2011. május 15., vasárnap

Szalonzene

Valami zenei dolog keresése közben bukkantam egy címre, ami azonnal megfogott, rá is klikkeltem, s az alábbiakat olvastam:

„Ez a fajta zene is ritkaságnak számít ma, de valójában csak második generációs szalonzene. Mivel szalonok sincsenek már, honnan is tudhatnánk, milyen valójában az igazi szalonzene - hacsak nem kosztümös filmes élményeinkből. A fidelio.hu komolyzenei portál szerint a szalonzene a 19. század első felében az egy társaságba tartozást reprezentáló, meghívásos zenehallgatási forma volt, és lényegesen elegánsabbnak számított a pénzért vásárolható koncertélménynél. A Zenei enciklopédia azt írja, hogy a szalonzene olyan szórakoztató zene, amely a 19. sz. elején Franciaországból terjedt el. Eredetileg gyógyfürdők és üdülőhelyek társalgóiban, nemesi és polgári szalonokban szólt teázáshoz, társalgáshoz háttérzeneként. Az együttesek fő hangszerei zongora, a hegedű, és a nagybőgő.”

Micsoda találó a Vasnépe címe ! „Az igazi szalonzene illata”. Ahogy elolvastam, (bár akármikor máskor, ha a „szalonzene” kifejezés felbukkant az életemben valamilyen formában) azonnal két meghatározó élmény jutott eszembe: Természetesen az egyik a Nádor ! Nem is tudom, milyen lett volna egy vasárnapi ebéd a Nádorban szalonzene nélkül…
És igen, a szóhoz épp emiatt társult egy meghatározó illat. Nem tudom egy szóval leírni, csak körülírni: volt ebben a hölgyvendégek parfümillatától kezdve, a konyhából átszivárgó étel illatán át az öreg bútorok kicsit poros szagáig minden. Aki ismerte, tudja miről beszélek, s azt is tudja, hogy lehetetlen meghatározni. Mennyire hiányzik ! A Nádor elvesztése nekem majdnem annyira fáj, mint egy rokon halála. A múltam egy darabja tűnt el vele, mindörökre.

Mint ahogy eltűntek azok a nyári estek is, melyeknek ugyancsak ez a zene volt a kísérője, meghatározója: Harkányban a főúton volt egy étterem (rég volt, még süldő-lány koromban, nem emlékszem a nevére), ahová egyszer-egyszer betértünk, amikor ott nyaraltunk. Valami miatt nekem azok az esték is emlékezetesek és e zenét hallva eszembe jutnak. A már egyszer emlegetett alsóbélatelepi Kispipában/Kupában is ilyesféle zene volt divatban…

A legtöbbet hallott „természetesen” a „Herkulesfürdői emlék” . Az a variáció, amit most mellékelek, nem a legjobb minőség, inkább az antik hangzás miatt választottam. A zenekeresés közben örömmel fedeztem fel lánykorom ideálját, Pere Jánost a YouTube-on, aki  ugyancsak énekli ezt a dalt. Megtaláltam a weblapját is http://www.perejanos.hu  fényképével…Istenem, hogy eljárt az idő ! Hol van az a helyre kislegény, aki 50 évvel ezelőtt a szabadtéri színpad  János vitéze volt ? 


A melódia szerzője  és a dal születésének körülményei:

Pazeller Jakab (1869–1957) Badenben született. A bécsi zenei konzervatóriumban hegedű és zeneszerzés szakon tanult Carl Michael Ziehrer tanítványaként. 1895-ben a Carl Theater karmestere lett, ugyancsak Bécsben. A következő évben a 33. gyalogezred katona karmestereként Aradon és Herkulesfürdőn szolgált. 1906-ban Budapestre helyezték át, ahol a 38. gyalogezred állományába került. Hét évvel később megnősült. A Tanácsköztársaság ideje alatt feleségével és két gyermekükkel a fővárosból Székesfehérvárra menekült. 1921-ben beállt Horthy Miklós seregébe. A II. Honvéd gyalogezred katona karmestere lett, egyúttal kinevezték a Bocskay Katonai Akadémia zeneigazgatójává. Egészségi állapota az évek folyamán megromlott, ezért 1924-ben a nyugdíjazását kérte. 1925-ben nyugállományba került. Innentől kezdve a teleket Budapesten, a nyarakat Zebegényben töltötte. 1945-ben osztrák származására hivatkozva a kommunista magyar kormány megvonta a nyugdíját, és feketelistára tette az Osztrák–Magyar Monarchia egykori katonatisztjeként. 1956-ban nyitányt komponált az októberi forradalom tiszteletére. A következő esztendőben elhunyt. Zenei életműve: 1 opera, 2 operett, 1 balett, 3 nyitány, 5 fantázia, számos keringő, katonainduló, sláger, magyar nóta, tánc, dal és zenekari kompozíció. A Herkulesfürdői emlék mellett legismertebb szerzeménye az Akácos út.

Pazeller halálának évében Bajor Nagy Ernő így írta le a Herkulesfürdői emlék születésének történetét az Ország Világ című folyóiratban: „1903 júniusának egyik délelőttjén Herkulesfürdőn, a harminchármas ezred zenekarának karmestere – Pazeller Jakab – véletlenül ráért egy kicsit, mert nem volt délelőtt próbájuk. Bement a szalonba, leült a zongorához, és saját kedvtelésére játszani kezdett. Egyszer csak érdekes téma bontakozott ki a rögtönzésből: keringő, könnyű kis bódulat, áradó romantika s meglepő, érdekes hangvétel ölelkeztek benne. Valami egészen új sarjadt ki a hangok véletlen rendjéből. Most már ő maga is jobban odafigyelt. Addig-addig kalandozott ujja a billentyűkön, míg kiformálódott egy, a főtémához illő szomorkás, boldog utójáték. Aztán rájött, hogy az utójáték előjátéknak is jó. Fél óra múlva felírta a kottapapír fejlécére a címet: Herkulesfürdői emlék. Még aznap hangszerelte, két nap múlva pedig be is mutatták. Ez volt a fiatal zeneszerző 121. műve, akinek nevéhez olyan ismert dallamok fűződnek, mint az Akácos út zenéje. Magyar slágernek nem volt még ilyen sikere.”

11 megjegyzés:

  1. Mivel amúgy sincs túlzottan derűs idő ?- Pécsett kb. +20 C°- reggel az eső is esett,most pedig szél is van,- szóval nem akarnám a búbánatot fokozni, de:
    Nádor Szálló 1991
    Eszembe nem jutott ,hogy épp' 20 éve történt volna ? - vagy lehet,hogy még több is ? Más:épp' olvasom reggel, hogy meghalt N.Szabó, (67 évesen)- kb. 2-3 napja (?) láttam vele/róla egy műsort (PécsTv)-ami alapján nem gondoltam volna.

    VálaszTörlés
  2. "Herkusesfürdői emlék" címmel nagyn jó ,magyar film készült 1976-ban.1977-ben a Berlini Filmfesztiválon Ezüst Medve díjat kapott.Jelölve:Arany Medve díjra.
    Rendezte:Sándor Pál,operatőr:Ragályi Elemér.
    Főszereplője -,egy akkor is még színjátszós társam-, Holman Endre./orvostanhallgató volt Szegeden,orvos is lett,úgy tudom Kkhalason praktizál./
    A kisérőzene,illetve a filmet végigkísérő zene a Herkulesfürdői emlék.

    VálaszTörlés
  3. ("Nem volt szép" tőlem, hogy felületesen írtam, stb. )
    N.Szabó Sándor (Látom,az újságcikket is frissítették + kommentek)
    Ismertem-e ?... elég sokszor felléptek a volt Szénbányáknál is, anno,- pl. Gergely Robival egy műsorban és párszor beszélgettünk. (Jelzem eléggé "egyoldalú" ismeretség az ilyen.)
    (pl. "hangosítottam")

    VálaszTörlés
  4. "Zenénél" maradva,- ezt csak azért, mert (bizonyára) nem mindenki tudhatja, viszont a történtek eléggé megosztják az embereket. (?) Már akit, mert én ezt sem néztem.
    Mennyibe kerül a dalfesztivál
    (Félálomban...hallom a hírt reggel, hogy 22.lett a "dalunk"...)

    VálaszTörlés
  5. Eléggé el vagyok (már) bizonytalanodva,vagy félszáz év után ?- Harkányban az a PARK étterem volt.
    (szerintem) Hogy most mi lehet ott ?- nem tudom.

    VálaszTörlés
  6. A hangosítás nagyon komoly feladat!

    VálaszTörlés
  7. Jó lenne ha eygszer visszatérne, ez a szalonzenés korszak az emberiség életébe, de sajnos ez utópia. A zenészek soha többé nem lesznek abban az értelemben megbecsült művészek ahogy a múlt századokban voltak. Sztárok, celebek hada szorítja ki a színpadról a valódi tehetségeket, és a gépesítés előbb utóbb eljut már arra a szintre, hogy élőben bárhogy énekelve a hangszórókból kristálytiszta hang fog szólni. Ez stúdiókban már most is realitás.A zenei kultúra eközben az igénytelenségbe süllyed. Részlet egy mai dalszövegből:

    "Kicsilány, ou, szia, helló!
    álljunk össze, mint két kicsi lego ou
    na figyu már, mondom mi a szitu
    te lány, én meg fiú
    na mizu, mizu, mizu?"

    Az euroviziós dalfesztiválról pedig az a véleményem, hogy talán nem Wolf Kati volt a legjobb, de, hogy a 22. helyezés sem reális az biztos. Nagyon jól énekelt el egy borzasztóan nehéz számot, amihez képest a két ugráló korongecsetfejű ír hülye gyerek, még csak nem is volt hasonlítható. A verseny egyik fő hibája is ez volt, a műfajok annyira különböztek, hogy nem lehetett őket szakmai szempontok szerint összehasonlítani. A másik hiba pedig, hogy nem a dalok versenyeztek, hanem az országok tartottak szimpátia szavazást egymás közt. Sajnos minket magyarokat nem sokan kedvelnek, ezt szépen jelzi is, hogy a 43 szavazó országból csak 10 adott nekünk valamennyi pontocskát ebből csak ha jól emlékszem Románia (erdélyi magyarság) adott nagyobb pontszámot. A skandinávok egyértelműen egymás szekerét tolták, mint ahogy a volt szovjet tagállamok, sőt még Horvátország és Szerbia is. Teljesen érdemtelenül végzett a svájci lány a 25 helyen, szerintem az egyik legjobb volt. Kéne egyszer egy olyan verseny amit hozzáértő nagy nevű zenészek zsűriznek, és nem a nemzeti gyűlölködés, a politika, és egyéb más szellemi törpékre jellemző érzelmek. Nekem csak a kedvem ment el ettől a versenytől.

    VálaszTörlés
  8. A "Herkulesfürdői emlék" hallatán
    szép emlékek elevenednek föl bennem.Apám szerette hegedülni.
    /Ebben a hónapban lenne 104 éves/
    A melódia szerzőjéről eddig nem
    tudtam semmit.
    Köszönöm Aranyosfodorka!

    VálaszTörlés
  9. @x: köszi a Nádor-os képeket ! Tudtam, hogy valahol vannak, kerestem is, de nem találtam meg.

    Zéta: évek óta nem nézem az Euroviziós-dalfesztivált, mert pontosan ugyanaz a véleményem róla, mint neked - NEM a legjobb dalok nyernek, hanem azok, akikre legtöbben szavaznak és ez annyira feldühít, hogy akkor inkább nem is nézem. A szövegekről meg már ne is beszéljünk...

    gyéjé: örülök, ha pár kellemes percet tudtam szerezni !

    VálaszTörlés
  10. Kedves Zéta!
    Nagyon egyetértek veled.
    Országok szimpátia vetélkedése folyik a fesztiválon.
    Semmi köze a muzikalitáshoz.
    Sajnos bennünket nem szeretnek.
    Az okát érdemes lenne elemezni.
    (Köszönet a finneknek a 12 pontért.)

    VálaszTörlés
  11. Bocs' ha kissé "eltérítettelek" benneteket azzal a dalfesztiválos témával.
    Más : ha még nem döntöttél volna, tipp az 1% adó felajánláshoz
    Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány
    Adószám : 18319138-1-02
    Köszi' ( közeli ismerősöm tegnap felajánlotta, neki külön köszönet, hogy "hallgatott rám!" - )

    VálaszTörlés