Nem
nagyon kellene megerőltetni az agyamat, bizonyára más példákat is fel tudnék
hozni, mint az alábbi kettő. De mivel álmatlan hajnalaim tévézéssel múlnak,
most épp ezek voltak napirenden.
Az egyik
a vízivással kapcsolatos tévhit.
Állandóan
azzal idegesítik az embert (=főleg az öreget), hogy igyon, igyon, igyon.
Tévedés ne essék, nem vitatom, a szervezetnek szüksége van folyadékra. Ebben a
trópusi melegben meg különösen. De már-már röhejesnek érzem hogy emberek
(fiatalok, öregek egyaránt, divatból, vagy meggyőződésből) ásványvizes üveggel
a markukban/kosarukban/táskájukban járkálnak, úton-útfélen előkapják és
meghúzzák – mint szomjas részeg a borosüveget. Arról most nem kezdenék
mesélésbe, hogy miféle vizeket árulnak „ásványvíz” néven. Nem mind arany ami
fénylik ! És nem mind ásványvíz, amit annak reklámoznak.
http://hirszerzo.hu/hirek/2010/11/17/20101117_orvosi_tevhitek_top_10 itt (is) olvasható, hogy „csupán egy mítosz az a "szabály",
hogy 8 pohár vizet kell innunk naponta az egészségünkért. A tévhit alapja egy
1940-es kutatás, mely megállapította, hogy az embernek 8 pohár folyadékra van
szüksége egy nap során. A szájról szájra is terjedő eredmény azonban az évek
során torzult: a "folyadék" szó kicserélődött a "vízre".
Pedig ebbe a mennyiségbe beleszámít a gyümölcsök és zöldségek víztartalma,
továbbá a kávé és minden más folyadék is. Az igazság tehát az, hogy nem muszáj
8 pohár vizet inni mindennap, elegendő, ha odafigyelünk arra, hogy ne
száradjunk ki, ezt pedig bármilyen folyadék fogyasztásával el tudjuk érni.”
A másik
meg a „bio” őrület… Manapság mindent el lehet adni jó áron, amire rányomják a
„bio” bélyegzőt. Ki a csudának van ideje/türelme utána-keresgélni, hogy honnan
jön az az árú és arra meg semmi, de semmi esélye, hogy ellenőrizze, ténylegesen
környezetkímélő módon termelték-e, vagy sem.
Persze a termelés még nem is egészen adja meg a teljes képet. Mert környezetkímélő–e az az élelmiszer, amit Kínában termelnek, Amerikában készült csomagolóanyagba csomagolnak és ki tudja hol kitermelt kőolajból készült üzemanyaggal hajtott, német repülőgép, vagy svéd hajó szállít a világ egyik végéből a másikba ??? Sajnálatos módon a megtermelt áruval együtt exportálva/importálva a föld másik felén honos állatokat, növényeket – amik aztán az adott vizekben honos élőlényeket kipusztítják…
Persze a termelés még nem is egészen adja meg a teljes képet. Mert környezetkímélő–e az az élelmiszer, amit Kínában termelnek, Amerikában készült csomagolóanyagba csomagolnak és ki tudja hol kitermelt kőolajból készült üzemanyaggal hajtott, német repülőgép, vagy svéd hajó szállít a világ egyik végéből a másikba ??? Sajnálatos módon a megtermelt áruval együtt exportálva/importálva a föld másik felén honos állatokat, növényeket – amik aztán az adott vizekben honos élőlényeket kipusztítják…
Nesze
neked „bio”….
Egyébként: „A görög szó eredeti jelentése: az életfolyamatokkal kapcsolatos, az életfolyamatokra vonatkozó, élet-. A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára ötvenkilenc bio- előtagú szót magyaráz. Ám ezek nem a divatszó kategóriába tartozók. Inkább egy-egy élettani, földrajzi, műszaki, vegyészeti, űrhajózási szakszóról van szó, amelyek a tudományos nyelvben megszokottak. Ilyenek pl. biocönózis (életközösség), biofizika, biogeográfia (életföldrajz), biometallurgia, biokolloidok, bioasztronautika, biosztratigráfia stb. Ezeknél a bio- összetételi előtag után többnyire – a tudományokban megszokott – másik görög-latin eredetű idegenszó található.
Ha manapság valamit drágán akarnak
eladni, a bio- előtagot biggyesztik a szóhoz, ezáltal hangsúlyozva, hogy egészségesebb,
vegyszerek nélkül előállított termékről van szó. Így van biozöldség,
biogyümölcs, bioétel, biobor és biopiac, ahol mindezt árusítják. Továbbá van
biokertészet, ahol ezeket a termékeket „előállítják”. De van bioház, biotető és
biokazán, sőt még biomatrac is (természetes anyagokból készült matrac). A
biometeorológus pedig az időjárási tényezők élő szervezetekre kifejtett hatását
vizsgálja.” (http://www.vajma.info/cikk/anyanyelvunk/38
)
Hát,
ennyit mára. Talán még sok is. A szobai hőmérőmön 29 fok van….Jöjjön már az front !
Képek: http://hu.depositphotos.com/4043890/stock-illustration-Bio-and-eco-logos.html
és
http://www.asvanyvizek.hu/old_site/fogyasztok/tagvallalat/index.html
Esetleg a témához
VálaszTörlésÉn azért azzal vitatkoznék, hogy mindegy, mi az a folyadék. A kávé pl. azért nem helytálló, mert vízhajtó hatású és még a a benne lévő víznél is többet tol ki a szervezetből. A cukros üdítők megint csak nem túl jók. Szerintem éppen ezek miatt nyomatják a vizet - ami mondjuk nyugodtan lehet egy édesítetlen, langyos gyümölcstea vagy gyógytea is.
VálaszTörlésA sós levest itt azért nem írnám negatívumként, mert sót is veszítünk bőven a nagy melegben és azt bizony pótolni kell. A valódi ásványvizeknek itt lehetne nagy szerepük. (Mondjuk a műanyag palack, amiről te is írtál régebben bőségesen, megint az érem egy nem túl szép oldala)
Én elsősorban csapvizet és teát iszom a nap folyamán, de nyáron nálam is van ásványvíz, a gyerekek részére pedig szinte egész évben.
Lehet, hogy a dolog(=ivás útközben) szokás kérdése (is). Amikor én felnőttem ez nem volt divat. Mint ahogy hamburger-evés séta közben sem. Aki ehhez szokott, annak bizonyára természetes. Igazából én csak az eltúlzott mennyiség miatt "kárálok" :-)
VálaszTörlésen is sok mindent igy latok,ahogy irod. A vizesuveggel a kezben maszkalas akkor sem volt meg divat,amikor en felnottem,sot meg kb 10 evvel ezelott sem lattam ilyesmit az utcakon.Velemenyem szerint ez is az amerika-majmolas egyik megnyilvanulasa.
VálaszTörlésAz teny,hogy elegendo folyadekot kell fogyasztanunk,de amikor leszaladunk a sarki postara,a vizesuveget nyugodtan otthon hagyhatjuk.
Az is egy masik tema lenne,hogy az asvanyvizes palackok valoban asvanyvizet tartalmaznak-e...