Hallgatag túra Abaligeten

Még péntek délelőtt történt, hogy egy vájdling zöldpaprika töltögetése közben eszembe jutott: már hónapok óta nem kapcsoltam be a rádiót. (értsd: magyar rádiót, mert a svájcit hallgatom, ahol folyton zene van, esetleg az eszékit, azt meg azért, mert egy kukkot se értek horvátul) Szóval bekapcsoltam és kerestem valami zenét. Találtam is. És máris mentem vissza a konyhába.  Aztán jöttek valamiféle interjúk, nyilván nem voltak számomra fontosak, mert nem emlékszem egyikre sem. Viszont egyszer csak mit hallok: „Hallgatag túra az abaligeti barlangban !”  Hát kiesett a kezemből a töltelék…

Szájtátva figyeltem a Komlós Attilával készített riportot és megtudtam, hogy ősszel-télen, amikor csökken az idegenforgalom u.n. „hallgatag barlangtúrákat szerveznek”. Ez azt jelenti, hogy a csoport (előzetes bejelentkezés alapján!  72- 498-766 )  az úton végig csendben (!) bemegy a barlangba, a nagyteremben leül és fél órán át semmit nem tesz, mint hallgat. Kifelé és befelé jövet-menet is. Ez idő alatt csak kellemes, rejtelmes hangok, vízcsepegés, vagy útközben a patak csörgedezése hallható. Hogy kinek mi lesz/van belül, az meg titok marad.

Az első gondolatom azonnal az volt: nekem is el kell egyszer mennem ! Aztán rájöttem, valószínű nem lenne az jó. Az abaligeti barlangot belülről jobban ismerem sok sok embernél, tekintve, hogy éveken át  kúsztam-másztam, túrtam-fúrtam benne…Ismerem csendjét, azt a csendet is, amikor egy kőfülkében, összegörnyedten, egyedül ülve, csak az elemlámpád társaságában várod, hogy a bújócskázó társaid rád akadnak-e ? Nem lehet ám ezt a helyzetet elmesélni… Mint ahogy az aggteleki barlangban eltöltött (azt hiszem valahol ezt egyszer már említettem) kb. fél órát sem, amikor nem mentem a csapattal, viszont nem lévén elég elemlámpa, vállaltam, hogy a sötétben várom meg őket. Azt hiszem, kb. tudom, milyen lehet a halál. Mert soha, sehol máshol és máskor nem éreztem azt a fajta megsemmisülést, mint ott és akkor.

Na de vissza az abaligeti barlanghoz ! A neten keresgélve (NEM az abaligeti barlang és nem is a ddnp honlapján !!!), hanem itt:  http://modszertar.blogspot.hu/2011/12/hangseta-barlangban.html  találtam egy leírást egy ilyen túráról. Ezek szerint ilyen már tavaly is volt.

Aki barlangász szinten nem járt még barlangban (és nyilván az emberek többsége ilyen), az nem tudja, miféle fantasztikus érzés ott lent lenni. Azt sem tudja, milyen érzés a „felfedezés”. Nem nagyzolok. Véletlenül tényleg tagja voltam egyszer régen egy kicsike csapatnak, akik  hosszú hónapokon át vödörrel ásogatott, pucolt kürtő lerobbantása után, egy bizonyos barlangrészbe (=Hádész titkos birodalmába  http://hu.wikipedia.org/wiki/Had%C3%A9sz    ) a világon elsők között kötéllel ereszkedhetett le, ill. léphetett be.

Kedvenc mondásaim között ez a téma a harmadik. (Ha nem láttál házat égni, nem tudod, mi a tűz. Ha nem láttál árvizet, nem tudod, mi a víz. Ha nem voltál barlangban, fontos dolog maradt ki az életedből.)

Szóval a barlang nagy szerelmem volt nekem. 6 év minden vasárnapját és évi két hetes szabadságaimat közelükben töltöttem. Ez az időszak - értékeit tekintve - felér a triglavi túrámmal. Hogy erdőjáró, természetimádó lettem, nagy valószínűséggel ennek az időszaknak köszönhetem. Az már egy más kérdés, hogy aztán később a kutyáimmal való sok-sok km-es séták, a közben olvasott növény- és állathatározók csak tovább finomították bennem a képet, no meg a szerelmet a természet csodái iránt.

Ha pécsi vagy, ajánlanám, menj el egy ilyen hallgatag túrára !

Ha nem pécsi vagy, akkor is ajánlom.

Képek:saját (bejárat)

http://www.orszagalbum.hu/abaligeti-cseppkobarlang-03_p_7387

http://www.nlcafe.hu/utazas/20080522/a_6_legjobb_barlang

http://www.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/Image/Barlangi_turizmus