Nos,
akkor, amikor olyan témára bukkan – egészen véletlenül, ami mások számára is
érdekes, és olyannyira érdekes, hogy kommentelnek, sőt rekommentelnek az
olvasók…
Örülök,
hogy elmondtátok a véleményeteket, mi több egymással is megbeszéltétek. És
azért nem a szokásos kommentre-kommenttel válaszolok, mert a téma többet ér
annál.
Ugyanis
ezért jó a blogírás: elmondom a gondolataimat – ahogy én látom, érzem, ismerem
a témát, amit felvetek. És lám, mennyivel másképp gondolom ma azt, amit pár napja
leírtam. És mindez csak azért, mert felhívtátok a figyelmemet olyasmikre,
amiket én részben nem is tudtam, ill. melyeket nem volt lehetőségem
megtapasztalni, hiszen nincsenek a környezetemben (családomban) iskolás korú
gyerekek.
Amit „a
pizzás” és „tiffanylda” leírtak, már bocsánat, nincs rá jobb szavam, számomra
horrorisztikusnak tűnő elbeszélések. Kétségtelen, eszméletlen régen volt,
„amikor én még kislány voltam” – amikor iskolába jártam. De amit itt az
órarendekről, az étkezési lehetőségekről és egyéb „apróságokról” írtatok, hát
ijesztő. És gondolom egy-egy kommentbe nem is fért bele a hétköznapok minden
őrülete. Nekem pl. a táska súlya mint autózásra okot adó tényező, eszembe sem
jutott. Igaz nem láttam iskolatáskát se jó régóta belülről.
Akármilyen furán is hangzik, örülök és
köszönöm, hogy ennyi rémséget elmeséltetek – ám ugyanakkor sajnálkozva is
gondolok rátok, anyukák és nagymamák….és kisgyerekek.
Meg
vagytok győződve arról, hogy jófelé megy a világ ?
Bár mi
van akkor, ha ti is látjátok, hogy „baj van” – de tehetetlenek vagytok ? Hiszen sehogy sem tudjátok megvédeni, a
helyes útra terelni gyerekeiteket, unokáitokat. Vagy ha mégis, akkor csak úgy,
hogy tényleg, ültessétek őket autóba, vegyétek el/át tőlük a dögnehéz
hátizsákot, főzzetek nekik otthon
olyant, amit szívesen megesznek, tegyétek lehetővé, hogy ebből a mókuskerékből,
amibe őket már 6 évesen „belökik” néha egy picit kiszabadulhassanak.
Vigyázzatok
rájuk – bármi áron !
Kérdésedre a válaszom : Meg vagyok győződve arról hogy NEM megy jó felé a világ !
VálaszTörlésPersze ez is egyéni nézőpont kérdése lehet .
Itt elsősorban a szülők véleményét kell figyelembe venni.
Én "csak" nagyszülő vagyok, ami teljesen más státusz, érzés .
A nagyszülőnek elég "csak " szeretni, a szigor és a fegyelem a szülő dolga.
Bár nagyszülő és nagyszülő között is van eltérés. A magam részéről az ütyülüpütyülü majomszeretetet nem gyakoroltam soha.
Viszont mikor itt vannak akkor fel kell venni az itt kialakult ritmust.Megfigyeltem hogy nem is esik nehezükre másként tenni mint otthon, vagy az iskolába.
És még egy : soha nem tolakodtam , mindig , és ez után is csak azt mondom hogy amíg itt vagyok szóljanak ha kell valami amiben tudunk segíteni .Most elértük azt a kort hogy az iskola terén van szükségük. Amiket a másikban írtam azt tapasztaltuk, láttuk .
Mindenek ellenére nem szeretnék ma és itt fiatal lenni.
Ha visszagondolok, nekem nagyon boldog gyerekkorom volt, nem voltam leterhelt fáradt .
Igaz szerényebb életet éltünk . Sokkal -sokkal szerényebbet !
De a világ halad és ezt el kell tudni fogadni.
Azt ott fent elfelejtettem aláírni :-)
Törlésmmama
Igazából a gyerekek hajszolódásának ott is van a gyökere, hogy ma örül a szülő, hogy van munkája, hogy amikor hajlandóak is érte végre fizetni, abból esetleg lehet félre is tenni. Én a 15 évig végzett munkám után egy ideig munkanélküli voltam, nagyon megbecsülöm a mostani munkámat, mert nem volt könnyű találni, s főleg ide bekerülni, és mert bár fárasztó és sok, nemcsak anyagilag értékes nekem, hanem olyat csinálok, amit szeretek. Viszont cserébe le kell nyelnünk, hogy vannak napok, amikor a 1/2 5-kor végződő órám végén az utolsó diák 3/4-kor szedi a sátorfáját és nekem még szét kell szednem, el kell zárnom a technikát, s ezeken a napokon, ha akarnék sem tudnék odaérni az 5-kor záró iskolába és a jóval odébb lévő, szintén 5-kor záró oviba. Ráadásul hivatalosan 4-ig kötelező az iskola, jó esetben addigra megette az uzsonnát, kész minden leckéje és már játszik a barátaival. De addigra már totálkáros, mert egész nap megfelelt az összes szabálynak, túlélte a zajt, utazott egy csomót, korán kelt stb. A legnehezebb az, hogy mindenki teljesen leszívva ér haza és a gyerekek sokszor egymásnak esnek. A másik kedvencem, amikor lefekvéskor jön rá, hogy mégis van még ez meg amaz, amit elfelejtett, és mivel kötelességtudó, meg akarja csinálni, de már bőg a fáradtságtól. Idén ezért nem jár már táncolni, és nem engedtük külön hangszert sem kezdeni - ők énekórán alapból tanulnak furulyázni.
VálaszTörlésA kicsit viszont az ovis néptánctanár elhívta az egyik városi nagyegyüttesbe, és mivel annyira szereti, és ügyes is, hosszas huzavona után beleegyeztünk. De ez egy plusz külön időpont, hála Istennek nem akkor, amikor 1/2 5-ig vagyok és nem akkor, amikor a férjemnek 7-ig tanfolyam van.
Anyukám volt vezető munkakörben és egyedül nevelt engem, de azt kell mondjam, hogy ennyi idősen, mint most a gyerekem, mi nagyon jókat játszottunk, nem volt otthon munka, a délután már csak a családról vagy a barátokról szól. Röhej, vagy inkább siralom, hogy közel másfél éve nem tudjuk összehozni, hogy az egyik volt ovistárssal tudjunk együtt játszani valamelyikünknél. Igazából én már akkor boldog vagyok, ha a hétvégébe belefér 1/2 óra olyan pihenés, ami csak az enyém és valóban pihenek. Nem gyakran van ilyen. A szüleim összejártak a barátaikkal, ma erre sincs idő, energia, pedig én nem facebookozom és nem virtualizálom a kapcsolataimat. Ha havonta-kéthavonta egy barát vigyáz a gyerekekre és a férjemmel 2-3 órára el tudunk menni, az már hatalmas boldogság.
Visszatérve a gyerekekre - a mi iskolánk nem versenyistálló, kis létszámú iskola, a többletóra az ének tagozat miatt van, de abban reménykedünk, hogy hosszú távon ez viszont megtérül az élet minden területén. Amiről én lemondanék, az a mindennapos testnevelés - bár a 100%-os gyerekemnek ez a kedvenc órája ;) - helyette inkább rohangálna szabadon, illetve a heti egy angol, aminek én 3. előtt értelmét nem látom.
Ami még egy őrület, hogy most bizonyos könyvek könyvtáraiak, ezért nem szabad beleírni, még a feladatokat sem, amik benne vannak. Ez tanárnak, gyereknek plusz munka és nem biztos, hogy ér annyit, amennyivel kevesebb így a kiadás. Ezért tartozik egy tárgyhoz minimum két könyv és több füzet is. Ráadásul ma már a tanár nem választhat szabadon könyvet, pl. a mi egyik nyugdíj előtt álló tanító néni a kedvenc könyve helyett kénytelen egy számára teljesen új könyvből tanítani, s ráadásul a természetismeret könyvben van egy csomó következetlenség is. Csak zárójelben - a férjem jelenleg szakmunkásokat is tanít, minden évben változik, hogy mi az egyetlen könyv, amit választania kell, s idén pl. szeptember elején még a saját tanári példányát sem tudta megvenni magának, mert nem volt a kiadónál. Szegény anyukám, mikor még élt, sokszor mondta, hogy ez rosszabb már lassan, mint az 50-es évek...
Nem szaporítom tovább a szót, nyilván nem jó ez az egész így ahogy van, de nem látom, hogyan lehetne ennél többet kihozni a mostani lehetőségeinkből :(
Nem megy jó felé, ez teljesen egyértelmű.
VálaszTörlésÉrdekes, hogy az öregecskéim is mindig azt mondják, hogy sokkal nehezebb életük volt, szegények voltak, háború volt, stb. de mégis szebb és emberibb volt minden. Ha csupán csak ezt nézzük, már ebből is látszik, hogy nem jó fele megy.
Ijesztő...nem is tudok mást mondani. Ha arra gondolok, hogy a mi édes-mosolyú, picinyke lányunkra, meg a most már napokon belül érkező egy-egy kisfiúcskára (nem ikrek lesznek - mindkét "gyerekemnél" jön 1-1- baba :-) ) - szóval hogy rájuk milyen jövő vár - hát egészen megijedek. És nincs alternatíva, mert aki nem áll be a sorba - az elveszett. Ez a felgyorsult őrületes mókuskerék, amit "életnek" hívunk teljesen tönkre fog tenni mindent. A világ legnagyobb ellentmondása, hogy az életbe halunk bele….
VálaszTörlésTönkremennek a szülő-gyerek, meg a férj-feleség kapcsolatok is. Hiszen ha nincs IDŐ - se a jóra, se egymásra, se az igazi pihenésre, kikapcsolódásra, akkor az valami rettenetes kényszermunkává váló életet jelent. És abban ki tud/akar /bír sokáig élni ? Cseppet sem kell akkor csodálkozni, hogy az emberekben minden vonatkozásban fokozódik a türelmetlenség, a közöny. Drága jó Orwell! Te mindent láttál és meg is írtad az 1984 c. könyvedben. Hát, ha tényleg oda jutunk, amit ő leírt, vagy mondhatom a Szép új világot is Huxley-től - szóval hátborzongató arra gondolni, hogy amit ezek az őrült látnokok valami megszállott pillanatukban megírtak, az esetleg tényleg valósággá válik....
Egyszerűen nem vagyok képes ésszel felfogni, hogy pl. azok, akik az oktatásügyet eldöntő pozíciókban ülnek, azok miért találnak ki „Pizzás barátnőm” által tegnap, s ma leírt dolgokat ? Azok ott fent nem emberek ? nem apák és anyák ? vagy csak egyszerűen nem normálisak ? És ha „mi” akik sokan vagyunk, tudjuk, hogy 10 ember őrültségeket foglal paragrafusba, amivel tönkreteszi a gyerekünk életét, akkor miért nem tiltakozunk kézzel-lábbal (szavazással) ellenük ???
És csodálkozunk, hogy egy agyonterhelt gyerekből abnormális felnőtt „nevelődik” ? Csodálkozunk, hogy tönkremennek házasságok ?
Nem tudom, mi, miért történik úgy, ahogy – de azt érzem, nem jó felé megyünk. Szeretném tudni nagyon, hogy a nálam sokkal okosabbak, vagy bizonyos titkok tudói, miképp vélekednek arról, hogy merrefelé „fejlődik” az emberiség ?
Vannak ugyan bizonyos vonatkozásban elképzeléseim (pl. a fehér faj totális kipusztulásáról, ami egészen biztos be fog következni) – na de még akkor is maradnak más színűek – és ők is emberek. Vagy edzettebbek ? vagy kezükbe veszik az irányítást és másképp fogják csinálni a dolgokat, mint mi, „fehérek” ? Nem tudom, nem tudom, nem tudom….
Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni…..
Maximálisan egyetértek veled. A fiam míg alsós volt sokszor vittem a táskáját, plusz a napi bevásárlást is ...és az lett a vége, hogy a kicsi fiamnak gerincsérve lett az osztályból-osztályba cipekedés miatt, ráadásul az orvos a lépcsőzéstől is eltiltotta. Így lett magántanuló, én meg az otthonápolója. Nagyon nehéz időszak volt, de sok segítséggel és némi leleménnyel túléltük.
TörlésAmire büszke vagyok, hogy színjeles bizonyítvánnyal végzett így is, és 8. végén igazgatói dicséretet is kapott az évzárón. Azóta felnőtt rengeteget dolgozik , alig pihen és sajnos úgy érzi 10 év után, hogy lassan kiég..... Sok a 14 vagy netán még több munka egy napra , enni kapkodva tud , mert a munka az első. Mi lesz ha ez így megy tovább???
De nem kívánom ezt egy szülőnek sem, mert nem ez lenne a megoldás. Nagyon nem jó felé megyünk, de én kicsi vagyok ahhoz, hogy kritikákat mondjak. Pusztába kiáltott szó lenne.
Emlékszem a saját iskoláskoromra, minden évben abból tanultunk mint azok akik előttünk jártak. Nem volt mázsás táskánk, de megtanultunk írni , olvasni és ÉRTELMEZNI azt amit olvasunk. Ma már a kiemelt szó ritkaságszámba megy.
Ja és fejben számoltunk, mert csak golyós számoló volt akkor még...... (a 60évek közepétől) Azóta sokat fejlődött a világ, és ezt ott fent nem jól értelmezik szerintem.
Talán sok könyv helyett a felsősök inkább kapnának egy olcsóbb laptopot előrébb lennénk, de lehet nem jól gondolom. Mindenesetre ha így megy tovább , nagyon sok gyerek belerokkan, és/vagy összeroppan a követelmények súlya alatt.
Most csak a laptopra reagálnék: a súlyt megoldaná, de tovább rontaná a gyerekek tanulási képességét, eredményeit. Már vannak kutatások, amik bizonyítják, hogy amit kézírással írunk le mi magunk, az jobban megmarad a fejünkben. A számítógép ráadásul iszonyatosan helyesírás romboló is.
TörlésAranyosfodorka barátnőmnek :) majd később igyekszem válaszolni Orwellre és a többire.
Szép napot Mindenkinek!
Várom a további "rém-mesét" - hadd legyek elolvasása által boldog (utólag) amiatt, mert nekem szép gyerekkorom volt, s szomorú, ha arra gondolok, mi vár a most születőkre....
TörlésHasonlatokat keresgélve a tárgyalt helyzetre, az jutott eszembe, (bármilyen hülyén hangzik is) hogy a világ „kuktafazék” állapotban van. Bele van dobálva minden finomság. Takarék lángon pompás ebéd készülhet(ne) benne. De ha sokáig forralod, ami benne van egyrészt odaég, másrészt a gőz szétveti a fazekadat.
Hát nem mondom, elég primitív hasonlat, de jobb nem jut eszembe. És bevallom, azt se tudom, kinek, mikor kellene a tűzhely melegét szabályozni. Ki itt a főszakács kérem ? Miért nem intézkedik ?
Nagyon jó kis "magán" fórumot hoztál létre Fodorka !
VálaszTörlésMondtam hogy hálás téma ez . Lám, lám , mennyi oldalról lehet megközelíteni, ahány család annyi vélemény.Érdeklődéssel és élvezettel olvasom, és köszönöm a kedves hozzászóló Társaimnak is az érdeklődést és véleményt.
Jó lenne azonban a másik oldalról is tudni, a pedagógusok és nevelők oldaláról nézve.
Nem is vetném fel ha nem tegnapi lenne az eset.Ami azt sugallja hogy a gyerekek megpróbáltatásai már az iskola előtt kezdődnek.
Nellike kiscsoportos ovis . Apukája a városka hosszú kezű és hosszú nyelvű embere ..........
Nellikét már többedszerre felejtik ott az oviban a szülők :-(
Ilyenkor kezdődik a telefonálgatás , de rendszerint nem lehet elérni a család felnőtt tagjait.
A.N. néni ilyenkor előveszi a csomagtartóban hurcolt (saját gyerekeinek már nem kell) gyerekülést és haza hozza Nellikét :-( Lemondva a munka utáni saját teendőiről, és várják mikor jelentkeznek a gyerekért. Tegnap fél nyolckor tűnt fel hogy elfelejtettek érte menni.
Nellike vacsorázott párizsis zsömlét és tejet. Puffogva ültették be a kocsiba ilyen egészségtelen kaja után :-( Tudták hogy hová kell menni , nem ez az első eset.
Rátok bízom a vélemény alkotást !
Nekem van , de magamban tartom mert én biztos elfogult lennék.
Az A.N. néni az ovónő menyem .
Nellike természetesen fantázia név !
mmama
Aranyos emberek, csak nem értem minek nekik gyerek ? Szegény kicsi.... és még jelenteni sem lehet gondolom.......
TörlésHát igen, ilyen a mi sulinkban is van, a tanító néni x-szer viszi haza magához az ott felejtett gyerekeket, akik ráadásul nem is az ő osztályába járnak. S van még ezeregy dolog, amivel 1-től 12-ikig a pedagógusnak meg kell felelnie. Mint például az alább mások által leírt egymás értékelés baromság. Van olyan suli, ahol megbeszélik előre, hogy mennyit szabad adni, mert nem akarják szívatni egymást, de pl. 100%-ra nem értékelnek semmit, mert azt tuti nem fogadják el felülről. Ha belefér a hétvégémbe, majd még írok...
TörlésPizzás! A laptopot nem magyar órára gondoltam, arra lehetne iskolai füzet.Tollbamondás, saját téma feldolgozás , a leírtak értelmezése stb.... Nem vagyok tanár csak egy szülő.
VálaszTörlésA helyesírást rombolja a facebook, is (bocs a rajongóktól, de amiket olvastam az rémesen lett írva, én nem vagyok ugyan fent, de pár hozzászólás olvasható bejelentkezés nélkül is.) De SMS.-es se semmi a sok rövidítéseivel.
Én sem csak a magyarra gondoltam. Jelenleg tanulásmódszertant is van szerencsém oktatni leendő egyetemistáknak egy előkészítő kurzuson, így most jobban beleástam magam ebbe a témába.
TörlésUgyanígy, ha a gyereknek az a feladat, hogy a neten nézzen utána valaminek, akkor mi levesszük itthon a polcról a lexikont is, és tudja, hogyan kell benne keresni, lapozni, olvasni.
Lehetetlen mindenre reagálni, bármennyire szeretnék, nincs ennyi időm írni!...
VálaszTörlésNem kérdés, hogy nagyon-nagyon rossz irányba megyünk!
A mai világban úgy tűnik nem érdeke a vezetésnek, hogy értelmes, okos ifjúsága legyen, hogy ehhez mindent megadjon! Kifejezetten fékezi ezt, valószínűleg felső parancsra és jó pénzért, mert nem hiszem, hogy "magánban" ennyire ostoba apák, anyák lennének! Bocs, nagyon nem akarnék politizálni..., de, amikor a tanár keze meg van kötve lassan mindenben, mit várunk? A pedagógusokat egymásnak ugrasztják, mindent felforgatnak, elvetnek ami jó volt, ráadásul olyan "szakemberekkel", akikre a macskámat nem bíznám! Nagyon hosszan kéne erről beszélni... és semmit se értenénk, nincs konklúzió! Az értelmiség megtorpant. Egy ideig próbált finoman véleményt nyilvánítani, de ma már totál csend van. Azért, mert ezekre a törvényekre, egyebekre már nincs mit mondani. Ez annyira elképesztő mélységben van, hogy ezekre nincs szó, az apelláta is elfelejtődik, csak tátod a szádat és nem hiszed el, hogy ilyen létezik! Bocs, lehet, hogy eltértem az eredeti témától, de... Nem tudom láttátok-e ezt a videót? Érdemes megnézni! http://rtl.hu/embed/1035999 A gyerekeim sajnos pedagógusok.:((( Szinte sírva kérdezi az egyik, hogy pl. szerintem hogy jön ő ahhoz, hogy bírálja a kollegája munkáját, aki történetesen logopédus, ő viszont konduktor és nem ért a másik szakmához? Ezt fordítva sem szeretné, vagyis hogy a logopédus esetleg őt kritizálja - se jót, se rosszat!!! - mikor nem is ismeri a munkáját! Pedig erre van kötelezve!!! No comment...
Az ausztrál rokonaink gyerekei hozták magukkal a laptopjukat és azon írták a házi feladatot - így nem maradtak le a 2 hónapos európai turné miatt. Valóban nagyon egyszerűnek tűnik, a gyerekeink irigykedtek is piszkosul!:))) Valószínű ez sem fenékig tejfel, hamarosan ki fognak derülni a negatívumai. Pizzás jól látja!... Erről egyébként olvastam, hogy be akarják szüntetni a kézzel való írást, talán a finnek??? Hát, rémesnek tartanám! Minden ember kézjegye, amiben az egész személyisége benne van! A számítógép mindent visz? Ma így gondolják...Nagyon hasznos, de jobb több lábon állni és ősrégi dolgokat KÖTELEZŐ tovább vinni!:)
Mivel az unokáim épp' ébredni készülnek a délutáni alvásból, a hozzászólásokat csak "röviden átfutottam," (Említve lett a számítógép használat,- majd ne feledjük Hogyan olvasunk weben (Tapasztalom én ezt magamon is,- sajnos. Már újságcikkek és könyvek olvasásakor is.) Én úgy gondolom, nem 6 éves kortól "lökik mókuskerékbe" a gyerekeket, hanem már előbb. (A 4,5 éves unokám óvodás és a kisebb(2,5 év) bölcsődés. (Állítólag - az annyit szidott (?) ételt megeszik és szeretnek odajárni.) Sajnos, pl. csak a pécsi menzák (heti) étrendjét ismerem ( bölcsődétől - a munkahelyig ) Pécsett a Hungast (?) nak van egy ilyen honlapja. (Néha az unokám heti étrendjét is elküldik - a szülők.)
VálaszTörlésMás : sértődés ne essék, ez is ismétlés részemről, az oktatásügy ( + egészségügy) egy olyan mező, melyen Isten minden barma legelészik. ... Én azt tapasztalom, hogy a nagyszülők (többsége)... valamilyen "bűntudatból" (?) - az unokáinak sokkal többet próbál megadni, mint amennyit megadott a gyerekeinek ! Engem kissé "zavar" az is, hogy sokan vannak (?) - akik csak azt tartják "jónak" ami az ők fiatalsága idejében volt, úgy hiszik, ha manapság is azok a dolgok lennének, akkor "minden jó lenne." ...csak azt felejtik el, hogy közben eljárt felettünk az idő ! (Ezt - mint annyi sok minden mást - ki-ki másképp' dolgozza fel, vagy magában, vagy nyíltan. )
Rendben van. Eljárt felettem az idő...De ettől még van/lehet véleményem és azt szeretem is elmondani. Nem kell velem egyetérteni.
TörlésAz oktatással az a gond, hogy még mindig a lexikális tudásra helyezzük a hangsúlyt. A tanár leadja az anyagot, a gyerekek pedig visszamondják, vagyis felelnek. Minél pontosabban mondják vissza, annál jobb tanulónak számítanak, tehát annál sikeresebbek, a suliban. Ez a módszer akkor működik, amikor biodroidokra van szükség, az eredetiség, önálló gondolkodás, kreativitás, nos, azok csak felesleges dolgok és csak problémát okoznak, a suliban, de az életben, a 21. században nélkülözhetetlennek.
VálaszTörlésNagyon rövid idő alatt, nagyon sok mindent akarunk a gyerekek fejébe gyömöszölni. Nincs idő a gyakorlásra, a készségek és képességek fejlesztésére. Nincs idő felzárkóztatásra, a hiányosságok pótlására. Aki hátránnyal indul, az egyre jobban leszakad, egyre problémásabb, és egyre inkább a perifériára kerül, aztán persze számon kérjük rajta, miért került oda.
Nem merem az mondani, hogy a szülőknek mindegy mi lesz a gyerekükkel, nem ostobák, csak nincs választási lehetőségük. Aki teheti, az maszekban próbál korrigálni. Aki megteheti, de aki nem?
Tudom, sokan berzenkednek, ha gyerek kezében telefont, iPodot, tabletet lát, és tényleg hajmeresztő némelyik SMS, mert a rövidítések, hangulatjelek, rövidítések, megcsúfolják a magyar nyelvet. De a világ már csak ilyen. :-)
A mai gyerekek ezekkel a kütyükkel a kezükben jönnek a világra, és személyes tapasztalatom, hogy nélkülük már nagyon nehéz boldogulni. Inkább arra kéne törekedni, hogy megtanítsuk a gyerekeket okosan és biztonságosan használni őket.
Volt egy matektanárom, aki azt mondta, vannak dolgok, amit meg kell tanulni, vannak dolgok, amikre ott vannak a könyvek, de ahhoz, hogy képes legyél boldogulni, szükség van összefüggések ismeretére. Manapság a könyvek mellett az internet a segítség.
Egyébként én is olvastam, hogy a kézírás tanítását meg akarják szüntetni, de amikor utána néztem a neten, kiderült, nem a kézírás, a folyóírás tanítását akarják megszüntetni. A kézírás marad, de nyomtatott betűkkel.
Ha a saját kézírásomra gondolok, mely többek véleménye szerint csak patikusok – nem tudom miért éppen ők - által olvasható, üdvözlendő ötlet. :-)
VálaszTörlésNem tudok, talán nincs is értelme minden kommentre külön-külön reagálni. Kiemeltem az általatok írtakból pár témát, pár sort, mindegyikhez hozzáírok…(sajnos a saját szövegemet nem tudom más színnel, betűvel jelölni, de talán azért érthető lesz így is.)
PZS: Nagyon rövid idő alatt, nagyon sok mindent akarunk a gyerekek fejébe gyömöszölni. Nincs idő a gyakorlásra, a készségek és képességek fejlesztésére.
AF.: Bizonyára igen komoly probléma ez az esztelen maximalizmus, aminek valójában nincs sok értelme, mert bár talán ideig-óráig megmaradnak a keservesen bemagolt dolgok, de hosszú távon biztos nem. Amúgy is specializálódnia kell ma már mindenkinek, afféle átlag-értelmiségi sehova se használható. Tanítsák hát meg őket írni, olvasni, számolni (még akkor is, ha ezeket bármikor átveheti tőlük a számítógép – mert hátha egyszer „áramszünet” lesz…) aztán szakosodjanak, érdeklődési körük szerint és legyenek profik a saját témájukban. Nem tudok persze konkrét példákat mondani, hogy mi maradjon ki, de tán vannak még olyan értelmes emberek, akik át tudják látni, mit KELL tudni és mi az, ami kevésbé fontos.
@x: sokan vannak (?) - akik csak azt tartják "jónak" ami az ők fiatalsága idejében volt, úgy hiszik, ha manapság is azok a dolgok lennének, akkor "minden jó lenne."
AF.: Igen, én is valahogy így gondolom – nem baj, ha elítélnek érte, vagy maradinak tartanak. Fentebb fejtettem ki, hogy én mit látnék jónak. Nem kellene tán 7-8 órát iskolapadban töltenie egy 7-8 éves gyereknek….Persze talán a szülőknek sem kellene annyira maximalistának lenni, hogy minden gyerek járjon az iskola mellett külön sportra, zenére, mittudomén mire. Majd megtanulja később, amikor kialakul, hogy mi is érdekli, vagy mihez is van tehetsége valóban.
Tiffanylda: Az értelmiség megtorpant. Egy ideig próbált finoman véleményt nyilvánítani, de ma már totál csend van. Azért, mert ezekre a törvényekre, egyebekre már nincs mit mondani. Ez annyira elképesztő mélységben van, hogy ezekre nincs szó, az apelláta is elfelejtődik, csak tátod a szádat és nem hiszed el, hogy ilyen létezik!
AF.: Ez a legkeserűbb pirula talán az egész több-napos beszélgetésünkben. Láttatok már filmen olyant, hogy egy anakonda halálra „csavar-fullaszt” egy állatot, s aztán egyben lenyeli ?
Bemásolom ide a wiki leírását – adaptáljátok:
(Az anakonda) „A tévhittel szemben áldozatát nem összeroppantja, hanem megfojtja. Annak minden egyes kilégzésénél ugyanis egyre szorosabban öleli, míg az végül nem tud levegőt venni. A zsákmányát – hasonlóan a többi kígyóhoz – egészben nyeli el. Kiakasztható állkapcsának megfelelően a fejénél jóval nagyobb átmérőjű eledellel is elbír. Hogy akadálymentesen jusson át a torkán, mindig a fejnél kezdi a nyelést, amelyet izmainak hullámszerűen végighaladó összehúzódásával is elősegít.”
Na, kedves zsákmányállatkáim, hát ez van velünk pontosan…..
Amit mmama és pizzás a gyerek-iskolában-felejtése témában írt:
AF.:Ezeket olvasva összeszorul a szívem. Mert rendben van, hogy a szülők is valószínű agyonhajszoltak (vagyis egy részük biztos az), na de hogy a gyerekemet ne tudjam elhozni az iskolából, hát azt hiszem, ez velem nem történhetne meg. Még akkor sem, ha ez együtt járna az állásom elvesztésével. Jó, könnyű ilyet kimondani, nehezebb megtenni, de ha már én nem tudnék elmenni érte, akkor küldenék valakit, vagy bármi megoldást keresnék, csak hogy a gyerekem ne érezze elhagyottnak magát. Nagy nagy tragédiának tartom (és nem csak ebben a vonatkozásban), hogy a felnőttek ELFELEJTIK milyen volt gyereknek, milyen volt kiszolgáltatott, gyenge kicsi gyereknek lenni….és majd sírni fognak, amikor ők lesznek gyenge kiszolgáltatott öregek, s a gyerekük nem nyitja rájuk az ajtót.
Szerintem aki ottfelejti a gyerekét, az nem a munka miatt felejti ott - a mi sulinkban sem. Mi mindig megoldjuk, hogy legkésőbb 1/4 5-kor kint legyen a suli kapuján, ez nekünk nagyon fontos!
VálaszTörlésMiért nem fognak össze a szülők? Mert van olyan, aki szerint ez jól van így, és most nem viccelek. :(
Hála Istennek nálunk nem ölik a kreativitást, ezért is örülök, hogy minden ellenérv ellenére ebbe a suliba mentünk. Nagyon is van helye a kreativitásnak, plusz nyomdával, s ha abból jó sok összejön, 5-össel jutalmazzák. Remélem jövőre a kisebbik gyerekem tanító nénijei is ilyenek lesznek.
Miért a patikusok? Mert az orvosok híresen rondán írnak kézzel, s egy patikusnak mindig mindent el kell tudnia olvasni, különben a betegnek lehet komoly baja. 15 évig csináltam, tudom milyen. Ma már majdnem mindenki számítógéppel ír, s így még nehezebb, ha beröpül egy kézírásos recept, esetleg 2 gyógyszerkönyvvel korábbi nevezéktant használva, s azt is olvashatatlanul. A diákjaimnak is azt szoktam mondani, hogy ha gyógyszerésznek készülnek, akkor kapnak tőlem egy külön igazolást, hogy el tudják olvasni, amit írok, mert innen már mindent el fognak tudni olvasni :D
Orwellről meg annyit, hogy nagyon sokan, egyre többen gondolják úgy, hogy nálunk van a kísérleti terep az ötletek kipróbálására, mindig van egy gumicsont, ami erről eltereli a figyelmet. Pl. az én gyerekemnek már nyomkövetős a diákigazolványa. Hallottál már ez ellen szülőt lázadni? Mert milyen jó, ha elveszik a gyerek, és nála van a diákja, akkor könnyebb megtalálni. Meg a gyereknek kínálnak mindenféle mézes madzagot, amire tudja a kártyáját használni. De a lényeg az, hogy totális kontroll alatt van. S ne legyen illúziónk, a jövő személyije (komplex igazolványa) pontosan ilyen lesz. Nem akarok itt túl mélyen belemenni, de állítólag Orwell egy valóságos megbeszélésen elhangzottak alapján írta meg a művét...
Akik ott fent vannak, azokat is valaki irányítja, hogy ők miért hagyják, az egy nagy kérdés. Általában a jelenleg vezető pozícióban lévők vagy soha nem tanítottak, vagy régen, vagy elit helyen. S innen már mindjárt minden másképp néz ki. Ha még van kedved, innentől inkább mailben folytatnám, amikor épp van időm. Most viszont kidőlök fél órára.
Szép délutánt mindenkinek!
Törlés- Én tudom, hogy hülyén hangzik és már eleve a kérdésfeltevés is abnormális, de miképp lehet, hogy egy szülő „készakarva” hagy az iskolában egy gyereket ? Persze tudom én, vannak kegyetlen, sőt, akár gyilkos szülők is, vannak, mindig is voltak kivételek, de nem gondoltam volna, hogy ez azért általánosnak mondható 2015-ben egy állítólag európai városban…
Kétségtelen, újra csak le kell írnom, nincsenek a közelemben sem iskolás gyerekek, sem ilyen gyerekkel rendelkező szülők.
- És aki nem jut be „jó iskolába” – az szenvedjen és esetleg már ott, 6 évesen fusson valami mellékvágányra az élete, csak azért mert az iskolák és a tanítási rendszer olyan, amilyen ???
- Az Orwell témához: megdöbbentettél ezzel a diákigazolvány-témával is….Arról ugyan olvastam valahol, hogy a tervezett új személyi „mindent helyettesít” – de általa nyomon követhető lesz mindenki….
Érdekes téma lenne az Orwell könyv megírásának története – persze akkor, ha ténylegesen ki lehetne deríteni, hogy ez nem csak az író fantáziájának szüleménye, hanem valami kegyetlen, ördögi terv része. Az emberi agy fantasztikus dolgokra képes (valószínű nem is tudjuk pontosan mi mindenre) én mindenesetre valami olyasmi birtokába szeretnék jutni, ami megmagyaráz bizonyos dolgokat. Hogy mi, miért történik úgy, ahogy….Azt gondolom, (legalábbis számomra) könnyebb lenne a dolgok elviselése, ha ismerem a célt. Persze ez sem biztos. És az meg tény, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképp reagálunk bizonyos dolgokra, tehát valószínű nem lenne jó, ha mindenki mindent tudna. De hát nem ez van most is ? De, pontosan ez van, vannak akik nálam többet tudnak és vannak akik a nálam többet tudóknál is többet tudnak…A kérdés „csupán” annyi, hogy kik ők ? És miért áll jogukban rólam(is) dönteni…Hosszasan lehetne erről a témáról bizony beszélgetni, szívesen váltok veled gondolatot email-ban is….