2008. augusztus 17., vasárnap

Mindig tanul az ember

Szóval persze, hogy én is kiálltam 10 és éjfél között fényképezni a sz...ar kis gépemmel a Holdat. Naná, nehogy má épp nekem ne legyen képem erről a „fogyiról” !!!. De hát aki buta, az buta. Viszont nem feltétlen marad az is. Merthogy.... /mondom ezt minden hozzám hasonló tudású okulására és a következő holdfogyatkozás idejére/ szóval először csináltam egy képet /csak úgy…/ ez az első, amit láthattok. Aztán gondoltam, a zoom azt jelenti közelebb hozni valamit. Hát gondoltam én naiv, hogy közelebb hozom ezt a dolgot kicsit magamhoz. Nos a többi kép ezért olyan vacak. Bár csak ne nyúltam volna a zoomolóhoz…Az utolsó kép azért jobb kicsit, mert ott meg „elfelejtettem” zoomolni. Na,egy biztos,legközelebb nem fogok.


  . . . / HvG után szabadon: Jesszuszmarjamszanjozefan....másfél órámba telt, mire ezt a rohadék 4 képet ide be tudtam tenni. Fogalmam nincs, miért nem akarta ez a program épp ezeket a képeket "befogadni". Na mindegy...../ .  


No, miközben várakoztam tegnap este, hogy a Föld kikerüljön az "útból" és a napsugár szépen ragyogtathassa újra a Holdat, olvastam egy szenzációs könyvet.  
Kertész Erzsébet: A fejedelemasszony Zrínyi Ilona élete. 

 


Úgy átabotában ezt-azt tudtam róla, de azért ilyen részleteket, miket itt most olvastam, nem. A legmeglepőbb volt számomra, hogy 60 évig élt. Az ő életútját és az akkori kort /1600-as évek/ figyelembe véve, ezt matrónai kornak mondhatjuk. Csakhogy azonnal beugrott a saját matrónai korom, és párhuzamokat kezdtem vonogatni közte és köztem. Alaptalanul, vagy jogtalanul, vagy hogy is mondjam, de hát csak a korunk hasonlósága mián. /=miatt – ha valaki ki akarna javítani :-)/ És elég megdöbbentőnek találtam a különbséget – az Ő javára…. 

Mert hiába ülök én itt most a számítógép előtt, azért nem voltam/vagyok /lennék képes olyasmikre, miket ez a csodálatos asszony ifjan és középkorúan is véghezvitt, miközben korán elvesztette első férjét I. Rákóczi Ferencet, a második meg, Thököly Imre folyton harcban, vagy rabságban volt. Egyébként az ő /Thököly/ súlyos betegségéről /köszvény/meg eddig nem is hallottam. És azt se tudtam, hogy sokkal fiatalabb volt mint a felesége. Zrínyi Ilonának a munkácsi vár ostromában vállalt szerepe köztudott – de azért mégiscsak elgondolkodtató, hiszen abban a korban nem volt természetesnek mondható, hogy a vár úrnője páncélban mászkál a bástyákon, bíztatva seregét, miközben „férfi” nincs is a háznál…. 

Aztán a császáriak által elvett, imádott két kis gyermekének, a később híresé váló II. Rákóczi Ferencnek és a kislánykájának Juliankának elvesztése…Milyen fájdalmat jelenthetett egy anyának, hogy az épp csak serdülő gyermekeitől megfosztva élje le egész hátralévő életét… Mellesleg ezt sem tudtam, hogy II. Rákóczi Ferenc 12 éves korától anyja nélkül nőtt föl. Szóval ha bárkinek ez a könyv a keze közelébe kerül, ajánlom, olvassa el, fordulatos, jó a szöveg és hát maga az életút igazi „vadregény” .

Itt is olvashatsz róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Ilona

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése