Nagyon jó
hatással volt rám a tegnapelőtt ajánlott könyv. (Még az is lehet, hogy áldozok
rá 2400.- Ft-ot és megveszem, vannak ugyanis könyvek, melyeket gyakran kívánnék
kézbe-venni, s akkor érzem igazán sajátomnak, ha bármikor újra elolvashatom.
(Igazán
apró megjegyzés/költői kérdés: csak én
vagyok ennyire elszakadva a világtól, hogy sokallok egy vékony papírfedeles
könyvért ennyi pénzt, vagy ez tényleg
rablás?)
Olvasás
közben annyi régi emlék bukkant fel bennem ! Szavak/képek/helyek/események…
Ám mivel
az élet nem csak szép dolgokból és olvasásból áll, nekiálltam, ill. folytattam
tegnap a mesterek dúlása utáni lepusztult lakásom rendbetételét is. (Egyébként,
ha érdekelne valakit, ma jön a festő, mint utolsó pénzrabló és akkor 6 hét után
végre készen lesz minden – kivéve a rendrakást és takarítást. Egyidejűleg
elröptetve a 200.000.ezres…)
Szóval a
konyhában már minden szekrény kívül-belül-alul-fölül csillog-villog, ezen rendezkedés közben helyükre kerültek a
mázas dísztálak is, és a falra akasztottam a régi reszelőt, meg húsvillát,
melyeket már a hétköznapokban nem használok, de kidobni sajnálom. És ekkor villant az agyamba, hogy van nekem egy
harmadik csoda-eszközöm is, amely sajnos már nem a nagymamám eredetije, de
nagyon érdekes kis izé, ami gyakran kerül a kezembe. A nagymamáé erősebb fémből
volt, mégis, a sok évtizedes használat után eltörött a szára forrasztásánál, és
én marha, akkor kidobtam, s vettem helyette egy sokkal gyengébb minőségűt.
Akkor még lehetett kapni ilyen habverőt – merthogy ez a bal oldali eszköz egy kicsi habverő. Bögrében
csoda gyorsan felveri egy tojás fehérjét, vagy nagyszerűen lehet vele homogénné
keverni a poharas tejfölt. Többen elirigyelték tőlem, gondoltam is, meglepem az
egyiküket, de sajnálatomra kiderült, hogy ezt az eszközt már senki se gyártja,
vagyis teljes mértékben kiment a divatból. Talán valami ügyes kezű és türelmes
bádogossal lehetne csináltatni. Még nem érdeklődtem ez ügyben, de talán
megteszem.
Jó érzés
tudni, hogy a nagymamám – ha csak jelképesen is – de állandóan a közelemben van
még ma
is. A kapcsolatunkat mindörökre meghatározó idő – pici gyerekkorom – a konyhában
telt, emiatt aztán a vele összefüggő emlékeim is főleg e témakörben mozognak. A
konyhai, háztartási alap-dolgokat tőle tanultam/láttam és ez egy nő életében
meghatározó.
Sokszor
gondoltam már arra, nem csoda, hogy a fiatalok gyorsbüfékbe járnak, hiszen már
az anyjuk is oda járt, vagy ha nem is járt oda, a konyhában semmiképp sem
töltött túl sok időt. Vagyis a gyermeknek nem volt hol ellesni, hogy mi, mikor,
miért és hogyan történik, hogyan lesz az alapanyagokból étel, mennyi minden kell ahhoz, hogy asztalra
kerüljön egy gőzölgő, illatos leves. (Tisztelet a kivételnek !) Nekem szerencsém volt. Volt lehetőségem a
„titkokat” ellesni, megkérdezni és megtanulni. Ha valahol utolérne a szavam:
Köszönöm nagymama !
Kezd "idegesíteni", hogy napok óta csak "kullogok" az események után...értsd : lenne 23-3...olyan blog, akinek a témájához szívesen írnék (írtam volna) a teljesség igénye nélkül : pl. Múltmentő "ezüst" kanalához (alpakka) ill. Zéta (?) aki szintén "gépésznek" tanult... stb.
VálaszTörlésHát, esetleg türelem.
Tipp: esetleg a vásárban alaposabban körülnézni!- ahol konyhai eszközök vannak (!) Lehet,hogy lenne olyan habverő ?- vagy ha nem, hát vidd el és mutassad meg neki ! (Persze oda ne add!- de hátha hajlandó lenne készíteni- stb.)
Na, most csak ennyit...(boltban sem voltam)- ill. még egy fotót is átküldenék ma ?- (ha sikerül)
Jó kérdés,hogy "gyermekkorom" mákdarálója és a paradicsom (?) passzírózó (tekerős) sorsa hogy' alakult ?
Nem ismerem ezt a kis habverőt, de nekem is vannak régi, konyhai eszközeim, majd egyszer bemutatom a blogomon! Elraktam sok mindent, de nem eleget... A helyfoglaláshoz sokat, de a használathoz keveset!:) Nem bánom!!!
VálaszTörlésÉn is a nagymamától lestem el a dolgokat, szerencsére vannak rá vevők, akiknek át is adhattam, így sok minden fog tovább élni...
(Na, a rézmozsarat meg kifelejtettem...) Viszont majd ne vigyétek túlzásba a régi eszközök használatát... Tipp:
VálaszTörlésPranje
(sehol a mosódió vagy az a mosógömb...vagy mi! ) :-)