250 éves a British Museum

Nagy szenzáció volt anno számomra a látogatás a British Museum-ban. Tudtuk, hogy az az egy nap, amit ott tölthetünk jóformán semmire sem elég, ezért kiválasztottunk /Édesapám javaslatára/ néhány tárgykört, amit alaposabban megnézünk. „Természetesen” azért a Rosette-i követ is láttam, de elsősorban az egyiptomi és görög gyűjteményt néztük meg. Valóban lenyűgöző. Már a méretek is, szinte elveszve érzi benne magát az ember. /Be kell valljam, azért amikor később Kairóban, meg Athénben jártam, akkor nagyon csúf dolognak tartottam, hogy az angolok anno „elszállították” onnan azt a sok felmérhetetlen értékű dolgot, „csak úgy”…./

Nem tudom miért /ma már megkérdeni se/, valami okból kifolyólag felmentünk az emeletre /38-39.szoba/ az óramúzeumba is. Persze, hogy csodálatos volt Tutankhamon, de azért azok az órák, melyeket ott láttam, bizony azok is fantasztikusak voltak, nem tudnám megmondani miért élnek ma is élénken az emlékezetemben – sajna eredeti /általam készített/ fotók nincsenek.

.  

A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. Gyűjteményei – melyek több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét. A British Museum-ot 1753-ban alapították, nagyrészt Sir Hans Sloane fizikus és tudós gyűjteményére támaszkodva.  
A múzeum először 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a közönségnek a Bloomsbury-i Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén. Mint minden más állami múzeumban és művészeti galériában Nagy-Britanniában, a belépés díjtalan. (Jóllehet, egyes időszakos kiállításoknak van belépődíja.) Globális örökségének ingyenes közzétételével a British Múzeum mindig is a világ első számú múzeumaként tekintett magára. 
Gyűjteményében megtalálhatók a világ leghíresebb archeológiai leletei: az 1802-ben megszerzett Rosette-i kő, a világ legrégibb üvege Egyiptomból (i. e. 1460), a páratlan múmiagyűjtemény, valamint a világ legnagyobb ékírásos gyűjteménye. A British Múzeum alapjait 1753-ban egy londoni orvos, bizonyos Sir Hans Sloane (1660-1753) fektette le végrendeletében. 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta s örököseinek 20 ezer fontot (mai áron 2 millió fontot) kért cserébe. 1753. június 7-én a parlament jóváhagyásával törvénybe iktatták a British Múzeum létrejöttét. 1756-ban az első múmia és koporsó kiállítása idején egy könyvtáros, hat kurátor, egy portás, egy küldönc, két teremőr és négy segítő tartozott a személyzethez. 
A közgyűjtemény 1759 óta ingyenesen fogadja látogatóit. A természettudományi gyűjtemény 1881 óta külön múzeumban kerül bemutatásra. /wikipedia/ Itt egy nagyszerű térképet láthatsz a múzeum szintjeiről, s hogy hol, mi található: http://www.britishmuseum.org/visiting/floor_plans_and_galleries/ground_floor.aspx