Főzőcske

Kíváncsi lennék, süt-e manapság még valaki zsírszalonnát otthon ? Merthogy én szoktam. Igaz, a piacon igen jó zsírt és töpörtyűt lehet kapni, de a töpörtyű már csillagászati áron van.  Legutóbb, a hajdani melósok, szegénylegények mindennapi ételét 2300.- Ft/kg-ért láttam.

Szóval én sütök ki zsírt néha, ha nem is rendszeresen, és főzök is zsírral nem csak olajjal. A "töpit" pedig szeretem....

Kezdettől a végtermékig....

Tegnap az egész délelőttömet a konyhában töltöttem. Nem csak a zsírsütés miatt. A METRO-ban  vettem igen jó áron csirke felső-combot, amit én elég speciális módon használok: mindig kicsontozom és lebőrözöm. A csontból és a leeső kisebb cafrangokból finom húsleves készül, a főtt húshoz esetleg valami mártás, a bőréből kisült zsírt elteszem és később felhasználom, a kisütött bőrt viszont a macskák nagyon szeretik. A levesből a csont megy a szomszéd kutyának – egyszóval itt egy morzsa nem kerül a szemétbe. A szép kicsontozott comb-szeletekből aztán már bármi készülhet.

A "feldolgozott" csirkecombok.........................és a kisült bőr meg a zsírja

 

És ha valakit esetleg érdekelne, hogy miért bonyolítom meg így a csirkecomb ügyet, elmesélhetem, hogy sok évvel ezelőtt, egyszer vendégségben, egyben sült csirkecomb volt ebédre. Aki csinálta, még annyit sem tett meg  (amit én régebben, mikor még csonttal sütöttem a combot mindig megtettem), hogy a csont mellett felvágta volna, hogy a  hús jól átsülhessen. Az én csirkecombom belül nyers és véres volt – meg se ettem, de azóta egyetlen egyszer sem készítettem úgy a csirkecombot, hogy benne hagytam volna a csontokat.

Ez a változat nálam igen jól „bejött”. Ha kell, csak kiveszek 1-2-3 szép combszeletet és készítek belőle bármit.