Többnyire
úgy áll a helyzet, hogy 2-3 előre megírt anyagom van a gépen, s amelyikhez
reggel épp kedvet érzek, azt mutatom meg, teszem fel a blogba. Mivel mostanában
nem nagyon mászkálok sehová és érdekes események nem történnek velem, élménybeszámolót
nem tudok írni, kettőt tehetek: olvasok, vagy/és gondolkodom. Ill. talán még
ide írnám a tévé nézést is…
Igazán
mondom, szent eltökélésem volt, hogy ebben az évben rossz, negatív, elkeserítő,
félelmetes dolgokról nem nagyon akartam
írni – és akkor ugye a tegnapi térképek, hát, mondjuk nem voltak a
vidám/gondtalan/szórakoztató kategóriába sorolhatók – habár szerintem
azért még „elmentek”.
Ma ültem
itt a gép előtt – és kószáltam a weblapok hírei között, és becs szó, nem fogom
felsorolni azt a sok rossz hírt, amire „csak úgy véletlenül” rábukkantam.
(Esküszöm, néha olyan érzésem van, mintha „valaki” vezetné a kezemet, hogy
mindig ilyenekre kattintok…)
Ma is volt
egy cikk, ami talán épp érintettségem okán, különösen érdekelt – habár, hogy
őszinte legyek semmi, de semmi újdonság nem volt már benne.http://naturahirek.hu/egy-gyogyszergyari-vezerigazgatonak-elege-lett-es-elmondta-az-igazat-gyogyszergyarakrol
Most
jutottam el oda, hogy én, aki egy „megbízható” beteg vagyok, önkényesen
elhagytam egyik gyógyszeremet. Egy évvel ezelőtt is kértem már az orvosomtól, hogy
ha muszáj ilyesmit szednem, adjon helyette másikat. Komolyan mondom lánya becsületét
nem védte volna oly vehemensen, mint azt a gyógyszert. Megegyeztünk, hogy ritkítsam
a szedést, csak 2 naponta vegyek be egyet ( közismert vérhígító A…p…). Aztán
álljak vissza a napi 1-re. Így történt – a panaszok meg visszajöttek. Így hát
most önkényesen abbahagyom a szedést – helyette inkább megtartom régi jó
szokásomat és eszem a sok fokhagymás pirítóst, amit amúgy is szeretek…De nem hagy nyugodni a gondolat, miért is erőlteti a dokim ezt és csakis ezt az egyetlen gyógyszert, holott, még én, laikus is tudom, "van mááááááásik"....
Nem emlékszem,
de talán írtam már, hogy egy barátnőmnek 18 féle gyógyszert írt fel 3 orvos, és
egyik se merte azt mondani, hogy a másik által felírtat hagyja el.
Szerencséjére szanatóriumba került, ahol „kifogott” egy lelkiismeretes orvost,
aki szörnyülködve nézte át a felírt gyógyszerlistát – és azonnal leállotta több, mint a felét. És láss
csodát, barátnőm panaszai elmúltak.
Ha a
fentiekhez még hozzáolvasod ezt:
akkor
tökéletes magyarázatot kapsz arra – ha eddig magadtól még nem jöttél volna rá, -
hogy tervezett emberirtás folyik itt.
Csak az a
döbbenet, hogy még mindig, még ennyi rossz szörnyűség hatása ellenére is,
rengetegen vagyunk.
Az az
érzésem, hogy valahol már készül egy fentieknél (gyógyszer, mérgezett
élelmiszer) hatásosabb „valami” – mert tény, a végtelenségig ez a fajta
szaporodás/életmód nem tartható fent.
Álmatlan
hajnalokon szoktam gondolkodni, hogy ha hatalmamban állna, s csodát tudnék
tenni, miképp tenném ?
Bevallom,
nem jutottam okos döntésre. Lehet, hogy a Jóisten is ezért tétovázik…..
"Gondolom mindenkinek feltűnt már, hogy irreálisan sok gyógyszerreklám van a tévében. De elgondolkodtál-e már azon, hogy milyen etikátlan dolog egyáltalán, hogy a gyógyszerek reklámozhatóak? Onnantól kezdve, hogy reklám és marketing tevékenység történik a gyógyászat területén, már nem orvoslásról beszélünk többé, hanem üzletről, azaz egy iparágról."
VálaszTörlésEzt én, mint érintett, nap, mint nap mondom, és a hajam szála égnek áll, majd csomókban hullik, amikor nem tudom meggyőzni a betérőt, hogy az, amit a reklámban látott, az ő bajára nem jó. Ne vegye meg, ne vegye be.
Mindazonáltal szerencsére a környékünkön is látok olyan orvost, aki szaktudása és nem az xy gyógyszercég hányadék lefizetési politikája mentén kuruzsol, hanem valóban gyógyít. Azt már csak mellékesen mondom, hogy itthon a generikum politika és az orvosok fenyegetettsége, hogy mekkora támogatású gyógyszert írhatnak fel büntetlenül legjobb tudásuk szerint a betegeiknek, legalább akkora kárt okoz, mint azok a dolgok, amiket ez a jóember a könyvében leír, illetve az a tengernyi átkozott reklám...
Az ételallergiás dolog azért ennyire nem fekete-fehér, mert néhány, ritka allergia létezett pl. a tejfehérjére, amit akkoriban is betartható egyszerű diétával el lehetett kerülni. De az biztos, hogy az én gyerekem fel-fellobbanó ételallergiája is inkább színezéktől vagy valami adaléksz.r-tól (bocsánat) van, mint a valódi ételtől, ez egyértelmű. Próbálunk is mindent megtenni, itthon sütünk, a kenyeret is, amit tudunk, megtermelünk, ismerőstől veszünk stb., de a menzát, vagy akár a nem családban öröklődő vetőmagok eredetét már nem lehet kontrollálni, sajnos.
VálaszTörlés