A
lekvárfőző fakanalam olyan öreg volt már, hogy nem is csodálkoztam, amikor
eltörött. Pár nap múlva a vásárban járva
eszembe jutott, hogy kellene egy új, nagyméretű, lekvárkavaró fakanál nekem, s
vettem is egy újat.
Most
használtam először: meggylekvárt kavartam vele. Amikor a lábos alján maradt
kevéske maradékot kikanalaztam és elnasiztam, éreztem, hogy valami nem
stimmel…Olyan fura, elmondhatatlan íze volt – elsőre a büdösbence bogár jutott
róla eszembe, ami – valljuk be nem igazén kívánatos egy meggylekvárban. Mivel
én mostam, pucoltam, magoztam a gyümölcsöt, tudtam, bogár nem kerülhetett bele.
Hát akkor
mi ? Nem kellett sokáig gondolkodnom, azonnal a fakanalat vettem kézbe és
szagoltam meg. Hát valami elmondhatatlan büdös szaga volt.
Én nem
tudom, hogy valami baj volt a fával,
vagy a meggy savassága kezdte meg, vagy – miként most hallottam valakitől –
használat előtt be kellett volna olajozni (soha életemben nem csináltam
ilyesmit az új fakanalakkal) – mindegy is…
A lényeg,
hogy 6 üveg meggylekvár bánta az én új fakanalamat. Ment a pálinkafőzdébe… Még
szerencse, hogy egész véletlenül kaptam még egy vödör meggyet – így hát megvan
mégiscsak a jövő évi szükséglet. Ezt már nem az új fakanállal kavartam – nincs
is semmi baja…
Leírtam
ezt a tapasztalatomat, mert ha egyszer közületek valaki szintén új fakanalat
vesz a kezébe – hát akkor azt ne befőzéskor tegye…
Egyébként
keresgélve a neten találtam az alábbi részleteket, ami a vágódeszkával
kapcsolatos. Nekem sosem volt műanyag, mindig csak fa vágódeszkát használtam,
ezeket olvasva nem is fogok változtatni a szokásomon. Műanyag fakanalam se volt
soha – habár lehet, hogy az nem lett volna büdös…Ámbár ki tudja. Vannak a
büdösnél ártalmasabb dolgok is, melyek belefőhetnek a lekvárba…
„…Dean Cliver és Nese Ak, a Wisconsin Egyetem
mikrobiológusai 1992-ben kezdték vizsgálódásaikat a fa és műanyag vágódeszkák
terén, és 1994-ben publikálták eredményeiket. A vizsgálat során tízféle
keményfa-deszkát, négyféle műanyag polimert valamint egy keménygumi deszkát
fertőztek meg ismert mennyiségű Escherichia coli, Salmonella typhi,
Camoylobacter jejuni, Listeria monocytogenes és Staphylococcus aureus
baktériummal – ezek a feldolgozatlan húsok által terjesztett leggyakoribb
kórokozók.
Meglepve tapasztalták, hogy míg a fa vágódeszkákon három percen belül kipusztult a baktériumok 99,9 százaléka, a műanyagokon nemhogy nem pusztultak el, hanem vígan szaporodásba fogtak. Egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten tárolva a különféle deszkákat, a műanyagok felszínén megnőtt a baktériumok száma, míg a fákon lenullázódott.
Tény és való, hogy a műanyag deszkák felszínéről könnyebben lemoshatók a kórokozók, mint a fáról – ez azonban csak a vadonatúj vágódeszkákra érvényes. A használt, késsel összekaristolt műanyag lapokról gyakorlatilag lehetetlen teljesen eltávolítani a megtelepedett baktériumokat….”
Meglepve tapasztalták, hogy míg a fa vágódeszkákon három percen belül kipusztult a baktériumok 99,9 százaléka, a műanyagokon nemhogy nem pusztultak el, hanem vígan szaporodásba fogtak. Egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten tárolva a különféle deszkákat, a műanyagok felszínén megnőtt a baktériumok száma, míg a fákon lenullázódott.
Tény és való, hogy a műanyag deszkák felszínéről könnyebben lemoshatók a kórokozók, mint a fáról – ez azonban csak a vadonatúj vágódeszkákra érvényes. A használt, késsel összekaristolt műanyag lapokról gyakorlatilag lehetetlen teljesen eltávolítani a megtelepedett baktériumokat….”
Bizony, öregen is...
VálaszTörlésSajnos mi gázszerelőket várunk - így aztán csak annyit, hogy együttérzésem.
VálaszTörlésViszont (állítólag) a rézből készült kilincsen kevésbé van baktérium ? - vagy ami fontosabb, ne feledjük, hogy a beleinkben (?) meg kb. 1,5 kg van.