Az alábbi
képek „csak úgy” mondhatnám nosztalgiából kerültek ide.… Előbb-utóbb el fog tűnni a városnak ez a
része is… Elismerem rettentően ronda helyszín s ha valaki hirtelenjében nem
ismerné fel, ez a Rózsa Ferenc és a Rákóczi úti kereszteződésben van.
Számomra
igen emlékezetes, már majdnem azt írtam, kedves hely. Vagy két éven keresztül
béreltük egy kolléganőmmel a kereszteződés alatti hatalmas pincének egy részét, melybe itt van a lejárat. Ember el
nem hiszi, míg nem látja, micsoda óriási labirintus van itt a föld alatt !!
Téglával boltozott, cseppet nem vizes, tágas, íves hatalmas folyosók – ki tudja
hová vezetők…Többekkel béreltük a pincét – én nem is tudom már pontosan kitől
(nem én intéztem az adminisztrációját – tán a Tanácstól) – de gombapincének
nagyon jó volt. Igaz, a be- meg a kitelepítés kissé fáradságos volt, de akkor
semmit sem gondoltam lehetetlennek.
Aki még
nem tenyésztett gombát – annak mondom, hogy ez úgy volt anno, hogy az
üszögpusztai gazdaság állította elő az alapanyagot, ez afféle gombaspórával
beoltott szalmaszerűség volt, amit bizonyos idő után „takarni kellett”
meghatározott minőségű földdel, aztán locsolni. Közben állandóan figyelni a
hőmérsékletet és a levegőztetést és újra locsolni és várni…
És akkor
egyszer csak megjelentek az aranyos kis sampionocskák. Reggeltől estig nőttek
és estétől reggelig még gyorsabban nőttek. Már „csak szedni” kellett.
Négykézláb az alsó sorokból, nyújtózkodva a felső-belsőkről….Reggeli torna.
Dömping idején hajnali 2-től akár….
Igen. Ilyen
volt, ha jó volt az anyag…
Ha meg
rossz volt, akkor csak a gyötrődés…Permetezni, fertőtleníteni, nyamvadt
gombákkal szégyenkezni. Eldobálni, káromkodni, tapogatni az üres pénztárcádat. Aztán
újra nekilendülni, mert az nem lehet, hogy kétszer egymás után befuccsolj…
De. Lehet.
Aztán a
következő alkalommal annyi terem, hogy nem bírod eladni. Vagy olyankor terem,
amikor nem bírod leadni. Szerződésben voltunk a gazdasággal, habár nem volt
igazán előnyös, ám mivel 8-ra dolgozni mentünk, (az irodánkba) az
éjjel-hajnalban leszedett gombát már nem tudtuk volna a piacon árusítani. Így
hát nyomottabb áron átvette a gazdaság és ő csinált bizniszt belőle….
Nem
voltak könnyű évek. Mégis, mégis, ma amikor visszamentem oda fényképezni, sok
szép és jó emlék jutott eszembe.
Tán mert
fiatal voltam. Tán mert akkor még azt hittem, nekem – ha nagyon akarom – minden
sikerülhet.
Hát ez az
idő elmúlt. A pincebejáró is lassan
összeomlik….
 |
 |
 |
 |
 | |||
Nem tudom jelenleg felidézni magamban,hogy hol lennének további fotók (linkek) a földalatti pincerendszerről,mert lennének. Sajnálatos egy történet,hogy - úgy tudom - semmi érdemleges nem történt az évek során a pincerendszer hasznosítására. (Igaz,vagy 2 éve ?-már nem kutakodom ez után a téma után sem.)
VálaszTörlésA HBC Center (?)alatti pince
Ismerjem el,"kapásból" én sem tudtam,hogy mi az utca "új" elnevezése,csak azt éreztem,hogy Rózsa Ferenc u. nem lehet...manapság ismét Alsómalom u.-nak nevezik.
VálaszTörlésValamelyest örültem,hogy a beírt link működik (nekem) - remélem a szöveget is elolvastátok hozzá. A pincerendszer adatai.(450 ezer tégla és ilyesmik.)
@x: nem emlékszem rá, hogy ezt az ajánlott cikket olvastam volna. Kösz - nagyon érdekes és jók a fotók.
VálaszTörlésFantasztikus pincerendszer es milyen szepen helyreallitottak.Kar,hogy kihasznalatlan.
VálaszTörlésEmlekszem annak idejen hozzank is elert a pincegombaszat es a nagymamam pincejeben is probalkoztak ismerosei. Tobb,de inkabb kevesebb sikerrel.
Bizony nem egyszerű a gombatermelés, a rizikó, hogy nem jön be egy telepítés, mindig ott lebeg az ember feje fölött.
VálaszTörlésA "Rózsakert" alatt is van ilyen pince és a barátaink ott gombásztak... egykor.... nem volt egyszerű ....mint ahogy írtad is...
VálaszTörlésVera: ezt nem is tudtam, hogy ott is volt pince, ill. lehetőség a gombázásra....Csak a közeli - Borgazdasági - pincékben jártam sok sok évvel ezelőtt.
VálaszTörlés