2013. június 23., vasárnap

Email-zűrök



Komolyan mondom, a tegnapi poloskás ügy után valóságos kómába estem… Körbenéztem a szobában – de hamar rájöttem, hogy hiszen most forgattam fel mindent, hacsak valami minidrónnal nem csempésztek be valami lehallgatót, akkor jelenleg itt nincs semmi…

Leszámítva persze a számítógépemet….
Sokszor elgondolkodtam már, miképp is lehet, hogy a leglehetetlenebb helyekről kapok E-mailokat, holott ezekkel a cégekkel soha semmi dolgom nem volt, nem vagyok tagja semmiféle közösségi oldalnak, nem veszek  senkitől semmit a neten keresztül, nem válaszolok közvélemény-kutatók kérdéseire,  és nem adom meg idegeneknek az E-mail címemet. Kétségtelen, kommentelek,  levelezek, s tán szégyellnem kéne, de egy-egy jobb diasort még mindig elküldök a netes barátaimnak – és bizony látom, hogy többszöri figyelmeztetésem ellenére vannak páran, akik hosszú, hosszú címlistákkal együtt továbbítják leveleiket – nyilván az enyémet is.  Megcsináltam azt a durvaságot is, hogy ezekre a címekre - az általam teljesen ismeretlen embereknek -  E-mailt küldtem, felhívva a figyelmüket, hogy lám, én is „megszereztem” a címüket,  holott nem is ismerem őket, hát vigyázzanak jobban….

A legmegdöbbentőbb egy társkereső oldalról nemrégiben naponta érkező „ismerkedési felhívások” tucatja volt. Esküszöm,  hogy majd 70 évesen nem akarok én már senkivel ismerkedni, eszembe nem jut ilyen oldalakat felkeresni …. mert akiket ismerek, néha még azokból is elegem van… A weblap tulajdonosnak írtam egy nagyon durva és fenyegető hangú levelet, és láss csodát, egy szempillantás alatt megszűnt a levél-áradat…
A T-home-nál is érdeklődtem, hogy az egyébként sosem használt  t.online-os E-mail címemre miért érkezik ennyi reklám-levél ? Eladják a címeket ? Intenzíven tiltakoztak, hogy ennek bizonyára én vagyok az oka – ami persze nem igaz, hiszen mondom, ezt a címet én nem is használom.
De hogy figyel a nagy testvér, az 100 %-os. Máskülönben hogy lehetne, hogy ezt-azt kiemelten figyelmembe ajánlanak, mondván, hogy engem „ez is érdekelhet”….Honnan tudnák, ha nem figyelnék a netes tevékenységemet, a kattintgatásaimat ? 

És tessék, még szinte a végére sem értem e szöveg írásának, hallom, hogy a facebook-kal kapcsolatban is világbotrány van kialakulóban....

Olyan ez az egész, mint amikor régen belelépett valaki véletlenül a mocsárba… próbáltál volna menekülni belőle, de minél jobban kapálózott, annál mélyebbre merült.
Nincs kiút. Akkor se, ha holnap kidobom a számítógépemet. 


Kommentben kaptam ezt az olvasnivalónak ajánlott cikket - nos, nézzetek bele:
http://idokjelei.hu/2012/02/mi-lenne-ha-valaki-mindent-latna-amit-a-neten-csinalsz/




4 megjegyzés:

  1. Én nem nagyon tudok erre sem mondani semmi okosat. ( Megjegyzem tetszett a T-Home (?) válasza ! ) Mert valahogy így gondolom :
    Önmagadat okoljad !
    Valahogy nehezen értem meg azt, hogy eddig nem tudtad volna, hogy ha bármit megnézel a neten, akkor a címed ott (náluk) megmutatkozik! stb. Szerintem aki netezik, tudjon ezzel is együtt élni !-vagy sem.

    VálaszTörlés
  2. @xnak igaza van, ilyen a net. És ez nem azt jelenti, hogy "kémkednek utánad". Így próbálnak segíteni. A címed sem úgy terjed, ahogy gondolod. Illetve úgy is, de nem a továbbküldési funkció az alapvető.
    a hiba bennünk van....mert egy hálózaton végzett tevékenységünket privátnak gondoljuk.Meg bennünk van a Kádár korszak....

    Egyszerűen a gépek kezdik átvenni a hatalmat. Ne izgulj, nem emberek figyelnek...:)
    Z.

    VálaszTörlés
  3. Mindenesetre nem megnyugtató érzés, ha a gépek átveszik a hatalmat lásd. Madách " Az ember tragédiájából...falanszter jelenetet.

    VálaszTörlés