(Németül itt: http://www.3sat.de/mediathek/?mode=play&obj=17360 )
Igen érdekes gondolat, de érdekességén felül van még egy lényeges vonatkozása. A fentebb ajánlott riportban arról is történik említés, hogy netán ezt többen is tudják már – de igencsak titokban tartják – mert ha kiderülne, hogy sose fogy ki az olaj a Földről, sőt a jelenleginél több is kitermelhető lenne – az bizony az olaj-lobbinak halálos döfést jelentene.
(Mellesleg – csak zárójelben említem - szerintem talán a Föld élete-léte-használhatósága szempontjából se lenne igazán jó.)
Kis tudományos összefoglaló:
Termodinamikai egyensúly közelében, harminc kilobar nyomás alatt (ez kb. száz kilométeres mélységnek felel meg) semmilyen körülmények között se stabilak a több szénatomos szénhidrogének. Ilyenkor a szén-hidrogén rendszer, hőmérséklettől, kémiai környezettől függetlenül metánná és elemi szénné alakul át (ha van elég idő). A bizonyítás, amit adnak, egészen általános, kivétel csak nagyon erősen nem-egyensúlyi körülmények között lehetséges, ami azonban a föld alatt kizárt.
1. Vasoxidot (FeO), márványt (kalcium karbonát) és desztillált vizet gyémánt üllők között, 1500 fokon, ötven kilobar nyomással kezeltek pár óráig. Gyors lehűtés után mindenféle nehéz szénhidrogént találtak ott, ahol eredetileg csak kő volt meg víz. A kísérlet végén minden olyan anyag megjelent, kb. olyan eloszlásban, ahogy azokat a kőolaj is tartalmazza.
2. Mindebből az következik, hogy szerves fosszíliák a földkéregben semmi szín alatt se alakulhatnak át kőolajjá, viszont pár száz km mélységben (kb. ott, ahol a gyémánt keletkezik), csak valami széntartalmú anyag kell, redukáló-szer meg víz és a folyamat magától végbemegy.
3. A kőolajnak a mélységből elég gyorsan kell felemelkednie (és lehűlnie közben), különben átalakul metánná és grafittá. Ha már hideg, akkor ugyanezt teszi, - a gyémánthoz hasonlóan, ami normál nyomáson szintén metastabil – de nagyon lassan.
A kutatók elképzelése szerint feltételezhető, hogy ahol pár száz kilométer mélységben a kőzet tartalmaz szenet és vizet, túl sok oxigént viszont nem, ott kell lennie kőolajnak. Azaz gyakorlatilag mindenütt, mert abban a mélységben ilyen szokott lenni a kő. A hasznosíthatósághoz az kell, hogy legyen valami gyengeség a köpenyben, ami mentén az olaj gyorsan felemelkedhet, fölötte pedig legyen záró-réteg, ami csapdába ejti.
Hát kérem ez van….minden napomra jut valami csodálkozni-való.
Kép: http://kep01.fotoalbum2.hu/pictures/picturezoom/2008/02-13/gkalman/001-_Olajkut_180121.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése