Béka-invázió

Pécsváradi rokonaimtól kaptam egy csomó fehér, törpe-krizantin tövet, s ezeket ültetgetve kis kertemben, eszembe jutott a Béla. Tudjátok, a béka... Semmi nyoma. Tavaly ilyentájt volt kertem kedves vendége. Nem bántam volna, ha idén is viszontlátom, de egyelőre semmi nyom, pedig alaposan körülnéztem a nedves zugokban. Ha Béláról nem tudok hírt adni, itt van helyette egy másik békás téma. Amikor láttam a filmet, szemem-szám tátva maradt, mert eddig erről én nem hallottam... Na de olvassátok :
 
Az angolul csak cane toad néven illetett kétéltű nem véletlenül behurcolt vagy természetes úton bevándorolt vendég az országban. A biológia fegyverként bevetett Bufo marinus viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kultúrnövényeket eszegető bogarak továbbrepültek (létszámukat nem is csökkentette a kétéltű jelenléte), de a mérget termelő cukornádvarangy rendkívül gyorsan elszaporodott, és elkezdte elfoglalni a kontinenst. A Venezuelából 1935-ben behozott első 100 példány utódai mára Ausztrália nagy területeit megszállták. A populáció terjedési sebességét évi 30 kilométerre becsülik déli és nyugati irányban.

   
 A megdöbbentő méretekre megnövő varangy bőre mérget termel, az emberi bőrrel érintkezve rendkívüli fájdalmat okoz. Ha a szembe kerül a váladék, akár átmeneti vakságot is okozhat. A levestányér méretű kétéltű mirigyei hallucinogén anyagokat is termelnek. Tulajdonképpen csak Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. Arról híres, hogy mindenevő, kis egerek, békák, gyíkok mellett rovarokat, növényeket, sőt saját utódait is elnyeli. Állítólag már sikerült megfigyelni, hogy az emberi otthonokban körbejárva először tisztára nyalta a macskák és kutyák etetőtálját. 
A varangy bőre bibircsókos, olivazöld esetleg barnásvörös színű. A méregmirigyei révén gyakorlatilag minden ellensége kerüli. Sósvízben és kevert édes-sós vízben is eléldegél, nősténye pedig havonta akár 30 ezer petét is lerak. Ausztrália a varangy számára valóságos paradicsom, itt rendkívül kedvező életfeltételeket talált. Kutatók szerint itt a varangy 'népsűrűsége' tízszerese az eredeti venezuelai lakhelyén regisztráltnak. Rohamos terjedése miatt egyes területeken pl. a krokodilok is kipusztultak, és súlyos károkat okoz a háziállat állományban is. Ezért a Bufo marinus populációt biológiai úton kívánják megtizedelni, és a faj elterjedését korlátozni. 
A kormány nem sajnál drasztikus eszközökhöz nyúlni az invázió megállítására. Az erőfeszítéseket most arra összpontosítják, hogy megtalálják a megfelelő gént, amivel megállítható a varangypopuláció további terjedése. A CSIRO (Commonwealth Scientific Industrial Research Organization) kutatóintézeteiben a növendék varangyok fejlődését akarják megállítani, hogy ne érjék el szaporodóképes stádiumot. Vizsgálják azt a lehetőséget is, hogy egy természetben előforduló vírus segítségével vigyék át a varangyokra a megfelelő gént. 
A CSIRO kutatói azonban már azt is kimutatták, hogy a Venezuelában gyűjtött, az ottani varangyokra veszélyes vírusok az ausztrál elszármazottakat nem pusztítják el. Lehetséges, a vírusok alkalmazása egymagában nem lesz elegendő. Az Ausztráliában az ugyancsak vészesen elszaporodott nyulakat egy vírussal fékezték meg, de az eljárás időközben hatástalanná vált, mert az állatok immunitást szereztek. /index.hu/tudomany/varangy/