Türelemüveg

Állandóan tanul az ember…Még vén korában is.

Komolyan mondom, életemben nem hallottam a „türelemüveg” szót.
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrelem%C3%BCveg
Most, hogy már tudom, micsoda, azon gondolkodom,  ha tegnap kérdezi meg tőlem valaki , egy ilyent mutatva, hogy „Ezt hogy hívják?”  Akkor bizony nem tudtam volna helyesen válaszolni, mert csak annyit mondtam volna: hát ez egy üveg, amibe mini tárgyakat rakott egy végtelenül türelmes ember. Na de hogy ennek „türelemüveg” a neve, azt nem tudtam….
Ráadásul a műfaj egyik híres művelője itt él a közelben, pontosan Komlón.
http://bama.hu/baranya/kozelet/palackba-zart-vilag-a-turelemuvegben-172826

Egy biztos, ez nem az én „műfajom”….


Kép: http://mardasgarrafas.blogspot.com/2010/05/os-mares-dos-navegadores-da-expansao.html

ISS felvételek

Nyáron sokszor láttam a fölöttünk „elúszó” ISS-t, és mert nem az első olyan film a csatolt, amit látok, s amit ebből a csodarepülőből készítettek – néha picikét irigykedem a benne ülőkre…Csak egy-két körre, többre nem, de azért szívesen elmennék, mert varázslatos lehet onnan fentről látni azt, aminek részleteit most ez a kisfilm is megmutatja.

A film tempója szerintem kicsit gyors, de hát ezen nem tudok változtatni. Lassabban haladva még jobban lehetne gyönyörködni.Csodásak és ijesztőek szerintem a nagyvárosi fények.  Ezek nekem mindig a karácsonyi díszkivilágítást juttatják az eszembe, de egyben el is gondolkodtatnak. Sokan vagyunk -  és valahogy erőszakosak ezek a fények békés űri éjszakában…Ott van béke, ahol sötétség van (?) és ott még a Föld az, ami volt évmilliókkal ezelőtt, vagy majdnem az… Jó-e, hogy ennyire „világítunk” ?

Nem tudok válaszolni a saját kérdéseimre…

Aztán az északi fény ! Milyen csodálatos fentről is ! És a csillagképek ebből a magasságból is felismerhetők (már akinek). Vagy a viharfelhők, melyekben haragos villámok bukkannak fel néhol…

Olyan gyönyörű ez az egész és egyszerűen képtelen az agyam elfogadni, hogy egyszer vége lesz, s az egész gyönyörű mindenség a megsemmisülés felé száguld.

Kár.

Egyszerű kis szombat

Olyan kutya hideg volt tegnap reggel, hogy hiába sütött a nap, úgy döntöttem, megengedek magamnak egy itthon-lötyögős napot. Komoly dolgaim ugyan nincsenek, de majd kitalálok ezt-azt – nem is másért, csak hogy ne üljek estig a monitor előtt.

Hát ez lett a semmit-csinálós napból:
Egy kicsit takarítottam- bevallom, nem nagyon: porszívózás, felmosás, nem igazán alapos törölgetés. Ebédfőzés, na ez gyorsan ment, mert valami isteni sugallatra, még reggel, amikor azon filóztam mit is ennék, valahogy  beugrott a „tojáspörkölt”. Idejét nem tudom, mikor ettem. Rizs, savanyú volt hozzá, leves volt eléje – hát akkor ez is rendben.

Pár napja találtam egy újfajta zsemle receptet. Nagy bánatom, hogy nem vagyok képes szép zsemléket sütni – gondoltam kipróbálom ezt. Hááááááát, ilyen az eredmény. Nem tudom, miért „laposodnak” el az enyémek ???? 
Akciósan vettem citromot is, feldolgozásra került. Lereszeltem a héját, kis cukorral összekeverve, egy kis tálkában a mélyhűtőbe teszem. Bármikor bármihez használható. A levet beleöntöttem a jégkocka-csinálóba, azt is lefagyasztottam. Így aztán nálam a limonádé készítés egy pillanat műve…)

Hónapok óta állt előkészített anyagom, hogy edénytörlőket varrjak, azok egy részét (12 db) is letudtam (=beszegtem).
És olvastam is,  tévéztem is, meg azért egy kis gépezés is belefért. Négyszer voltam a Cicónál.  (aki jelenleg ideiglenes jelleggel a régi helyén lakik, azaz a dermesztő hideg miatt este-éjjel-délelőtt újra bent van a néni lakásában – a további fejleményekről majd jövő héten számolok be)

Jó kis nap volt. Szeretem az ilyeneket, amikor nem történik semmi, mégis megelégedetten fekszem le este.
                                                                                                                                                       ************************
Hogy véletlenül se legyen tökéletesen jó a nap: "Jajistenemdöglődikatévém"....Hétfőn szerelőt kell hívnom.Csak tartson ki addig !!!!!!!!!

Azoknak, akik nem látták.

Ha van 50 perced, kérlek helyezkedj kényelembe és nézd meg ezt a négy részes kisfilmet ! Hidd el, megéri…Nekem is számtalan újdonsággal szolgált, különösen az első két rész.
A következő életemben repülős régész szeretnék lenni. Bizonyára vannak még felfedezetlen csodák, melyek csak fentről láthatók…Amúgy meg elgondolkodtató az egész…Annyira nagyra vagyunk mostani tudásunkkal ! Nos, a több ezer évvel előttünk éltek se voltak buták….De honnan, honnan volt az ő hihetetlen, elképesztő tudásuk ????? Aztán hová és miért tűnt el, merült feledésbe ezen 5000 évvel ezelőtti tudás többsége oly módon, hogy a modern embernek  „újra” fel kelljen fedezni ?
(Köszönet a figyelemfelívásért Altair-nak !)

Teszt

Többnyire ellen tudok (már) állni a neten kerengő ilyen-olyan teszteknek, de tegnap este valami miatt mégis csak eljátszottam az egyikkel, melyet egy kedves barátom ajánlott…
Ha valamelyőtöknek van kedve és türelme kipróbálni, íme a cím:
http://mbti.tarhely.biz/tesztek/teszt_20  
Örülnék, ha aki kipróbálja, megírná,  hogy az eredménye mennyire tűnt valósnak ? Én ugyanis szájtátva olvastam önmagam  eredményét, mert tökéletesen visszaadta azt, amilyen én vagyok – vagyis amilyennek én tartom/ismerem önmagamat. Igaz, a kérdésekre is csak őszinte (és nem a jobbik, vagy szimpatikusabb!) választ adtam.

Elmerengek néha, hogy hogyan is van ez ?  „Kaptafára húzhatók” vagyunk, vagy mindenki más és más ? Vagy ez is, az is ?  Az  "A C G T"  mindenkiben egyforma, aztán mégis ahányan vagyunk annyifélék vagyunk ?

Kép:   http://tudastars.webriq.com/articleGroups/hirek-2?tab=5

Földöntúli csodák

Elég ritkán fordul elő velem már, hogy vágyakozzam  valami után. Ismerem a határaimat és lehetőségeimet. De néha azért  szívesen eljátszom egy-egy gondolattal, hisz az nem kerül semmibe….

Most épp azzal foglalkoztattam kis agysejtjeimet, hogy milyen pompás is lenne (lett volna) ha mondjuk tegnap este épp valahol az Északi sark közelében lehettem volna ! Az előbb láttam a Tv-ben, hogy most a nagyon erős napkitörés miatt, milyen csodálatos sarki fényt lehetett ott látni.

Ez az egész dolog olyan hihetetlen, habár épp eleget olvastam róla ahhoz, hogy megértsem, elhiggyem, hogy nem a tündérek játéka, még ha annak tűnik is.

Van valami félelmetes és misztikus ebben az egész-napos éjszakában, meg örökké fent lévő Nap-ban is, nem is egy filmet láttam ezekről a számomra szélsőséges jelenségekről. Az ottaniak élni tudnak vele, habár nekik is vannak problémáik. A 24 órás éjszakában  hiába égnek megállás nélkül a lámpák, és fényesek az utcák – az azért egészen más, mint a napsugár. Talán ezért „cserébe”kapták a Teremtőtől a sarki fény csodáját…

A mostani is gyönyörű – sajnos friss videót nem találtam még a youtube-on…



http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarki_f%C3%A9ny

http://www.mcse.hu/sarki_feny_elorejelzes  (Itt vannak egészen friss hírek !)

Kép:  http://domonyi.aries.hu/haarp.html

Kisvendéglős álom….

Egy filmrészletet látva „bekattant” az agyam, s mindjárt volt okom, miért is nem tudok este elaludni…

A filmben többek között egy eldugott (alpesi) hegyi kis vendéglő volt látható – nem is panorámás, nem is különleges, „csak” egy olyan hely, ahová betérhet az épp arrafelé túrázó. Nyálcsorgató sonkaszeletekre, omlós vajra, házi kenyérre, no meg egy sörre….
(Most ne essen itt szó a pompás vidékről, arról a látványról, melytől én azonnal elgyengülök, mihelyst meglátom…) 

Vagy húsz éve láttam egy hasonló tájat, hasonló pici vendéglővel és annak a kisfilmnek az volt a témája, hogy a vendéglő (idősödő) tulajdonosai  nem találnak olyan fiatalt, aki tavasztól őszig hozzájuk jönne dolgozni, vállalva a már-már zárdai, magányos életet – a hely ugyanis meglehetősen távol volt a lakott helyektől, gyalog és busszal is kell utazni, hogy elérd a „civilizációt”.

A filmben megadták a pontos címet, hogy ha  valaki mégis jelentkezni szeretne, hát itt és itt lehet…
Komolyan mondom, hónapokig, vagy tán tovább is őriztem a kis fecnit, amire felírtam, aztán valahol mégis csak elkallódott, én pedig ma is itt ülök D.utcai kis lakásomban és sosem jutottam el – még vendégként, turistaként  se – arra  a szépséges tájra.

Szeretek ilyesmiken elgondolkodni, akkor is, ha túl sok értelme nincs. Kiszínezem, mint gyerek a kifestőkönyvét: ez lett(lehetett) volna, vagy az ?

Mi (ki) vezérli az ember döntéseit ?  Miért tesszük azt, amit ?

Tatiosz egyik bölcsessége: „Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt.”

Én azt hiszem, a döntéshez nem elég „csak” a szeretet.

Kép:http://szlovenia.utazni.info/cimke/kamniki-alpok/page/2

Találtam…közreadom

„Bámulatra méltó, hogy egy olyan egyszerű élőlény, mint a kagyló, olyan csodákra képes, mint az igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngenek, morognak, csapkodnak. A kagyló egészen mást tesz. Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagokat bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik. Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája. Nincs probléma - nincs igazgyöngy.”  (M. Dale Baughman)

Kép:  http://www.das-edelstein-paradies.de/muschelperlen-schale-p-4277.html

Én NEM voltam tüntetni….

Említettem már, hogy mostanság (=Lili nélkül) egyedül nem nagyon merek elmenni az erdőbe.  Tegnap délelőtt ragyogóan sütött a nap, tisztára márciusi volt az idő, én bent ültem a szobában. Olvastam.
Egyszer csak csörög a telefon és  meghív egy barátnőm egy közös erdei sétára. (Mondtam  is neki utóbb, ezzel le van tudva az egész évi jótevése velem szemben.)
Felmentünk a  Lapisra és kisétáltunk a kis- meg a nagy-tubesi kilátóhoz. Alszik még az erdő, hiába csalogatja a langyos napsugár a növényeket, egyetlen szál hóvirágot sem láttam és a hunyorok se nagyon igyekeznek. Két picurka bimbót találtam csak.

Örömmel láttam a kifüggesztett madáretetőket, volt is körülöttük cinke rengeteg. 

Előbb a kis-, majd a nagy-tubesi kilátóról néztünk körül.

 
 A kilátó tornyából „ellenőriztem” megvan még az orfűi tó.

Komló mint valami nagy hófolt terül el a dombok peremén. 

 Az erdő  barnájában megbújt a sóshegyi kilátó piros teteje.

 
A régi és az új (immáron porladó) István akna, mögötte a Keleti Mecsek vonulata, a Hármashegy és a Zengő.

 Hát nem csodálatos ? 

Szöszök 4.

Tudom, hogy semmi értelme ilyesmiket irkálni. Tudom, hogy lehetne még rengeteg hasonló példát felhozni. 
Mégis  leírtam.... 
Egy gondolat a fejemből, ami látszik.

A Big pictures-en nézegettem két nem régi  képsorozatot. 

Az egyik a Dakar rallyról
http://www.boston.com/bigpicture/2012/01/dakar_rally_2012.html

a másik a Kalacsakra ünnepélyről mutat fotókat.
http://www.boston.com/bigpicture/2012/01/kalachakra_a_festival_of_teach.html
( Hogy mi az utóbbi, itt olvashatsz róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalacsakra




Csak úgy elgondolkodtam, hogy ha azt a pénzt, amit az őrült motorosok még őrültebb sznobversenyére elköltenek ( hogy az ott résztvevő járgányok áráról  ne is beszéljek ) – szóval ha azt a pénzt el lehetne valahogy juttatni (rendszeresen!) azoknak, akik a tibeti képeken láthatók,  talán nem lenne rossz dolog…
Persze ez csak egy apró esőcseppecske lenne  abban az érzelmi sivatagban, melyben élünk….

No jó, ez „csak úgy” eszembe jutott….bizony (sajnos) ez se több, mint pusztába kiáltott szó.

Kempteni szépség

Mára is egy "vizes" témát találtam, de jobb, mint a tegnapi.

Ha lehet mondani egy vízerőműre, hogy szép, akkor a kempteni az. Egy rövidfilmet láttam nemrég róla a TV-ben, de a neten (pl.http://hg.hu/blog/12490-a-vilag-legszebb-vizeromuve) van több kép is. Minden elismerésem az efféle csodás technikai létesítmények tervezőié, mert ugyan alaposan megváltoztatják a környezetet, mégis valahogy az az ember érzése, hogy a hasznos alkotás egyben esztétikailag is nagyszerűre sikeredett. Hát ez ilyen szépség…

Itt (a lap jobb oldalán) több videó is megnézhető:

http://www.auew.de/index.php?plink=gute-loesung-fuer-anwohner-und-umwelt

Szerintem szép....

  Az avató-ünnepély

Szöszök 3.

Biztos hallottatok róla, hogy a Costa Concordia nevű óceánjáró a múlt héten  zátonyra futott a toszkán partok közelében fekvő Gigliónál. Részletes cikk  itt:
http://turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/16488
Soha nem vágytam ilyen utazásra, már többször meséltem, hogy valahogy a vízzel nem vagyok nagy barátságban…Az az esztelen nagyzási mánia és fényűzés pedig, ami ezeken az egymást túllicitáló óceánjárókon van, végképp nem tetszik.
És (nem tudom, a magyar Tv mondta-e) – és akkor kiderül, hogy a kapitány (aki  mellesleg alávaló és szégyenletes módon az első csónakok egyikével menekült a biztonságot adó partra !) egy  kis „villogás”, egy kis hiúság miatt (= esti fénylő pompájában megmutatni a hajóját a parton lévőknek), illetve a főszakács Giglióban élő testvérének szóló születésnapi meglepetésképp  akart a partközelben elhajózni, s vitte így vásárra  több ezer ember életét.
Hogy derült ki ez ? Természetesen a facebookon közzétett levél segítségével. 
Óvakodjatok az óceánjáróktól és a facebooktól….

Kép: http://www.mediatar.ma.hu/tart/mediatar/9218

További képek itt: http://www.boston.com/bigpicture/2012/01/costa_concordia_cruise_ship_ru.html

Abide with me

Temetésen voltam tegnap. Temetésre megyek ma. Csak 19 nap telt el ebből az évből, de máig  öt ismerősöm hagyta itt ezt a világot. 

Ez egy teljesen friss gyászhír, (@x hívta fel rá a figyelmemet) kifejezetten pécsieknek:  http://bama.hu/baranya/kozelet/elment-a-pecsi-jelenseg-vegleg-letette-a-pakkot-a-taskas-neni-423220
 
Ballagunk lassacskán  elfele...

Egész véletlenül bukkantam erre a dalra, s bár ez a változat egy átdolgozás, de nekem megtetszett. (Ha másnak is tetszik a youtube-on meghallgathat néhány variációt.)

Szöszök 2.

Mitől  melegszik meg télen a szív ?

Könyvtárba megyek, álldogálok a pult előtt, míg leadminisztrálják a visszahozott könyveimet. A terem sarkából halk, folyamatos gyerekhangon, beszéd hallatszik. Odanézek, nem látok első pillanatban semmit, csak egy nagy kinyitott újságot, ami mögött ül a hang tulajdonosa és megállás nélkül szöveget olvas. Aztán jobban odanézek és észreveszem, kerekesszékben ül….

Elmegyek kikeresem a könyveket, melyeket haza akarok vinni. A halk, folyamatos  hang ott lebeg a teremben…követ mindenhová.
Visszaviszem az újonnan kiválasztott könyveimet és amikor kész az bejegyzésük, megkérdezem: ki olvas ott ?
A válasz: az a  kislány hetente kétszer magnóra olvas a vakoknak.

Kép:  http://pirateisland.ws/tema-a-felolvaso-the-reader-2008-dvdrip-hundub--130984

Szöszök 1.

 „Szösz” jelentése – a magyar értelmező kéziszótár szerint
1. A tilolt és gerebenezett len
2. Pihe(szerű) könnyű szál
3. Tréfásan: enyhén indulatos beszédben kérdés, tagadás nyomósítására, elhomályosult jelentéssel

Na ennyi bevezetés után egy fotó. Tavaly készült az Ágoston tér környékén, egészen pontosan az Ady Endre utca legelső házának falán.

Most lemeszelték. (Nincs róla fotóm, de elhihetitek). Kérdés miért ? Csak nem a nagy lila "Póló" felirat bántotta valakinek a szemét ?

Bábok (Nem keltek ki lepkék belőlük.)

Kerestem valami kézzelfogható és használható szöveget a Bóbitában megnézett bábkiállításhoz. Hát szinte szó szerint ugyanazt írja/másolja mindegyik webhely, sokat nem tudtam meg az alkotóról, Mátravölgyi Ákosról.
Legtöbbet talán mégis itt olvashattok róla: http://www.gyermekszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2912:matravoelgyi-akos

Ami azt illeti, ez a kiállítás ebben az épületben, a második csalódásom volt, az első esetben nem kellett fizetni, most 400-ért csalódtam. Lehet persze, hogy velem van a baj, s én nem vagyok alkalmas kellőképp értékelni a bábokat, vagy nem  vagyok képes felfogni, ennyi belépőért ennyi járt és slussz. Talán inkább egyszer egy bábelőadást kellene megnéznem, mert a figurácskák így számomra „halottak” sem a történetüket, se semmi mást nem tudok róluk. Egy idegen ember játékszerei…

A cím pedig  (Nyitva van a Zárva-ház) engem zavar, kellemetlenül érint, mert egyértelműen „AZ” árvaházra asszociálok. S ettől semmiképp nem lesz jó kedvem…Arról már szó se essen, hogy a bábok többsége szomorú arcú, és mesterük nélkül fura halottként lógnak/ülnek/állnak.

Még legjobb a béka  volt…

Cicalány gazdát keres…

Akik rendszeres olvasóim emlékezhetnek, volt már szó erről a cicáról. A szomszéd nénim volt a tulajdonosa,  aki pár napja meghalt.   Először (a betegsége kezdetén) csak arról volt szó, hogy etessem – helyette -  cicát, aztán amikor  rosszabbra fordult az állapota a néninek azt mondta, hagyjam, ne törődjek vele, majd „lesz vele valami”.

No, ugye én azért nem az a fajta vagyok, aki az ilyesféle dolgokat csak úgy „hagyni” tudom. Megpróbáltam áthozni magamhoz, ahol két macska van, elfér a harmadik jeligével. Nem mintha egy nyugdíjasnak a mai világban feltétlenül jót tenne 3 macska eltartása…De szánalomból. Állatszeretetből.

Többszöri kísérlet után sajnos azt kell  mondjam, a 3 cica nem jön ki egymással. Az állatorvosnál is jártam, mondja, van ilyen.  A macskák ragadozók, területvédők, nem mindig fogadják be az idegent. Nálunk az a szomorú, vagy fura helyzet alakult ki, hogy a vendégmacska – persze lehet, hogy félelmében – kezdett uralkodni. (Igaz, az enyémek nem ismerik a cica-harcot, ivartalanított mindkettő, míg ez a cica – egyelőre – nem az.)
És azért az én macskáimnak nem akarok rosszat – talán ez érthető és megbocsátható nekem. Így hát fájó szívvel kénytelen voltam a cicát visszavinni a másik házba.

Igenám, de a ház lakatlan. Hol „lakjon”? Szerencsére van egy fészer az udvarban, ott építettem neki egy búvóhelyet,  s úgy tűnik, - szerencsétlennek nincs más lehetősége – ott meg is marad. Naponta kétszer átmegyek, viszek neki meleg ételt, megsimogatom. De hát ez nem élet egy macskának. (Szerintem.)
A néni gyerekei most el akarják adni a házat, s nyilván a jövőben nekem nem lesz kapukulcsom. Mi lesz a cicával ? Gazdát kell találnom neki !

Ezért született a mai bejegyzésem.
Kérlek benneteket, ha tudtok valakit, aki befogadna egy szerencsétlen, elárvult cicát, szóljatok nekem. Igaz, hogy lánycica de én vállalom, hogy ivartalaníttatom – pedig ez nem két filléres műtét, de a helyzetemre tekintettel az állatorvosomnál lesz lehetőségem részletfizetésre. (Nem írom ide a nevét, de végtelenül hálás vagyok neki ezért a lehetőségért.)
Tehát:    Cicalány gazdát keres !
Segítsen kérem, aki tud !

Köszönöm előre is.

Istókovits kiállítás a Galériámban

Istókovits Kálmán (Siklós, 1898. szept. 2. – Bp., 1990. okt. 21.): festő, grafikus. 1919-ben Dél-Amerikába akart utazni, de Milánóból hazafordult. Szabadiskolában kezdte tanulmányait. Zádor Istvántól tanulta a rézkarctechnikát. 1921-ben a pécsi művésztelepen Csók István és Rudnay Gyula figyelt fel a tehetségére, a Képzőművészeti Főiskolán ők voltak a tanárai. 1925-től Dudits Andorhoz járt falfestészetre. 1925-től vett részt csoportkiállításokon. Első önálló kiállítását 1929-ben rendezte meg a Műcsarnokban. Állami ösztöndíjjal Rómában a Collegium Hungaricumban képezte tovább magát. Hazatérése után csekély megszakításokkal a szolnoki művésztelepen dolgozott. Illusztrációival jelent meg Párizsban francia nyelvű kiadásban Arany János Toldi estéje, Herczeg Ferenc Bizánca. Gyűjteményes kiállítása 1938-ben volt az Ernst Múzeumban és 1948-ban a Szalmási Galériában. 1955-ben, 1957-ben és 1983-ban a Csók Galériában nyílt önálló kiállítása. Rézkarcaiban főleg a biblia ihlette.  Festészetében a magyar tájat ábrázolta finom színérzékkel. 1938-ban Baló Ede-díjat kapott. Életműve elismeréseként a Magyar Köztársaság Csillagrendjével tüntették ki 1990-ben. http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC06707/06823.htm

A Zsolnay negyed-beli kedvenc galériámban megnéztem a képkiállítását. Nem volt igazán szerencsém, amikor odaértem, 2 ffi és egy nőszemély tartózkodott a hatalmas térben, olyan hangerővel társalogva, ami engem a legtávolabbi sarokban is igen zavart. Nem vagyok képes felfogni, hogy emberek miért ilyen kulturálatlanok (=bunkók)?  Az rendben van, hogy egy társaság tagjai ki akarják cserélni azonnal gondolataikat egy ilyen helyen, no de  a hangerő…. Vagy a felsőtizenegyezer-belieknek ezt is lehet ?

Miután elvonultak, csak csak volt lehetőségem nyugodt körülmények között kétszer is körbesétálni a termeket.
Nos, Istókovits nem az „én festőm”…Megengedem, lehetséges, hogy „nagy” festő volt – de hát ugye nem vagyunk egyformák, én nem éreztem a képei között otthon magam, és 1-2 kivételével egyiket se szeretném a közelemben látni, tudni. A vallás és a magyar történelem véres eseményei bennem undort keltenek…Sajnálom, de ezt éreztem…Márpedig a képek 99,5 %-ának ilyesmi a témája…
Néhány közülük alább látható. Elől megint az a néhány (9) ami tetszett. Ha rákattintasz a képre nagyobb méretben is láthatod.

Freskóterv: 

Végezetül egy kép, kicsit közelebbről, a rettenetes részletek miatt. Első az egész kép a második és a harmadik részlet ebből:  élve eltemetés, fülbe ólomöntés...

Ez pedig egy - számomra abszolút érthetetlen - szinte perverz Golgota két részlete: