Jöhet a tél ! Levágtam a disznót.

Ami persze nem igaz, mert dehogyis vágtam én disznót…

Viszont nagyjából beszereztem ízlésemnek megfelelő minőségben - ami egyáltalán nem könnyű manapság – a füstölt árukat. Nagyon szép kolozsvári szalonnát, füstölt combhúst, végre megfelelő minőségű füstölt kolbászt kaptam, ha érdekel valakit, hogy Pécsett hol vásároltam, megírom a címet. Sütnivaló nyers hurkát-kolbászt is vettem és ami manapság már már csoda-számba megy: gyönyörű zsírszalonnát is hoztam haza, hogy végre megengedhessek magamnak egy kis friss töpörtyűt.  (Merthogy a piacon 2400.- Ft kilója, és annyiért bizony nem veszek….) Megfőtt a kocsonyám is tegnap  és pompásan sikerült ! Szóval ha mindezeket összeadom, akkor ez már tényleg majdnem olyan, mintha disznót vágtam volna. Egyedül talán még a szám íze szerinti füstölt véres hurka hiányzik – de tán csak találok valahol majd ilyent is.
(Így aztán semmiféle "bóti" felvágottra nem szorulok - s ez nagyon jó érzés.)

Merthogy most van itt az ideje – és míg sütöttem a zsírt, pakoltam el a mindenféléket, eszemben jártak a régi, gyerekkori disznóölések. Mint kisgyerek, legjobban a disznó-visítástól irtóztam. Egyszer, csak egyetlen egyszer láttam, ahogy leszúrják, de ez aztán elég is lett egy életre. Legközelebb igaz még ennél is szörnyűbb „élményben” volt részem, a vágóhídon. Rágondolni se szeretek…Igaz, a bélmosás se volt valami csábító foglalatosság nekem, kisgyereknek, anno….

De aztán a kolbász-hurka töltés, a zsírsütés, és végül a disznótoros nagy vacsora  az azért szép emlékként él bennem. Sohase értettem, hogy miért kell a hentesnek, a segítőknek kóstolót csomagolni .... aztán rájöttem, hogy ez afféle "kölcsön-kenyér-visszajár" dolog, s mi is kapunk, ha segíteni megyünk valahová.

Sokszor eszembe jut, hogy a városi gyerek, aki életében nem látott ilyent, bizony egy lényeges élménnyel szegényebb. (A lényeges szót pedig azért írtam, mert úgy gondolom, nem lenne baj, ha látnák a gyerekek, hogy ami az asztalukra kerül, hogyan, miből készül. És nem csak a disznóvágás esetében gondolom ezt.)

Egyszer régen járt a neten egy vicces szöveg, be is tettem a blogba, aki nem emlékszik rá, itt elolvashatja:

http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2010/01/disznooles-szavakban-panellako-nem-erti.html

Mindenesetre jó érzés itthon tudni ezeket a dolgokat.

Holnap kezdhetem a süti-sütést a közelgő ünnepre….

Kép: http://www.pluszportal.ro/kepek/hirek/gizicsardadiszno3.jpg