Teljességgel átérzem a szituációt. Szerencsétlen asszony jó,
hogy a megtiszteltetéstől (hiszen a királynő telefonált „személyesen” !!) egyáltalán udvariasan meg tudott
szólalni….Egy életre szóló élmény, ami keveseknek adatik meg. Nyilván nem
tudta, hogy közvetlenül a királynő soha senkinek nem telefonál. S ha tudta
volna, akkor is, a megtévesztő hang és stílus,
még a hibás szöveggel is, az
izgalom közepette fel se tűnt neki…..
Hol van ennek a szerencsétlen nőnek az érzelmeitől, a
tisztelettudásától a poénkodó, hülye kis ausztrál rádiós tyúk ?? Ez tán az
anyját se tiszteli, és tesz a királynőre. Egyáltalán fogalma nincs arról, hogy
mivel lehet/szabad/illik – ráadásul a mindig robbanásveszélyes nyilvánosság
előtt – viccelődni ! Az életbe többet
nem engedném mikrofon/kamera közelébe.
Elképesztően őrült világban élünk. Semmi sem igaz, és bizony
mondom, ott tartunk, mint az Aesopus
mesében…. „Jön a farkas !”… kiabálhatunk de senki sem fog segítségünkre
sietni…
(Sajnálatos)
VálaszTörlésMegjegyzem: (lehet,hogy nem is értette jól... ill. csak-csak tudnia kellett volna (?) ne nyilatkozzon !- még ha a jó Isten is érdeklődne...)
Igen, kellő mértékben volt téma a tv-ben. Megölte magát az átvert ápoló (valamit olvastam még ma,-további fejlemények,a műsort készítők ellen,- de arra már nem nagyon emlékszem.)
Nem is tudom pontosan szavakba önteni az érzéseimet ezt a hírt látva, olvasva. Micsoda szakadék van a kétféle lelkiség között!
VálaszTörlésA legszomorúbb pedig az, hogy a világ a "rádiósok" világa felé tart, mégpedig óriási tempóban. Az alázat, lelkiismeret, a jóhiszeműség már a szemétdombra került. Legfőbb cél verseny, a sikerért minden érték feláldozható. Még az élet is. Nagyon-nagyon lehangoló.