Én a 60
évvel ezelőtti, kicsinyke, hímzés-gyakorló rongyocskámat sem dobtam
(még) ki – hogy lehet az, hogy valaki egy hatalmas nagy követ püföl hetekig, hónapokig – aztán
csak úgy ott hagyja, mint…(nem írom a csúnya hasonlatot) ???
A
napokban – elmentem a Damjanich utcába, ahol régebben a PTE Művészeti Kar
lakott, mielőtt átköltöztek volna a Zsolnay negyedbe. Azt akartam ellenőrizni,
hogy az évekkel ezelőtt ott felállított szobrász diplomamunkák megvannak-e még ?
Részben
kellemes meglepetés ért, mert megvannak !
Részben
viszont elgondolkodtam, hogy van ott egy halom össze-vissza dobált faragott kő
– némelyik sokkal szebb a Weöres szobornál – és senkinek nem kellenek,
nincsenek rendben felállítva - habár a hatalmas parkban akár erre is lenne
lehetőség (igaz a fűnyíróval kerülgetni kéne őket).
Mert azt még elfogadom, hogy valószínű az anyagot
(=követ) nem maguk a végzősök vásárolták – tehát így nem is lehet teljes
egészében az ő tulajdonuk a szobor, s ezért nem vihetik haza - bár a kőből, alkotás mégis csak az ő
segítségükkel lett, tehát „némi” közük csak csak van a dologhoz…. De úgy
látszik, senkinek sem fontosak – ami (legalábbis számomra) szomorú. Miféle
emberek azok, akik nem tudják értékeiket
megbecsülni ?
Nem
akarom a kakaót kavarni – nem is fogom én ezt a kérdést így direkt feltenni
senkinek. Ám épp mostanában történt az az érdekes eset, melyből kiderült, hogy van, akinek a 45 évvel ezelőtt készített szobra,
vagy szobrának az ügye is a szívén fekszik, pedig az alkotásoktól sok ezer km
választja el.... Azt
mondta egy kedves barátom, hogy ez is az egyik különbség a keleti és a nyugati
emberek között. Akiről ugyanis a fentebbi történet szólt, Tokióban él, nem Pécsett.
Nos akkor
csak nőjön továbbra is fű az alkotásokon, lepje az avar – ha senkit se zavar….
….csak
engem.
Hoztam
pár képet az elhagyottakról:
Sgrafikko-szerüséggel most találkoztam először. Nem ismertem ezt a technikát.
VálaszTörlésnagyon érdekesnek találom, de szerintem nem időtálló. A kövek így befejezetlenül is szépek, kár értük. A mai gíccs-özön helyett amit ránk ontanak új avatások alkalmából, igen jól növelnék a közterületek esztétikai megjelenését. Ebben nincs politika, így tehát nem kell senkinek.
Minden műalkotás vagy szellemi termék, amit az ember egyetemi polgárként készít, az az egyetem tulajdona. Sajnos.
VálaszTörlésKyba: örülök, hogy egyetértesz velem....
VálaszTörlésNévtelen: sejtettem, hogy így van - de nem tartom igazságosnak ! (Nem mintha bármit is változtatna a tényen, vagy bárkit is érdekelne a véleményem, de VAN véleményem.)
Bizonyára csak melléütés (az egyik hozzászólásban)- helyesen sgraffito.Bár laikus vagyok és beltéren sokkal többet láttam már,- úgy gondolom, hogy napjainkban vannak már "időjárást álló" vakolatok is. Régebben pl. említettem az uránvárosi posta falán lévőt,amit letakartak. (beltéri) (stb.) [ Bár Aranyosf. a volt Nádorba nem akar bemenni... úgy emlékszem,hogy néha ott, néha a Zsolnayban (?) - a végzősök kiállítják az alkotásaikat. Én is úgy gondolom,hogy az "egyetem tulajdona," - a többi viszont egy más történet lehet(ne).
VálaszTörlés