Amikor bent jártam a Kisgalériában, „csordogáltam” lefelé a Bem utcában a buszmegállóm felé, eszembe jutott, hogy miként tavaly nyáron a Király utcában, itt is megpróbálok a belső udvarokról képeket készíteni. Ki tudja, meddig lehet…
Ahol nyitva volt a kapu,
be is mentem, de annyira szép képeket, mint tavaly, nem tudtam csinálni.
Dacára, hogy ez a „Nyitott kertek/vagy kapuk” (?) mozgalom most már bárkinek
lehetővé teszi, hogy az évtizedekig elrejtett aprócska udvarokba benézzen, az
udvarok(házak) tulajdonosaiban cseppnyi igény sincs arra, hogy elvarázsolják
azt a pár m2-et, ami elsősorban az ő lelküket, de alkalmanként a betérőkét is
kicsit megboldogíthatná.
Nem értem én ezt az
igénytelenséget. Ha ezekben a házakban u.n. „tanácsi” lakások vannak – és az
udvar „csak” közös tulajdon – akkor is, ha én egy ilyenben laknék, biztos, hogy
rendbe tenném. Hiszen én minden áldott nap látnám. Igaz, a füvet nyírni kell, a
virágokat meg locsolni – de azért pont a Király utca bizonyítja, hogy igenis
van/lenne ilyesmire lehetőség.
Nos, én ilyen belső
udvarokat tudtam csak fényképezni a Bem utcában:
Az utóbbi kettő csak azért került be, mert elvarázsolt a látvány. Szeretem a szépen kovácsolt vasakat !
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés@x által felvetett probléma való igaz, de azon túl engem a képek hangolata kelltette fel a figyelmem.
VálaszTörlésA belsőudvaroknak van üzenete, ahogy az összezárt lakók élnek benne.
Van aki gondozza a kertjét, van aki hívalkodó színekkel akar kitünni a közösségből, van aki otthonaként használja...lehetne sorolni stb.
A kovácsoltvas fotók igazi vizuális élmény. az utolsó fotót, érdemes lenne kinagyítani és kerettel falra tenni:-)))Csudaszép!!!