2014. április 3., csütörtök

Duma-délután



Három ( öreglány – bocsánat) idős hölgy beszélget egy cukrászdában:
Egyik: - Nekem ezt nem lenne szabad, de hát szentidőbenegyszer csak megengedhetem magamnak…
Mire a másik kettő: - Nahát ! Pont ezt gondoltam én is…
És megrendelik a csodálatos süteményeket, majd jóízűen megeszik, enyhe lelkiismeret-furdalással szívük mélyén. A dokinál úgyis letagadják….

Aztán a tejszínhabos kávé és a sütemények felett megindul a diskurzus, elsősorban a régi ismerősökről, kiél-kihal, aztán a családról (de ebben a sorrendben !) aztán ahogy elfogy a téma (hiszen elég jól ismerjük egymást) az egyik bedobja:
- És mi a véleményetek, most akkor tényleg élnek a Hold másik felén valakik ? (Lásd pl. : http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/08/a-hold-sotet-oldala-amirol-hivatalosan.html#.Uzz2laJ8_B0 )

Komolyan mondom, kár, hogy nem volt valami titkos kis hangfelvevő a kezem ügyében, mert roppant érdekes eszmecsere alakult ki. Melynek az lett a vége, hogy közös egyetértéssel megállapítottuk: manapság semmit se lehet, vagy mindent el lehet hinni. Pro és kontra a tévében, újságban, neten (= mert „természetesen” mindhárman net használók vagyunk !) olyan mérhetetlen mennyiségű információ zúdul ránk, hogy azt a mi agyunk már nem képes se felfogni, de sajnos még csak szelektálni se: hogy a rosszat eldobom/elfelejtem, a jót pedig megőrzöm.
Arra sem tudtunk rájönni, - mert ilyesmikről az „ifjak” nem beszélgetnek velünk,  - hogy ők vajon miképp állnak ezzel ? Miképp szelektálnak ? Mekkora szerepet játszik az életükben az efféle téma ? Mert nyilván van egy néhány olyasmi, ami bennünket már nem annyira érdekel/érint, (pl. szex, szerelem, karrier) s ezek a fura érthetetlen témák ezeknek a helyét foglalják el, csak azért, hogy legyen min törni a fejünket….

Este aztán itthon elgondolkodtam ezen a délutánon, és – mint olyan nagyon sokszor mostanában – a Nagymamám jutott eszembe. Ha ő anno összejött két barátnőjével, miről csevegtek ? Receptet cseréltek ? Kézimunkamintákat ?  Mert hogy a technika nem túl sok szerepet játszhatott az életükben, de legfőképp egy lányos délutáni dumcsiban, az biztos.
Csak abban nem jutottam magammal egyezségre, kinek volt jobb ? Nekik, vagy nekünk ?








2 megjegyzés:

  1. Azt nem tudom, hogy nagyanyám barátnői dumadélutánon miről beszélgetett volna. Azt tudom, hogy nagyapámék is hasonló sorrendben beszélgettek. A vége mindig mezőgazdasági rovat volt, szőlő, gyümölcs várható termés, lovak és egyebek. A Ti "bűnözős" süteményetek még mindig egészségesebb, mint a mi fröccsünk és borkorcsolyánk. Abban egyetértünk, hogy mi sem valljuk be a háziorvosunknak.

    VálaszTörlés
  2. Ellenkező "véglet." ? Én egy játszótéren voltam, igaz beszélgetésekbe nem hallgattam bele. Épp' elég volt (nekem) a felnőttek és némelyik gyerek viselkedését" megtapasztalni !(látni) Persze,tisztelet a kivételnek!
    Más : épp' én is arra gondoltam (...) EGY gombóc fagyi 180 Ft-volt... ( igaz,a minőségétől függően azért 4 cl.vodkát,vagy egy doboz sört is lehet venni.)
    Más : nincs sok értelme az "elhallgatásnak" (orvosnál) - mert előbb-utóbb úgyis kimutatják,vagy ami rosszabb (?) - "jelzi" a szervezet. * Szerintem nem 60 év felett kellene az egészségre vigyázni! (sokkal előbb) - ill.viszont minden létező marhaságot sem kell elhinni,ami a neten olvasható !

    VálaszTörlés