Lecsendesedtem. Tovább játszom
„filléres emlékeimmel”…
A harmadik emlékkönyv
Édesapámé volt. Már az idejét sem tudom,
mikor néztem bele utoljára, így hát egészen meglepődtem, hogy miket is
találni ebben.
Kicsit rákerestem a netem az
1933-as, Gödöllőn tartott Jamboree-ra.
Ha valakinek lenne kedve olvasni részletesen is róla, ezeket találtam:
(Mellesleg szólva teljes
újdonság volt számomra, hogy a lányoknak 1939-ben külön volt Jamborre-juk és
azt meg Pax Ting-nek hívták.)
Apu emlékkönyvének első
lapjai az ezen való részvételt tanúsítják.
Határozottan emlékszem apu csontnyelű
tőrére is, mert ezzel játszottuk azt a bizonyos, oly sokat emlegetett „országozás”-t,
tekintve, hogy ez egy elég nehéz kés
volt, s könnyen beleállt a földbe. (Akármilyen kis bicskával nem lehet ám
országozni…) A fentebb elolvasásra ajánlott oldalak egyikéből tudtam meg, hogy
ez egy cserkész tőr volt.
A régiséges fiókban matatás
közepette találtam az alább látható „akasztó”-t is – legalábbis gondolom valami
efféle funkciója lehetett, csak a cserkész-liliomos formája miatt került ide,
eredetéről semmit nem tudok:
Töprengtem pár napig, hogy
beírjam-e ide az alábbi gondolataimat, aztán mégis csak a leírás mellett döntöttem.
Én olyan sokszor hallottam
már összehasonlítgatást a cserkészet és az úttörőség között, (természetesen az
„úttörőség” rovására) hogy valójában
emiatt húzódzkodtam a gondolataim nyilvánosságra hozatalától.
De hát miért is ne
vállalhatnám azt, amit érzek/gondolok ?
NEM én és NEM a korombeliek a
„bűnösök” abban, hogy a cserkészetet, mint olyant eltörölték. NEM mi voltunk,
akik megbüntették azokat, akik erről - akár csak titokban is - beszélni mertek.
Mi 45 után egy olyan rendszerbe születtünk, ami nagyon más volt, mint az előtte
lévő. És valószínűleg ez a rendszer is akart valamit adni a gyerekeknek, jobb
híján adta az úttörőséget. Én utólag sem szégyellem se a kék, se a piros
nyakkendőmet, vagy az
úttörő-foglalkozásra járást. Volt abban (is) jó, játék is, meg tanulás is, meg
közösségi élet, vagy akár az összetartás/tartozás fontosságának megismerése.
Más kérdés, hogy én (és jaj,
de sokan, sokan mások is) emellett titokban, vagy később nyíltan, tanultunk
hittant, jártunk templomba. Bennem nem voltak emiatt különös zavarok, meghasonlások. Az egyiket
ide, a másikat oda raktam. Megismertem az élet/a világ kettősségét, rájöhettem,
hogy minden rosszban van valami jó is, vagy fordítva…. Igen jó hasznát tudom
venni mostanában – ebben a többpártrendszeres világban.
Tisztelt bíró úr, önmagam s
társaim védelmére csak ennyit szerettem volna elmondani!
Folyt.köv.
(Úttörőinges kép: http://honvarihajni.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1076963)
Sok szép emléket idéztél fel bennem is. Bizony, bizony igazat kell adnom, nem mi tehetünk arról, hogy nekünk a kisdobos és úttőrőség jutott. Még emlékszem életem legnagyobb megbízatására, én voltam a "Mókus őrs nótafája" :-))), mindenkinek találtak valamilyen feladatot, jó volt tartozni valahova.
VálaszTörlésha jól emlékszem ?- mert épp' GB-ben (Anglia) volt a... valahányadik Cserkész Világtalálkozó. 2007-ben.
VálaszTörlésHa érdekel - Google.
**********************************
Megjegyzem- most is van (elég közeli) cserkész ismerősöd. (ha jól tudom)
****************************
A "liliomos" = hát bizony, az egy "egyszerű" ruha/kabát fogas ? -
Szárm. hely : Németország. Igaz, kb. lehet már vagy 25-30 éves.
*******************************
Tipp: (esetleg) Szerb Antal naplója (?) - könyv - ( bár tagadják a "dolgot"- de attól még előfordulhat ! )
Nagyon tetszik, hogy a Cserkész és Úttörő mozgalomról egy írásban beszélsz. Én a cserkészekről Úttörő koromban hallottam, amikor is az Úttörőház Túra Szakosztályával jártam kirándulni szombatonként. Sanyi bácsink egykor cserkész volt és mindig meg is látoggatuk az egykori cserkész emlékhelyeket. Olyan volt, mintha folytatuk volna a csrkész hagyományokat, erdei forrásokat tsiztítottunk, erdei tisztásokat tettünk rendbe. Vigyáztunk a természetre. Sok szép emléket őrzök azokból az időkből, no nem tárgyakban, hanem csak a fejemben. Köszönöm, hogy ezeket most felidézhettem :-)
VálaszTörlésKár lett volna, ha ezeket nem osztod meg velünk! Főleg, édesapád dolgira gondolok, mert a "kettősségben" nekem is volt részem
VálaszTörlésCsak később vettem észre az "úttörős" képet! - ami kissé hibás!-illetve vegyes ! Az a piros színű : igazolványtok (!) KISZ !- és akkor vezették be, amikor egy lapos lett.
VálaszTörlés(Na, nem túrom fel a garázst ,hogy pontos évszámot írjak,- bár ott van az úttörő igazolványom is - kb. 1957/58-ból. (Mivel félig-meddig (?) voltak kisdobosok és úttörők is a gyerekeim ?- vagy csak az egyik ?)- vannak övek,-nyakkendő és síp is. (Hát, már az is kb. 25 éves lehet ? ) - de ne bonyolítsam.
*********************************
"Dühöngtem"... anno tudtam a P.A.R. jelentését (pécsi cs.csapatok neve előtt - de most nem találom.)
A téma kapcsán sok minden jutott eszembe,- ( tudjátok-e a kis ujj és a hüvelykujj "tartási módját?" - jelentését) Ill. @ Aranyosf.-nak jobban kellene tudnia,mint nekem, a híres pécsi cserkészvezető : Ivasivka Mátyás.
A pécsi zsidó cserkészcspatnak is van története - eléggé szomorú (Ámosz volt a nevük) - azt még anno a Pécsi Szemlében olvastam.
*********************************
Na, nem többet !- mert minek.
A megszűnésről : hát- anno - nem csak ők lettek megszüntetve - ugyebár a KALOT és a KALÁSZ is- meg a többi- ilyen általam kedvelt (mozaikszó) szervezet ! :-)
******************
Derűs Estét ! (?) vagy délutánt !- előbb ! :-)
(talán még a "megszűnéshez": ( szerencsém volt,hogy valahogy megtaláltam, ahol a fotók vannak - sok éve néztem egyszer) -
VálaszTörlésPl. csak-csak a főcserkész (vagy ki) a vége felé...Nagybarnaki Fischer Ferenc volt - ( nem tudom,a rehabilitációja során történtekre ki emlékszik - stb.)- mert az is megtörtént !
A főcserkész
(Most aztán má' nem többet! ) :-)
(szombat)
VálaszTörlésMég úgy is, hogy felületesen (!) belenézve napilapokba ! - ( bár vettem volna az árukért sört ?) - hát... "szép napnak" ígérkezik ! ...
Jókat nektek!
(Nálam - egy kis időre ?- OFF ! )