...ajánlással
kaptam az alábbi címet. Nos, tényleg érdemes volt, akit csak egy kicsit is
érdekel az építészet vagy az a magyarországi építés-történet, szánjon rá időt ! Nagyon megéri. És senkit se
zavarjon, hogy 2011-es cikk, sajnos aktuális ma is minden sora. Sőt !
Egy rövid
idézet belőle:
„…A
magyar falut immár három megroppantó csapás érte az elmúlt hatvan évben. Az
első volt a szocialista kollektivizálás, amely megszüntette a föld
magántulajdonát. Az önálló, észjárásában karakteres parasztot bérmunkássá
tette, és lelki győzködéssel elhitette vele, hogy a „múltat végkép eltörölni”,
a saját örökségét jelentő portával és házzal együtt, ez a felemelkedés
követelménye. A negyven évig tartó korszak – ami teljes nemzedékváltást jelent
– évezredes hagyományokat, beidegződéseket, tudást törölt ki a népi
emlékezetből, szinte teljesen.
A második
csapást a rendszerváltás tette, egy második falurombolás erejével. A
megvesztegető privatizációval, a kárpótlási jegy szemfényvesztéseivel, a még
életképes agrárüzemek szétrontásával, az élelmiszeripar elkótyavetyélésével, a
hazai vállalkozások piaci ellehetetlenítésével. Mindehhez járult a falu
önigazgatásának, szociális szerkezetének, közlekedésének, közrendjének,
kulturális jellemzőinek ügyetlen, felelőtlen vagy szándékos tönkretétele.
A
harmadik csapást az új észjárás mérte a falura, amely immár világjárványként
pusztít a Földön. Az istene Mammon, vallása a pénzcsinálás, erkölcse, az nincs.
Szeretetet nem ismer, az irgalmatlanság a személyes szabadság és az
önmegvalósítás feltétele. Ez az eszme olyan, a falura jellemző mentalitást
szüntetett meg, mint az önmérséklet, a takarékosságból fakadó fejlesztés, a
szolidaritás, az önbecsülés és közbecsület vagy a valláserkölcs és
hagyománytisztelet….”
Valami ilyesmiben szeretnék lakni.... |
Mostanában
úgy tűnik (igaz rég nem voltam könyvtárban) – jobbnál jobb, érdekes és értékes
anyagokat, blogokat találok a neten. Olvasok, olvasok és gondolkodom, más
dolgom nem nagyon lévén.
És –
valószínű mint minden más idős ember – én is újra és újra végiggondolom az
életemet, elképzelem, ha
most lennék harminc éves (mai eszemmel és tudásommal) miképp is kezdenék „élni”…
Nos,
nagyon nagy a valószínűsége, hogy itt-hagynám a várost és falura mennék. Volt is
vagy 10-15 éve egy gyenge próbálkozásom erre, de időben rájöttem, hogy 50
fölött magányos nőnek falura menni = öngyilkosság. Hát maradtam városlakó – de színezgetni
a soha meg nem valósuló álmokat azért még ma is tudom….
Az alábbi szöveg szerepelt eredetileg a blogban, de 2022-ben "frissültek" az infók. Lásd a legalul beillesztett videót. Annak is az elő 2-3 perce érdekes. (=Nem a halottat vitték ki a "lélekajtón" hanem a "lélek" távozott azon át - azért nincs is előtte lépcső.)
Az alábbi szöveg szerepelt eredetileg a blogban, de 2022-ben "frissültek" az infók. Lásd a legalul beillesztett videót. Annak is az elő 2-3 perce érdekes. (=Nem a halottat vitték ki a "lélekajtón" hanem a "lélek" távozott azon át - azért nincs is előtte lépcső.)
Egy kedves olvasómtól érdekes információ érkezett – amit én
(bevallom) nem tudtam.
Ezúton is köszönet érte.
"Tudtad-e, hogy a lélekajtókat mire használták? Vannak vidékek, ahol
gyakori az ilyen építkezés, mint például a Te óbányai képeden is látszik. Soha
nem azon jártak be a házba, nem véletlen van kiskapu is az udvari bejáraton. Ezek
az ajtók arra voltak hivatva, hogy itt vitték ki az elhunyt koporsóját a temetéskor,
innen a lélekajtó név is."
A neten nem sokat találtam e témáról, de az alábbiakat mégiscsak
bemásolom:
"A “hosszú” házak oldaltornácosak, amit erre gádernak, pitvarnak
hívnak. A tornácok oszlopai kőből, fából egyaránt készültek. A valódi
tornácokat az utca felé “lélekajtó” zárja le, amely befele nyílik, egy-vagy
kétszárnyú, felül színes ólomüveggel beüvegezett, amelybe a ház építési
idejének dátuma van belecsiszolva."
Az
utcafrontra merőleges tornácos házak homlokzatán két ablak és egy bejárati ajtó
is van majd egy méteres magasságban – ám lépcső nincs előtte. Se bemenni, se
kijönni nem lehet ezen az ajtón. Régen a faluban nem volt ravatalozó, és a
halottakat a saját házukban búcsúztatták el. A temetés napján, amikor a
halottas kocsi megérkezett, ezen az ajtón adták ki a koporsót.
Ez a népszokás nem egyedülálló a világban, mert Szerb Antal is említi az Utas és Holdvilág című könyvében. Perugiában "halott kapunak" nevezték azt, a városi házak kapuja melletti befalazott kaput, amelyet valakinek a halálakor bontanak ki, hogy ezen adják ki az elbúcsúztatott halottat a koporsóvivőknek.
Ez a népszokás nem egyedülálló a világban, mert Szerb Antal is említi az Utas és Holdvilág című könyvében. Perugiában "halott kapunak" nevezték azt, a városi házak kapuja melletti befalazott kaput, amelyet valakinek a halálakor bontanak ki, hogy ezen adják ki az elbúcsúztatott halottat a koporsóvivőknek.
Elkezdtem olvasni, de nem jutottam a végére, pedig érdekel - majd este! A mi házuk is háromosztagú volt, amihez építettek két szobát és ezzel teljesen alávertek a hagyománynak, öszvér lett, semmihez sem hasonlítható.
VálaszTörlésSzerintem manapság a városokból sokan jönnek ki falvakba lakni, mert a gazdálkodás lehetősége többeknek megélhetést jelent. No, persze, aki hajlandó dolgozni! Mi is igyekszünk önellátásra berendezkedni, a legfontosabb tervünk, hogy ne kelljen segítség. Ez azért teljesen nem megvalósítható - pl. villanyáram -, de sok minden igen! Élhető a falu, én úgy gondolom.
Ami az építészetet illeti, olyan falu kevés van az országban, ami teljesen autentikus. A műemlék házakat védik, amíg tudják, de pl. mellettünk is van egy, amiben a lakók kicserélték a nyílászárót műanyagra. Az önkormányzat nem segítette őket abban, hogy az eredetihez legalább hasonló ablakok kerüljenek oda. Szegény család, gyerekekkel, átfújt a szél a lakáson... Erre volt pénzük. Nagy dolog, hogy ezt is meg tudták tenni, - meg akarták! - és pl. nem itták el azt a pénzt... Sokat tudnék a témában írni, de mennem kell.:)
Én eléggé régóta olvasgatom az építészfórumot, mert sok mindenben "segítséget nyújt" - pl. jóval a 2010-es (pécsi) EKF előtt lehetett sok mindent olvasni a tervekről - később azok megvalósulásáról. Igaz,ez most lényegtelen,- csak érzékeltetni akartam volna, hogy (talán) nem kell(ene) mindent "zsigerből elutasítani, mint ahogy azt teszik sokan mások. De szívesen megnézem a mai fiatalok terveit is,akár megvalósul - vagy ellenkezőleg. A faluról most épp' eszembe jutott az "ócsai falu" - ahol -emlékezetem szerint egy ház végső ára 30 millió Ft- lett - és olyan ,amilyen. Szót sem, hogy az építészek közül páran,meg a politikusok is "belevitték az észt," de hagyjam. Talán nem csak az a baj, hogy egy nemzedéknyi idő alatt mennyit felejtettek az emberek ( falun) - valahogy városban sincs változás ? ( tisztelet a kivételnek) - Lásd pl. a "szavazást" (Pécs) - melyek a "szép lakások" - stb. Vagy pl. én - ma már ritkábban - a koos.hu -ban is nézegettem, hogy a beküldött terveikre (!) - milyen választ ad(ott) az építész. Legtöbbször úgy érzem - sokan "csak mennek a saját fejük után." Ne legyen igazam, de eléggé szkeptikus vagyok ez ügyben is. Falura költözéshez : érdemes lenne kettéválasztani,- mert van ki oda kényszerül - van,aki maga választja, és az utóbbi esetben is ott a "csalódás lehetősége."
VálaszTörlésHogyan kell küldeni? Ilyen a házam, zöld fa oszlopokkal. Megláthatod, ha lesz rá időd.Margó.
VálaszTörlésMegbeszéltük, hogyan lehet kommentelni :-)
VálaszTörlésNagyon örülnék, ha idén tavasszal megláthatnám a te tornácos házadat !