Egy kis nosztalgia…keserű szájízzel

Szörnyű izgatottan vártam a szombat estét a Servus Tv műsorán, ugyanis réges-régi szerelmetes énekesen volt a főszereplő. Időtlen idők óta nem láttam koncerten, nem hallottam "élőben", az utolsó az volt, amikor az Északi sarkra történő kalandos útjáról volt egy film – de abban nem elsősorban az énekesi tehetsége volt kihangsúlyozva, habár ott a jeges északon is zenélt az eszkimóknak…

Na, szóval szörnyen vártam ezt a műsort. Én tudom, hogy ezt az énekest Magyarországon nem nagyon ismerik. Amikor én felfedeztem magamnak, akkor meg még végképp senki nem tudott itt róla, hiszen a karrierje kezdetén volt. (1989-90 körül volt ez.)

Nem tudom megmondani, mennyi pénzt költöttem arra, hogy külföldről meghozassam a CD-it. Van egy jó tucat belőlük…. Magyarországon ezek nem voltak kaphatók, s akkor még Youtube sem volt….(2005-ben alakult csak !)

Én elismerem, hogy furcsa a stílusa, volks-rock-nak mondják ma már – akkoriban, amikor ő kezdte, ez a kifejezés még nem is létezett. Zenéjének alapja a német népzene, de ilyen-olyan formában ezeket átírja/szerkeszti, ill. az előadásmódjukat változtatja meg. A régi dalai nekem nagyon tetszettek – hát persze, azok a régi német népzenén alapultak…A dallam rockosított volt – de alapjában megmaradt. Megmaradt többnyire az eredeti szöveg is.

Tudom persze az egész élet-történetét, és azt, hogy a világot bejárta, s mindenhol "felcsippentett" valami kis muzsikát, amit itt-ott beépített az előadásaiba, dalaiba.  Ez a fajta zene már  nem volt az esetem, s nem az ma sem.

Épp ezért volt a tegnap esti koncert óriási csalódás számomra. A nagyon jellegzetes zenei játék-stílusát ugyan megtartotta, de a zenéjét „lecserélte”. Valami (számomra) szörnyűséges vegyes-felvágott volt, operett-daltól a fene tudja miféle muzsikákig…"világ-zenélt"  csak egy-két régi sikerét énekelte el újra, s azokat se úgy, ahogy én azokat ismertem/szerettem.... Jaj, alig vártam, hogy vége legyen.

Elnéztem a közönséget, s visszaidéztem magamban a régi koncertek hangulatát. (Olyan CD-im is vannak más, németországi rajongóktól, amin a régi koncertjeiről vannak videók…) Ott a szó szoros értelmében magán kívül volt a közönség… Hát ezek tegnap este…igen, tapsoltak… tapsoltak…. de hol volt ez a régi koncertek izzó hangulatához képest !!!!!

S zerencsére (vagy készakarva?) a végére maradtak az ismertebb nagy slágerei, addigra már a közönség is "bemelegedett" -  valami picinyke visszajött a hajdani izzó hangulatból...

(Itt van pár sor a koncertről, ill. a zenészről:  https://www.projekt-spielberg.com/musikfestival/hubert-von-goisern.html)  

Na, mindegy. Csalódni sok mindenben lehet, énekesben is.

De a fene egye meg, hát miért kell folyton, folyton azzal konfrontálódnom, hogy már semmi sem a régi….

Még H.v.G. sem.

 

Hát ilyen volt, amikor megismertem:  "Hallod, hogy múlik az idő…."
(Mellesleg ezt az alábbi dalt választotta a mostani koncert záró számának - ami nagy kár volt... ugyanis aki ismeri az eredeti felvételt - mint pl. én - az tudja, hogy sehol se volt a tegnap esti az alábbihoz képest...) 

Ezer éve volt talán…vagy több. De a dallam, a kép és az egésszel kapcsolatos érzelmeim soha nem fognak kitörlődni (remélem) a fejemből. Nekem sokat mondanak ezek a képek – még ma is.

És hogy múlik az idő, annak bizonyítására HvG-ről ez itt egy mai fotó….

                             (Istenem, hát nem csak én öregszem ?)

Ismertető róla németül : https://de.wikipedia.org/wiki/Hubert_von_Goisern

És mivel a két személy  az én emlékeimben mindörökre összetartozik, itt egy csodálatos dal Zabine-vel is, akivel együtt kezdte karrierjét, de "ilyen-olyan" okok miatt szétváltak. Nagyon nagy kár.....

A teljes fesztiválprogram (3és fél óra) itt megnézhető:

http://www.servustv.com/at/Medien/Spielberg-Musikfestival-20162