Mamka
blogjában mutatott pár régi, gyerekkori képet. (http://antikcsipke.blogspot.hu/2016/01/volt-valakinek.html ) Naná, hogy rögtön előkaptam a
magam kis dossziéját, amiben az „alkotásaimat” őrzöm, ámbár tudtam, hogy nekem
nyomdás képeim biztos nincsenek, mert nem volt nyomdám.
Emlékeim
szerint viszont egy időben „dolgoztam”
indigóval. Mesekönyvekből kimásoltam képeket. Sajnos csak egyet találtam meg,
pedig úgy emlékeztem, volt még pár – de ki tudja merre tűntek. Az a csodálatos,
hogy (na jó, nem elsőre, de másodikra) jó könyvet vettem ki a régi mesekönyvek sorából,
jóllehet egyáltalán nem emlékeztem, hogy melyikben is lehetett és milyen mese illusztrációja
volt a kép !
A kedves
ebben az, hogy még egy versem is van „mellékelve”. Igen, én már 1956-ban is
írtam verset….Sőt, valahol régen egyszer már megírtam, negyedikes koromban
(1955) iskolai díjat nyertem egy versemmel. Az a húsz forint életem legnagyobb
nyereménye volt, jó irányba „löködött”…. Visszanézve az életemre nem túl sok
olyan esetet tudnék felsorolni, amikor ilyen büszke voltam magamra.
Kézbevettem
még pár mesekönyvet, lapjaikra esően szétolvasottak, annyit, de annyit meséltek
nekünk belőle és annyit forgattuk mi magunk is, mikor már ismertük a betűket.
Kár, hogy
ez a fajta világ elmúlt, nem is tudom, egy mai tíz éves gyerek 60 év múlva miféle „emléket” fog tudni
előkaparni múltjából ? Megőriz-e valami
„digitálisat” gyerekkorából, vagy egy
„delet”-tel visszahozhatatlanul eltünteti tinikorában és majd öregen sírja
vissza ?
Annyira örülök a bejegyzésednek!!!!!Már a címétől is boldog lettem.:)
VálaszTörlésMicsoda kincsed van!!!! Nem semmi!!!!És milyen jó,hogy megmaradt!
Nem tudom,hogy mi lesz a vége ennek a digitális világnak. Nincsenek túl jó érzéseim,vagy ki kellene találni valamilyen megoldást.
Tudod, ha a hétköznapok csendesek, vagy ami egy fokkal rosszabb, csak negatív hírekkel terhesek, az ember szívesen menekül vissza a múltba. Mert az szép volt.Nem hinném, hogy mi ki tudunk találni valamit....
Törlésnekem nem is nagyon maradt meg semmi ilyen gyerekkori rajzom, nyomdám sem volt, mondjuk az indigózásra ráismertem :) de szabad kézzel rajzolgattam inkább, igaz kiállításra nem vitték a rajzaimat :D
VálaszTörlésEzer éves mesekönyvem viszont van, majd lehet én is bemutatom a blogban, nagyon kedves nekem, a lányaim azon nőttek fel, talán majd eljut az Ő gyerekeikhez is.
Digitális világ...van egy ismerősöm, kicsi gyerekei vannak, most múlt két éves a nagyobbik kisfiú és tableten néz meséket. Hanyatt fekszik a gyerek és úgy nézi...az az érzésem, soha nem fog egy könyvet a kezébe venni, mindent tableten fog nézni, olvasni. Nem tudom, jó ez így?
Én mindig mosolyogva nézegetem saját "alkotásaimat" - jó korán adtak ceruzát a kezembe, és szerencsémre a kora-gyerekkori rajzaim zöme meg is van.És néha belenézek egy-egy régi meséskönyvembe is.(Sajnos nem tudom, mi lesz a sorsuk, félek, szemétbe kerülnek...) Elképzelni nem tudom, hogy egy mai 4-5 éves, ha megéri a 70.évét, miképp fog pici gyerekkorára visszagondolni. Mi lesz az, amit ő megőriz, vagy megőriznek neki a szülei ??
TörlésEmlekszem erre a mesekonyvre a konyvtarbol.Nekem is sok volt,mint pl Benedek Elek: A vilagszep nadszal kisasszony. Nagyon szerettem oket. es probaltam masolni is rajzokat beloluk,pl a Csipike,az orias torpebol.
VálaszTörlésNagyon kedves kis verset kerekitettel a kephez! :)
Milyen szep emlekek! Ugy,mint Mamkanal a mesenyomda.Nala nem sikerult kommentelnem, de meg akartam irni,hogy a napkoziben akadt meg ebbol a mesenyomdabol ,es a napkozis fuzetunkbe torpeket gyujtogethettunk jutalombol. 5 torpe utan meg kepet ragaszthattunk,olyan cakkos szele volt,mint a belyegnek,csak nagyobb, es lepkek,viragok,autok,stb voltak. Nagyon szerettem ezeket a figurakat,mindre emlekszem,ami Mamka rajzain szerepel. Ja es volt meg a boszorkany is,azt akkor kaptunk,ha rosszul viselkedtunk. Azt,annyira nem volt kellemes gyujteni,mert 5 boszi mar beleszolt a magatartas jegyunkbe.
Koszonom az emlekeket mindkettotoknek! :))
Erre a könyvre nem emlékszem, de Benedek Elek, Grimm és Csipike is mind az én barátaim is voltak! :-)
TörlésNagyon szeret(t)em a könyveket, nemcsak azért ami benne van, hanem a papír illata is egy kellemes érzés. Ezek a betűformák, amik a könyvedben is vannak számomra igen kedves.
Az indigózást is kislányként lestem el szüleimtől, sokat kézimunkázott már akkor is anyum és indigóval másolta ki a mintákat vagy apum, aki az intarziákhoz használta. Természetes, hogy a mesefiguráim is indigóval vagy átlátszó zsírpapírral (ismered?) kerültek a "sokszorosítóba". :-)
Talán még találok a padláson ezt-azt, csak menjek haza...
A mesekönyveid fotóit nagyon várom!
Kimaradt: szamomra kicsit szomoru,amikor 3-4 eves gyerekeket latok digitalis kutyuket babralni,mert sokan kozuluk,mar nem is ismernek masfele jatekot,vagy nem is hajlandok mast a kezukbe venni. Szerencsere akadnak meg kivetelek, egyik baratnom 4 eves kislanya imadja a konyveket,hallgatja tolunk a meseket mikozben orommel figyeli a kepeket,es magaban is szivesen forgatja,nezegeti,"olvasgatja" oket.
VálaszTörlésA "Világszép nádszál kisasszony" nekem is megvan !!!!
TörlésLegközelebb lefényképezem az összes meglévő, régi mesekönyvemet ! Annyira szeretem őket, és talán a legértékesebbnek is tartom, hiszen visszavisznek a gyerekkoromba. Nem tudom, felnőtt fejjel próbáltad-e, vagy próbálta-e valaki ismét elolvasni a gyerekkori meséket, de én tettem már rá kísérletet - és varázslatos módon miközben olvastam, vissza-alakultam gyerekké. Felidéződtek azok az emlékeim, érzéseim, amiket akkor éreztem, amikor nekem ezeket a meséket olvasták. Vannak igazán hátborzongató mesék is - de még azokat is szerettem....
Újra csak azt tudom, írni, amit fentebb, fogalmam nincs, mivel tudnak majd a mai gyerekek felnőtt korukban kisgyerek énjükre visszaemlékezni....
Egyébként valóban meghatározó a családi környezet. Nálunk is van meseolvasás, de azért azt is látom, hogy a 3 éves pompásan kezeli az apja telefonját, amit én bekapcsolni se tudok....
... es volt meg "A vitez szabolegeny" is , szinten Benedek Elek gyujtesebol :)) a Grimm vagy Andersen legszebb mesei mellett,meg egy akkori igazan kedvenc ugrik be: "A meselo kert". Fenykepezd le legyszi a meseskonyveid,kivancsian varom oket, szeretem a regi boritoikat.
TörlésSzerencsere otthon a szuloi hazban nekunk is megvannak meg ezek a polcokon. :) volt itt egy Grimm cimu sorozat,amolyan krimi fele, nem a Grimm meseket dolgozza fel, de megis felkeltette erdeklodesem a regen olvasott mesek irant. Igy tervezem ujraolvasgatni oket. Kivancsi vagyok milyen erzes lesz. Nemreg egy turazasunk alkalmaval egyik baratunk el is meselte a Vas Jankot. (en magam mar nem emlekeztem ,hogyan is szolt :)))
A konyv nalunk is megbecsult dolog volt mindig. Egyszeruen meg egy ponyvaregenyt sem vagyok kepes szemetre dobni.
Azért vannak kivételek, főleg, ha a szülők rákapatták kiskorban a könyvre a gyermeküket. Tapasztaltam. S az is igaz, aki rákapott az olvastat magának, majd maga is olvas. Néztem az unokám karácsonyi fotóit két nap alatt három könyvben mélyedt el, olvasta. Sajnos az is megvan, ha nem szép a borító, nem izgalmas kezükbe sem veszik. Az ilyen régi könyveket mind selejteznünk kellett emiatt a munkahelyen. Pedig nosztalgiából mindig akadt valaki, aki ezeket is olvasta volna.
VálaszTörlésNem tehetek róla, már csak ilyen fura ember vagyok: rettentően sajnálom a könyvek pusztulását. Írtam róla régebben, hogy fizikai fájdalomként éltem meg, amikor a szemem láttára szórtak le egy kis teherautóról könyveket a zsibvásárban. Én úgy nevelődtem, hogy a könyv szeretni és tisztelni való valami - vigyázni kell rá. És szörnyen fájlalom, hogy elvesztette ezt a szerepét. Persze, lehet, hogy aki majd csak a digitális világban nő fel, annak nem is fog ez hiányozni, miképp nekünk sem hiányzik a lúdtollal írás vagy egyéb régiség. Mindegy. Én akkor is sajnálom a könyvek mostani sorsát.
TörlésNincs időm,- meg amúgy sem tudnám ide berakni pl. az "első mesekönyveim" egyikét - pl. a Dugó Dani kalandjait... ( 2 kötet is van) - ami talán nagyobb "durranás" - az I.oszt. (ált.isk.) olvasókönyv,- kb. 1954-ből... ( bár nem a sajátom) - közeli ismerősöm tanult belőle kb. 5 évvel később. (megjegyzem : már a 4,5 éves nagyobb gyerek is szívesen nézegeti - stb.)( Pár oldalt kimásoltam belőle (szkenner) - de megbántam !- mert a "Retro" Facebookosok nagyon "beindultak tőle !"... :-)- nekem meg sem időm,sem kedvem (másokat kiszolgálni ) - pontosabban : válaszolgatni kommentekre. Ismétlés - bocs' - kb. 3 éves korában (?) - unokámat Pécsett is beírattam könyvtárba ( Bp.-en is járnak ) - (Pécsett ingyenes - 3 db./könyv/fő) - igaz : nagyon macerás ! - 2 gyerekkel könyvtárba járni... de aztán a későbbiekben már megéri. ( ha hazaértünk) Ki-ki vélekedjen úgy, ahogy akar ! ( a napokban elég sok mesefilmet is néznem kellett - tv.) - totál "berekedtem" a mesék olvasásától is ( lényegtelen) - összegezve : ki-ki próbálja meg megtalálni az "arany középutat !" - (mindenben) - nem csak ebben. Én "vallom" : nem csak negatívumok vannak - a könyvekkel kapcsolatosan sem ! ( Pécsett is van pl. "könyvtár"-féle... az egyik játszótéren. (Uránváros) - pontosítandó. ( Senkit sem akartam én ezekkel sem "megbántani !" - ) - Kösz' a tippet ! ... épp "kísérletezős" időszakunk is van... arról még nem beszélgettünk, hogy tollal (madártoll) lehetne rajzolni ! ( Komolyan írtam ! ) - Más : változnak az idők ? - (ismerjem el, néha már én is kidobom a kenyeret... és bizonyára lesz könyv, amit kidobok. ( igaz, szelektíven) - stb.
VálaszTörlésIgen, vannak gyerekek, akik "von haus aus" hozzák a könyv ismeretét és szeretetét - ámbár kérdés, megtartják-e felnőtt korukra is.(Ellenőrizni azt már nem fogjuk tudni.)
TörlésMost úgy gondolom, én sem kenyeret, sem könyvet soha nem fogok kidobni, még szelektíven sem. Ha véletlenül maradna kenyér (sosem marad !!)azt megeszik a madarak, kidobni való könyvem pedig nincs. Remélem az örököseim követik a végrendeletemben leírtakat !
Nekem is vannak rajzos megőrzéseim iskolás koromból,a János vitézt kellett illusztrálni. ( Falusi iskola!,úgy negyedik-ötödik osztály körül, összevont 8 osztály, Füstös Józsefné tanító néni.) Egyszer majd megmutatom.(HM)
VálaszTörlés