Vacsoratipp

Zöld napok vannak nálam.

Azt hiszem írtam róla múltkor, hogy a brokkoli szárából milyen pompás krémlevest lehet főzni - na az volt a levesem, tekintve, hogy előtte napon sajtmártásos párolt brokkolit ebédeltem… Ez után kedvenc kelkáposzta főzelékem következett.

Az ehhez használt káposztafejből félretettem pár levelet a következő napi ebédhez.

Ennek a receptje következik. A kel-leveleket kicsit megpároltam (nem kell szétfőzni!), egy vastagabb szelet főtt sonkát felkockáztam, belegöngyöltem 2-2 káposztalevélbe, majd ezeket a káposzta-rudakat tojásba és zabdara-búzakorpa keverékbe forgattam és a sütőben kevés olajon kisütöttem. Nem kívántam hozzá savanyút, de talán azt is lehet hozzá enni.  Ebéd-kísérő pedig az orvos által előírt 1 dl. vörösbor. :- )

 

Az alábbi képet pedig pár napja találtam, idebiggyesztem, mert azóta se tudok ránézni úgy, hogy ne mosolyogjak... Hátha szerzek nektek is egy vidám percet.

Kép helye:http://trollfesz.cc/i/196787.jpg

Kiállítás

Kedves barátomtól kaptam kiállítás-megnyitóra  invitálását, de úgy alakult, hogy egyrészt nem tudtam elmenni, másrészt, már százszor megírtam: nem szeretem a megnyitókat (vagyis ezek közönségét).

A kiállítás a Civil Közösségek Házában a Sétatéren van – ide nem szívesen járok,  valahogy olyan, mint egy szellemház… Sehol senki, ma még csak a takarítónő sem üdvözölt (délután mentem), de az irodaajtók résnyire nyitva – szerintem, ha hónom alá kaptam volna egy képet, akkor azért kijött volna valaki…

Engem szörnyen zavar ez a helyzet, hogy bemegyek valahová megnézni egy kiállítást – ami (természetesen és szokás szerint még csak véletlenül sincs kiplakátolva sehol az utcán!) szóval bemegyek és mivel ügyes nagy kislány vagyok, szépen egyedül körbejárom a termeket, felgyújtom a villanyt, megcsinálom a fényképeimet és senki, de senki a világon rám nem néz, rám nem köszön…Én itt kifejezetten rosszul érzem magam minden alakalommal, ahányszor ide bemegyek.

No mindegy, ez az ellenszenv  úgy tűnik maradandó bennem – de a kiállításra kíváncsi voltam.

Az alkotóról itt olvashattok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kazinczy_G%C3%A1bor_%28grafikus%29

A képek modernek – engem egyáltalán nem érintettek meg, nem tudnék egyet sem kiemelni közülük, amire azt mondhatnám: ez tetszett. Persze ez ízlés dolga, biztos sokan vannak, akik rajonganak az ilyesféle alkotásokért.(Bár megfordult a fejemben, hátha a helyszín van rám ilyen negatív hatással...?)

Fényképeket csináltam, tán csak azért, hogy elhiggye az olvasó, tényleg jártam ott: 

Mondom, sehol, senki....

Néhány kép

Semmi különös, csak dokumentálása annak, hogy színesedik a kertem, hogy nőnek az eldugott öreg vöröshagymából a friss zöldhagymácskák és szépen fejlődik a házi medvehagymám is:

Hát nem szépségesek ?

Hasznosíthatók is vannak, nem csak szépek

Az orgonának nem sok idő kel, a Júdáspénz meg már kinyílt

Ebből lesz a "csoda-paradicsom"....

A ló

 

Frissebb hírt én se tudnék írni: http://www.pecsma.hu/pecs-aktual/folyamatosan-orzik-a-lovat

Mondjuk a cikk végén szereplő összegektől kissé összeborzadtam, mert ha – az egyszerűség kedvéért csupa ráérő, vagyonos nyugdíjassal számolok, akiknek bakfitty a 2000.- Ft egy kiállítás belépőjeként, akkor is, ha nem tévedek 100 ezer látogató kellene, hogy nullszaldósak legyenek. Hát nem tudom,….

Lehet, hogy tényleg van százezer ember, akik kíváncsi Leonardora ?

A ló tegnap meg még igenis ketrecben volt. Én akkor jártam ott fotózni…..De szemmel láthatóan jól erezte magát ezen a mi ronda főterünkön.

                                               ********************

Egy kis utólagos kiegészítés: „Március 18-án kezdték el építeni a Leonardo által megálmodott Kolosszus mását, a 8,5 méter magas Sforza-ló szobrát, melyet a mester eredetileg Francesco Sforzának, Milánó hercegének tervezett. A 13 tonnás művészi építmény talapzatába statikai okokból (a kiegyensúlyozás végett) körülbelül 8000 liter vizet tesznek.”   www.leonardopecs.hu   Az oldalon a kiállítások belépőjegy árai is láthatók.

A galambbegyről és egyebekről

Nem bírtam magammal, ki kellett már mennem a Gyükésbe, körülnézni, milyen is az idei koratavasz.

És milyen jó, hogy kimentem, mert ha a jövő héten megyek, már lemaradok kedvenc tavaszi delikatesz salátámról a galambbegyről.

El is gondolkodtam, miközben szedegettem, hogy vajon hányan veszik(vennék) a fáradságot két maréknyi salátáért kigyalogolni a rétre és 200x lehajolni. (Vagy többször. Itt egy kép: a szűrőben a megtisztított salátácskák, mellette 3 „tő” lehet szorozni, találgatni, hány tő van a szűrőben…)

Szokás szerint mindent lefényképeztem, ami „útba-esett”. Nem baj, hogy rajtam kívül senkinek nem mondanak ezek a képek semmit, vagy alig valamit, nekem örömömre szolgált meglátásuk, megörökítésük, és bármikor, ha ide visszanézek, ez a délelőtt fog eszembe jutni.

Pl. érdekességként lefényképeztem 4 helyszínt, ahol lehet, ill. nem lehet a galambbegyet megtalálni:

 

1. Legkedvesebb helye a 2 évvel ezelőtti vaddisznó túrás. 
Itt laza volt a föld, amikor a magocska iderepült, 
és könnyen gyökeret tudott ereszteni. Időközben 
más növények is társultak hozzá, a hajdani 
túrásnyomot csak én látom.

 

2. A tavalyi túrás, sőt ez esetben valószínű egérlyuk keresés – 
ahol még csak elkezdődött a zöldek betelepülése

 

3. A tavaly őszi, tél-eleji  túrás, ahol csak a legerőszakosabb füvek, 
abból is csak pár szál látható

4. Ezt meglehet, ma reggel túrták...

Ha alaposan körülnézel, vannak ám állatok is ! 
Itt pl. 5 mátyásmadár látható a száraz fán

Fogalmam nincs, milyen lepke hernyója, de nagyon szép. 
Fekete-fehér elegáns szőrméjéhez piros kalapot visel...

Ezt sajnos nem én fényképeztem, de vagy negyed órát 
rohantam egy pont ilyen után, s mégse tudtam "elkapni" 
egy kép erejéig. Itthon aztán a neten megtaláltam. 
Ez egy hajnalpír lepke - gyönyörű a neve is.

Kép innen: http://a404.idata.over-blog.com/3/76/68/49/Papillons.01/Aurore-003.JPG 

Ez viszont saját kép, a fotózott "sztár" neve: kis tűzlepke. 
Szerintem ez is gyönyörű !

Ezen a két képen ugyan állat nem látható, csak a nyomuk: 
a felsőn tücsöklyukak, az alsón az az ösvény - 
amin évekkel ezelőtt mi is jártunk. Összeszorult a 
szívem, hogy most egyedül megyek rajta, ugyanakkor 
örültem is, hiszen legalább a "nyomunk" megvan még...

Ezek testvéreiből főtt a pitypangméz...

Ösztörűs veronika

Fürtös gyöngyike

Janka tarsóka "erdő"

Keskenylevelű útifű és kutyatej de rengeteg...

Amivel nem tudok betelni, olyan szépséges: a vicsorgó. 
Mint valami orchidea ! Azzal a különbséggel, hogy ez a sáros, 
száraz levelek közül előbújó csoda !

Medvehagyma a csontszáraz patak partján

A fenti két képen: embernyomok, kivágott akácok 
és a szépséges, hatalmas barkájáért csutkára nyírt fűz-bokor.
 Az egész réten ez az EGYETLEN ilyen gyönyörű 
barkát nyíló bokor van. Minden évben ennyire 
tönkreteszik....Én nem is értem, miképp él még.

Véletlenül "idevetődött" félvad gyümölcsfák, szilva és barack

A patak medervonalát jól jelzik az elsők közt zöldülő fűzfák

Zöld bársony. Megnyugtat, betakar, hitet ad.

"Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent..."  Nekem nagyon sokat.

Ma is kimegyek... Szedni kell/lehet a csalánt a teához.....meg különben is...Jó ott nekem.