Rendszeres olvasója vagyok a http://wangfolyo.blogspot.hu –nak
A mai
post címe ez: „Späti”
Hát nem
hagyott nyugodni a dolog, szerettem volna kideríteni, mit is jelent ez – de úgy
érzem, nem jártam teljes sikerrel, ráadásul menetközben rendesen el is
kalandoztam a témától – de azért leírom „merre jártam”…
Tehát:
először is kiderítettem – amit ugyancsak nem tudtam - hogy bizonyos kisebb
elárusító helyeket Németországban különbözőképp hívnak:
Kioszk Észak- és Dél-Németországban,
Svájcban,
Bude Düsseldorf és Köln környékén,
Späti Berlinben, Drezdában és
Lipcsében(de Berlinben használják a Budike szót is).
Ezekről
én életemben sose hallottam. Adatok innen:
Aztán
átnyergeltem a Späti-ről a Kioszk-ra – mert az már legalább ismerős szó volt.
Valójában,
ha e mai keresés előtt engem megkérdez valaki, hogy mi a kioszk – azt vágtam
volna rá, hogy a Kisiparosok Országos Szövetsége
rövidítése – bár a szó végi „K”-t nem igazán tudom hová tenni. (Meg nem
fordult volna a fejemben, hogy ez is sváb őseim „hozadéka”.)
De mi
derült ki róla ??? Ezt találtam:
Kioszk
1. kerti
ház, lak, pavilon;
2. árusító bódé;
3. nyitott, kör alakú építmény zenekarok számára;
4. villaszerű, fedett épülettel rendelkező, kertes vendéglátó-ipari egység.
2. árusító bódé;
3. nyitott, kör alakú építmény zenekarok számára;
4. villaszerű, fedett épülettel rendelkező, kertes vendéglátó-ipari egység.
(Eredete:
perzsa, török !!)
A pécsi kioszk http://static.panoramio.com/photos/large/69329380.jpg |
Függetlenül
attól, hogy egy betűszónak tartottam, azt is tudtam, hogy Pécsett a Sétatéren
lévő aranyos kis épületet is kioszk-nak hívják – ám mivel itt enni-inni
lehet, valahogy olyan elgondolás élt a
fejemben, hogy ez is valamiképp a KIOSZ-hoz köthető…
(MEDOSZ,
ÉDOSZ, KPVDSZ, - tele volt a világ efféle szavakkal….)
Aztán még
kicsit tovább keresgéltem és olyasmit is találtam, hogy valamiféle, az
érintőképernyős szerkezetekkel kapcsolatos elnevezés is.
„KIOSK -
Információs kioszk: Nyilvános,
interaktív elektronikus terminál, amely a közhasznú információkhoz való
hozzáférést segíti. Kioszk lehetne egy személyzettel üzemeltetett
ügyfélszolgálati pont is, de ma már inkább a billentyűs, érintős vezérlésű
képernyővel ellátott, hálózatra kapcsolt berendezéseket jelenti, ahol a
polgárok az őket érdeklő információkat megszerezhetik vagy üzeneteket,
tranzakciókat továbbíthatnak harmadik személy közreműködése nélkül.”
Hát
remélem, sikerült a fejemben rendet rakni. Miközben kóboroltam a neten,
találtam egy pár perces kis videót is, aki akarja (s beszél németül)
megnézheti, ebből is kiderül, hogy mi ott a kioszk. http://hu.myvideo.de/watch/9600408/Muenchen_Erster_Spaeti
Ja, azt
nem tudtam meg, hogy a Wang folyóban mit jelent a Späti…..de azért „jó kör”
volt ez.
A Kiosk nekem azonnal egy bódé (újságos) illetve valami mást árusító hely itt nálunk Bajorországban.
VálaszTörlésA Bude szó Berlin és környékén (Brandenburg) szobát és egy pl. sültkolbászos bódét is jelent.
A Budike szó nem ismerős, de kapcsolatban vagyok egy "földivel" ez ügyben.
Ugyanakkor a Späti szó brandenburgi páromnak ismeretlen.
Megnéztem a Wang oldalát és szerintem a Späti ebben az esetben a késő, kései (spät) szóra vonatkozhat. A kései órán olvasgató férfire utalhat, de el tudom képzelni, hogy egy utalás a regény tartalmával kapcsolatosan, szintén egy kései témával összefüggésben.
Sem a Budika, sem a Späti szavak érthetőek a brandenburgi és a drezdai ismerőseimnek. :-(
VálaszTörlésszómagyarázatokat innen vettem
VálaszTörlésItt a Ruhr Vidéken a Kiosk egy kis egyszobás helységet jelöl, mely vagy önállóan áll, vagy egy ház egy földszinti helysége. Újságot, italt (főleg rövid italt), kávét és cigarettát lehet venni. Reggelente itt huzzák be a snapszot a munkába indulók.
VálaszTörlésBude, saját tapasztalatom szerint nem jelent egy elárusító helyet. Inkább egy szobát, mely rendetlen, esetleg koszos, például egy diák szobáját (Studentenbude). Gondolom innen jön a magyar budi is.
A Späti kifejezés errefelé nem használatos..
Trebbin Ágost : Pécsi Színek és hangulatok c. könyv I.kötet 105-107 old. Talán nem is gondolnák,hogy már 1892-ben felmerült az építése ( ők is kioszk nak nevezték) - aztán volt pár "bonyodalom" - végül 1896.07.14-én elkészült. Építette Schlauch Imre - jól és olcsóbban a tervezettnél. Viszont (már akkor is ! ) nem volt könnyű bérbe adni. (stb.) (15:00-23:00 óra között volt nyitva - kezdetben)
VálaszTörlésMás 8emlékezetből) - raktak rá egy emléktáblát, azzal is voltak valamilyen hibák - írta Mendöl Zsuzsa ?- (így emlékszem)
Röviden ennyit. :-)
Szia Névtelen ! Hogy az ember folyton tanul - pedig csak egy aprócska kis témát dobtam be... :-)
VálaszTörlésNekem ezt a Späti szó nagyon tetszik - még sosem hallottam, innen indultam el keresgélni e témakörben...
Egyébként bizony meglehet, hogy jól gondolod, a budi eredetét is.
Örülök, hogy idetaláltál !
Kárpátalján a kioszk szót használják az újságos bódékra, melyben megtalálhatóak még a mindenféle apróságok, mint pl. képeslap, apró édességek, rágógumi, pár könyv, anno cigaretta, kulcstartók, mint a magyarországi trafikokban.
VálaszTörlés:-) :-) Ó micsoda nemzetközi olvasótáborom van - Németországtól Kárpátaljáig - hát nem semmi. :-) Őszintén örülök, hogy idetévedtek !!!
VálaszTörlésÉs hát igen, ahány terület/náció/korszak - annyiféle módozata, jelentése van ennek a szónak. Mindenesetre érdekes...