Szilvalekvár vaníliás cukorral

Kaptam egy szatyornyi szilvát. Ahhoz kevés – meg meleg is volt – hogy a „szokásos” sütőben sütögetés-főzés módszerével, cukor nélkül tegyem el. A másképp (cukorral) eltett  lekvárt  nem kedvelem, nem is szoktam főzni. Mi legyen hát ezzel a kis csomaggal ? A hűtőm – hála az égnek – annyira tele van, hogy nem tudtam volna oda beszuszékolni.

Megvilágosodtam és eldöntöttem, kevéske vaníliás  cukorral fogom megfőzni. Gondolkodtam a fahéjon is, de aztán azt az ötletet elvetettem – bár talán nem teljesen, mert meglehet egy kisebb adaggal majd egyszer azt is kipróbálom.

Szóval kimagoztam, ledaráltam, majd feltettem főni. Nem volt túl leveses, tehát nem sokáig hagytam a tűzön. Belekevertem a vaníliás cukrot és máris ment az üvegbe. Szerencsére egy kevéske kimaradt – gondoltam, épp  jó lesz kóstolónak, ha kihűl. Hát kérem, tudom mindenkinek ajánlani: nagyszerű lekvár lett belőle. Nyilván jó süteménybe is, de vajas kenyérre kitűnő volt, ill. csak úgy elnyalakodni egy-egy kanálkával is jobb, mint a bóti-akármi-édesség….