Cserkútról Jakab hegyre

Aki – legalább képzeletben – velem tartott Cserkútra – most ugyanígy elkísérhet a Jakab hegyre is. Az idő vacak, két napja esik, hideg van és talán idén nem is lesz ősz  - legalább virtuálisan kiránduljunk !!

A Mecsek hegység geológiai múltjában kutakodva sok érdekes adatra bukkanhatunk. Három csúcsa közül a bal oldali,  a Jakab hegy, ugyan „csak” 592 m magas (a Misina: 535 m, a Zengő: 682 m.), ám korát tekintve szomszédaival egyidős. A perm kor  üledék-képződésének  színtere az egész  Mecsek. Mégis a Jakab hegyen vannak a legérdekesebb geológiai részek, ennek a csúcsnak legváltozatosabb a történelme, s a mondavilága. Sőt, mintha a jelenkor is szaporítani akarta volna ezeket a különbségeket, az 1953-ban kezdődött kutatások rábukkantak az uránércre. 

Urán érc ("félelmetesen" szép, ugye ?)

Kavicsos homok és agyagrétegek rakódtak évmilliók során egymásra,  egyes helyeken a felszínen mindenféle  földtakarás nélkül láthatók a durva kavicskonglomerátumból összeállt, később mállásnak indult  sziklacsoportok (Babás szerkövek, Zsongor kő).  A környék uralkodóan vörös színű kőzete (összecementálódott kovasavas kavicsrétegek) hajdan volt félsivatagos klímára utal.

Ezt a jó minőségű homokkövet egykor szívesen fejtették, s használták sír-malom-út-kereszt-kőnek, vagy akár lépcsőnek. (Kővágószőlős is az itt tevékenykedő „kővágók”-ról kapta nevét.)  Ott azonban, ahol mocsarak voltak,  a lerakódások nem vörös, hanem zöldes színűek – no ezek a rétegek tartalmazzák viszonylag nagy koncentrációban az uránércet, ami jelentősen megváltoztatta Dél-Baranya életét a hatvanas évektől.

(Csak mint egy kis megmoslyogtató emlékemet írom meg, hogy amikor először a Jakabon jártam – mint mindig és mindenhonnan – több kiló „szép” rózsaszínes-vöröses követ cipeltem haza. Párat bevittem a munkahelyemre. Amikor egy kollégám meglátta, felkiáltott: megmérgezed a kollégákat, ez tiszta urán ! Hát akkor kidobtam minden ilyen követ – mert még nem volt Internetem. Kár, hogy előbb nem a geológus barátaimnál érdeklődtem…)

Többnyire ezzel a vörös színű kővel találkozhatunk....

 De menjünk egyet túrázni, s kanyarodjunk vissza a múltba kicsit. Ha Cserkútról a meredek szurdokon felfelé indulunk,  az első, amivel találkozunk a „Babás szerkövek” nevet viseli. Leülhetünk és keresgélhetjük a monda szereplőit a szél-formálta, különleges „babák”’ között. (Mellesleg elnevezésére van olyan magyarázat, hogy talán még a pogány magyarság korából származik,  a Babba/mama istenasszony tiszteletének emléke lehet, a szerkő jelentése szent kő, áldozati hely.)

Babás szerkövek (szerkő=áldozati hely, szent kő)

Élt a faluban két gazdag család, a Borbíró és a Kutasi, akik állandóan vetélkedtek egymással. No nem a jócselekedetekben, hanem a gazdagságban, a zsugoriságban. Mindegyiknek egy-egy lánya volt. Egy napon a faluba koldus járt házról házra, bement az egyik gazdag családhoz, hamar kipenderítették. Később elért a másikhoz is, ott se járt jobban. A szegényeknél mindenütt kapott valami kis alamizsnát, csak e két házban nem kapott semmit. Mindkét helyet azzal hagyta ott, hogy megátkozta őket: akkor váljanak kővé, mikor a legboldogabbak lehetnének !  Az átok hamar elfelejtődött. Később aztán véletlenül épp egyszerre akadt kérője mindkét család lányának. Egy napra is tűzték ki az esküvőt. Mivel a pálos remetéknél akartak mindketten esküdni, a Borbíró család hajnalok hajnalán elindult, hogy leelőzze a másikat, ebben is elébük kerülve. Már lefelé jött a násznép a hegyről, amikor a keskeny ösvényen összetalálkoztak Kutasiék nászmenetével, akik még csak akkor indultak felfelé. Elvitatkoztak egy darabig, ki forduljon vissza, ki térjen ki, de csak nem tudtak egyezségre jutni. Aztán a sok vita után szinte egyszerre kiáltották: inkább kővé válunk, de nem mozdulunk egy tapodtat se !  

Hát így történt, hogy kővé vált a két nászmenet, s tagjai most is arra várnak, hogy valamelyik utat adjon a másiknak. Nincs sok esélye egyiküknek se……..

Ha haladunk tovább a köves talaj miatt alacsonyra és göcsörtösre nőtt cserfácskák között, hamarosan felérünk a tetőre. A csúcsnak két nevezetessége is van. Az i.e. 9. században itt élő hallstatti kultúra népe hatalmas méretű (kb. 80 holdnyi !) területet 6-8 m magas sáncokkal vett körül, s ezen belül földvárat épített. Ma már igencsak keresni kell, hogy észrevegyük, hiszen  fák, bokrok nőtték be, a lehullt avar jótékony humusszá alakulva ezeket a méreteket csak csökkentette.  Ez az erődítmény állítólag egyedülálló a Kárpát-medence nyugati felében. A földsáncon kívül több száz bronzkori halomsír is van, elhamvasztott halottakkal.

Magasból is látszik....

Az egyik sánc keresztmetszete

 A honfoglalás után a hegyen és a közeli barlangokban remeték éltek. A 13.század elején részükre Bertalan pécsi püspök kolostort építtetett, mely később a pálos rendé lett.  A török uralom alatt a kolostor elpusztult. Később, a 17. században  itt a Jakab remeteséget alapították meg. Majd ez is feloszlott. A romok sokáig üresen álltak, később  rablók tanyájává váltak, s ezért lebontották. Az 1930-as  években a pálosok remeteházat kezdtek építeni itt, de a rend feloszlatása után   az építkezés nem folytatódott. 

Az őskori földvárról itt olvashatsz: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakab-hegyi_%C5%91skori_f%C3%B6ldv%C3%A1r

A kolostor magasból...
http://www.palosepiteszet.hu/del-dunantul-palos-kolostorai/pecs-jakabhegy/

...és közelről

A romoktól nyugatra áll az István kilátó, melynek építtetője a káptalani erdők egykori vezetője Szeifritz István volt.

 

István kilátó

A kolostor romokkal kapcsolatban is van egy monda: állítólag egy gazdag földesúrnak volt itt fenn egykor palotája, aki rengeteg kincset harácsolt össze. Amikor egyszer háborúba indult, kincseit a kolostor templomának romjai alá ásta el. Aranyain egy kakas, az ezüstön egy sárkány ül, és őrzik kincsét – mert ahhoz ember fia a mai napig nem jutott hozzá.

A romoktól dél felé indulva egyszer csak eltűnnek a fák a szemünk elől, s cserében csodálatos látványban lehet részünk: szemünk előtt a Dél-baranyai dombság, tiszta időben akár még a horvátországi Papuk hegy is látható, s  a Jakab hegy lábához bújó falvak: Cserkút, Kővágószőlős, Kövágótöttös, Bakonya. Csak vigyázzunk,  a nagy gyönyörködésben nehogy eggyel több lépést tegyünk a kelleténél, mert könnyen úgy járhatunk, mint Zsongor vitéz, akinek történetét így ismerik a környéken:

A Zsongor kőről messzire ellátni....

A Jakab hegy aljában élt Zsongor Laci és Török  Béla. Az utóbbi - mint már a neve is mutatja – a törökökkel barátkozó, a szolgálatukban álló  legény volt. Többször is megalázta  Zsongor Lacit,  amikor csak tehette gonoszkodott vele, könnyen volt rá módja, mellette állt a törökök vezére. Megunta a dolgot Zsongor Laci, összekapott Török Bélával – és ennek csak az lehetett a következménye, hogy menekülnie kellett. El is ment hosszú időre, de mert szülei a faluban maradtak egy idő után csak-csak hazavágyott. Hazai hírekért rendszerint egy babócsai családhoz tért be, ahol egy szép lányka nevelődött. Hamarosan egymásba szerettek Marikával, ám csak titokban találkozhattak. Mégis kitudta a dolgot valahogy a Török Béla, s elrabolta Marikát. Amikor Zsongor Laci ezt megtudta, katonatársaival egy éjszaka belopózott a várba, s kiszabadította kedvesét. Egyik bajtársa azonban  elszerencsétlenkedte a titkos ügyet, véletlenül felrobbantotta a lőporraktárt. Most aztán már menekült mindenki, a magyarok is, a törökök meg üldözték őket. Amikor Zsongor vitéz lovára emelte Marikát, ketten vágtattak az éjszakában. Hamarosan a hegyoldali sziklaperemhez értek, s mivel nem volt más választásuk, együtt repültek a halálba, mert a töröknek meg nem adták volna magukat semmi áron.  Lent a hegy lábánál temették el őket. 

Azóta nevezik Zsongor kőnek ezt a sziklát, ahonnan a vitéz kedvesével a halálba ugratott.

Ha  e szép kilátóhelyről nem a messzeségbe tekintünk, hanem a falu előtti/alatti szabályos szép dombságot vesszük szemügyre, feltűnik annak arányos alakzata. Erről is szól egy legenda: a Zsebe dombé.

A törökdúlás híre Cserkútra is elért, s a falu lakosai még jó időben elmenekültek. Hogy, hogy se, egy kisfiúcska mégiscsak a faluban felejtődött. Jöttek  a törökök, először majdnem kardjukkal szétcsapták, de végül is a vezérük megszánta, s elvállalta, hogy felneveli.  Így is történt. A kis legény felnőtt. Sose mondták meg neki, hogy milyen körülmények között leltek rá, s ő úgy tudta, egy a törökök közül. A törökök uralma-birodalma azonban nem örökre szólt, eljött az idő, amikor menekülni kellett. A törökök vezérének annyi összeharácsolt kincse volt már, hogy semmiképp nem tudta magával vinni. Ördögi tervet eszelt ki:  12 magyar jobbágyot és 12 török harcost kiválasztott, a többieket előre küldte. A 12 magyarral  hatalmas gödröt ásatott, minden kincsét oda hordtatta, majd leölette a sírásókat a törökökkel. De hogy egyetlen tanú se maradjon, Zsebe vitéznek adta parancsba, hogy végezzen a 12 törökkel is. Ám a legutolsó odakiáltott a vitéznek, hogy „Te magyar vagy, csak nem mondták meg soha neked!”  Ezt hallva a török vezér és Zsebe vitéz egymásnak estek, s küzdöttek addig, mígnem mindketten ott maradtak az elásott kincsek halma mellett.  Az egyetlen életben maradt török meg félelmében sose mert visszatérni Zsebe dombjához, amiről a mai napig sokan azt hiszik, hogy szabályos alakja  miatt nem lehet  a természet műve.

Ám arról, hogy ott kincset talált volna valaki, nem hallottam….

                                                         *********

Csak utószóként (ha már erdőben „jártunk”): meg tudod-e különböztetni a cserfát a tölgyfáktól és a bükktől ?? Kicsi segítség ehhez:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csert%C3%B6lgy

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6lgy

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_b%C3%BCkk

A Jakab hegyről sok fotó látható itt: http://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/jakab-hegy-zsongor-ko-babas-szerkovek

Mivel nagyon régen jártam a Jakab hegyen, ehhez az útleíráshoz a képeket az alábbi helyekről hoztam:

http://www.mormota.net/data/vvhousing/14801/ku3xu3gi6.jpg

http://pecs2u.eu/wp-content/gallery/g276_komlos/jakabhegy.jpg

http://photos.wikimapia.org/p/00/00/69/37/82_big.jpg

http://kirandulastippek.hu/images/news/article/zoom/p391-17.jpg

http://www.annabar.hu/fotoalbum/image.raw?type=orig&id=468

http://www.legifelvetel.hu/ma_files/pecs_jakabhegy.jpg

http://itin3r.blogspot.hu/p/mecseki-top-10.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Uranium_ore#/media/File:Autunite_1%28France%29.jpg