ezt a cikket is: https://gyogyszernelkul.com/kanadai-aranyvesszo-jellemzoi-es-a-hazankban-is-fellelheto-aranyvesszo-gyogyhatasai/

Selyemkóró

 

Süntök

Amerikai szőlőfajok (Vadszőlő néven ismerjük)

Japán keserűfű-fajok (naponta 25 cm-t is nőhet, 6 év kell a teljes kiirtásához a gyorsan növekvő, szerte-ágazó hatalmas gyökérzete miatt)

 Kőrisek

 

Bíbor nebáncsvirág

Gyalogakác

Kaukázusi medvetalp (érintése az ember számára akár veszélyes is lehet, ugyanis égési sérülésre hasonlító tüneteket okozhat, hatalmasra, akár 2 m-re is megnő)

                  Amerikai, kínai karmazsinbogyó

                            Kései meggy

             Keskenylevelű ezüstfa (népi nevén olajfűz) 

Átoktüske

További érdekességek itt is olvashatók még: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/vadon/ozon.html