Gombaszedős délután

Tudtam, hogy jönni fog az eső…Azt is tudtam, hogy ha ma nem megyek fel gombáért a hegyre, akkor idén már nagy valószínűséggel nem lesz rá módom, mert le fog hűlni a levegő – a gombák visszabújnak a föld alá és legközelebb jövőre lehet majd megtalálni őket.

Ugyanakkor Lili elvesztése óta valami ostoba félelem van bennem, nem merek egyedül az erdőbe menni. De  végül olyan erős volt a belső kényszerem délután, hogy mégiscsak beültem az autóba, s miután lejelentkeztem a barátnőmnél – megjelölve visszatérésem időpontját, s kérve őt, ha nem hívom fel este 6-ig, akkor kezdjen el kerestetni az adott területen – végre felmentem a hegyre gombázni.

Attól is tartottam, hogy a lelkem miképp fog reagálni a rég látott helyekkel való  újbóli  találkozásra, de  - miként a Gyükésben – lám, az erdőben is meg tudtam állni már  sírás nélkül….

A „szokott” helyünkön leparkoltam a kocsival, fogtam a kosaramat, késemet, s irány a fenyves. Merthogy fenyővargányáért mentem. Szomorú látványt nyújt az erdő – lényegesen megritkultak a fenyők, a betegségük miatt került sor kivágásukra. Igenám, de a vágás, vagy a természetes elhalás/kidőlés a környezetet igencsak tönkretette. Nem csak kidőlt, halott fák hevernek több helyen, de a visszahagyott ágak, tuskók miatt olyan "rendetlen" az erdő képe. Tudom persze, hogy a természet majd megküzd ezzel is, miként megküzdött a több évtizeddel ezelőtt errefelé pusztított tűzzel is. Az ott még meglévő fenyőkön már csak én látom az égésnyomokat.

Találtam vargányát, habár pár nappal előbb nagyobb siketem lett volna – elég sok elöregedett már. Voltak másféle gombák is, de mivel gombaszakértői vizsgálat csak vasárnap van, ezekből nem szedtem, csak fotóztam és itthon próbáltam meghatározni őket a gombakönyvemből. Ne vegyétek a képek alatti feliratot 100 %-osan biztosnak !

Aztán kitikkadva hazaértem, először magamat tisztítottam meg, fürdéssel, hajmosással, s alaposan körülnéztem, nem hoztam-e haza esetleg a gombával együtt kullancsot is. De most megúsztam, a kullancsok az erdőben maradtak…

Majd nekiláttam megpucolni és már el is készültem, amikor eszembe jutott, hogy a majdnem teli kosarat nem fényképeztem le… Így hát a képen csak a feldolgozásra szánt mennyiséget láthatjátok.

Felaprítottam, hagymán, zsíron megdinszteltem, bedobozoltam, öt szép adag lett belőle. Gyakorlatilag bármire felhasználható, krémlevestől a mártásig.

Egyébként ma hallottam, annyi gomba volt a piacon, hogy az igazi vargányát is meg lehetett venni 1000.- Ft-ért.

Kár, hogy jön a eső…

Amerre nézel, gomba nő

Fenyővargányák

Piroshátúak(?)

 

Begöngyölt-szélű cölöpgomba, változó tinorú (?)

Fenyőpereszke (?)

 

Ezek is piroshátúak (?)

 

Nem tudom milyen gombák

 

Fehérhátú gyilkos galóca, valamilyen pöfeteg (?)

 

Kilátás a kőbányától K-re

 

A felhagyott kőbánya

 

Erdei ganéjtúró és bablevelű varjúháj

 

Elkésett harangvirágok

 

Papsapka és pirítógyökér bogyója

Kéküstökű csormolya

Irtásnyomok1

Irtásnyomok2

 

A kivágott fák gyűjtőhelye

              

És végül: ennyi lett a kosárnyi gombából...