Még egy kincs

Amikor az ember tavasszal kicsit lelkesebben nekiesik a könyvespolc-törölgetésnek és kézbe veszi az oda felsorakoztatott számtalan izét, letisztogatás céljából, akkor adódhat, hogy egyes darabok történetén elgondolkodik.

Ma ez volt a tettes:

Igen, ez egy eredeti Wedgwood  tányérka,  arról a múltkorjában emlegetett angliai útról hoztam magammal – és megint csak azt kell mondjam, Édesapám tanácsára. Amikor az ember erre-arra utazik, valamiféle tárgyi emléket is szeretne hazavinni, hogy majd idővel azt kézbe-véve jusson eszébe az utazás. Hát Apu ezt tanácsolta…

Elégé meglepett, hogy egy hasonlót 6000.- Ft-ért kínálnak eladásra ( http://www.axioart.com/index.php?op=live_item&id=817177 )

Aztán elolvastam a gyár történetét is: http://www.terebess.hu/keramia/lexikon_w.html

Valamiképp kiment már a fejemből, hogy ennyire régi dinasztia ez. (1700-as évek-beli)

Azt sem tudtam, és meglepett, hogy apjának halála után Wedgwood kilencévesen beállt a család nagy műhelyébe. Hamarosan kivételesen ügyes korongozó vált belőle, ám egy feketehimlős megbetegedés súlyosan csorbította munkaképességét (a szövődmények miatt később jobb lábát amputálni kellett) és az is újdonság volt számomra, hogy Wedgwood Susannah nevű leányát Erasmus Darwin fia vette feleségül. Az ő fiuk volt Charles Darwin.

A kis Wedgwood  nincs nálam rossz társaságban, a nemrég megmutatott két szép Zsolnay tányér között lakik….