Mivel – teljesen véletlenül - a tegnapi kommentek között szóba kerültek a belső udvarok, ez kapóra jött, mert éppen be akartam számolni legújabb felfedezettjeimről.
Szombaton, a várostorony-járás után a Munkácsy M. utca felé indultam a buszmegállóhoz, s nagy meglepetésemre a 3.sz. ház kapuja most tárva-nyitva állt. Na, én se voltam rest, uccu be, gép elő, képek elkattintva. Mire elkészültek a képek, a kapu már csukva volt… Akkor jutott eszembe, hogy amikor a ház elé értem, akkor állt ki az udvarból egy autó – meglehet, sőt biztos amiatt volt nyitva – én meg besétáltam…még jó, hogy nem olyan automata kapu, amin aztán ki se tudtam volna jönni…
(Találtam egy régebbi fotót a „pécsi kapu-gyűjteményemből” – azon látszik az utca felől, milyen ronda kapu rejti ezt a szép belső udvart…)
Két házal odébb, a 9. számban, már teljesen nyilvános a belső udvar, üzletek vannak itt. Ez volt hajdan – ha ugyan mond ez valakinek valamit - a Józan fodrász üzlete és háza. Amint kimondom a nevet, persze, hogy gyerekkori emlékek bukkannak fel az agyamban, hiszen szomszédok voltunk egy ideig, az ő fiuk esett bele a kútba – ahonnan aztán sikeresen kihúzták. Ezzel a gyerekkel „mostunk ki” pár piszkos kiskacsát (egyszer már említettem régebben – de olyan jó sztori, hogy most is megírom a végét – szóval kimostuk), kicsavartuk és kiteregettük szegény kis jószágokat…
Én nagyon örülök, hogy ilyen helyekre is be lehet mostanában osonni, bár valahogy bennem van az a fura érzés: ez valamilyen szinten azért mégis csak az itt lakók élettere és én egészen biztosan nagyon utalnám, ha a mi udvarunkba „csak úgy” besétálhatnának és fotózgatnának vad idegen emberek.
Nem tudom, meddig maradnak nyitva az udvarok, de én elég sokat meg tudtam idén örökíteni.
Íme, ezeket láttam a Munkácsy M. utcában:
A 3. sz. ház belső udvara:
9.sz.ház és belső udvar-részei:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése